Bevezető - ismételten :)
ßłithe 2007.11.01. 16:35
Próbáltam egy kis novellába foglalni e szám keletkezését :)..
A lány a gépnél ült, belemélyedve valamibe. Báttya némán figyelte, de nem igazán értette, hogy mit is csinál. Néha fel-felpillantott játékából (hiába múlt el 20, még mindig le tudta magát kötni a számítógépes játékokkal), de csak annyit látott, hogy huga épp a PhotoShoppal bajlódik, néha hümmög egyet, majd tovább kicsinyít, nagyít, ír, s nyomogatja az entert. Megunva tudatlanságát így szólt:
- Jól haladsz?
- Jól, jól... - mondta neki félválról huga, akit még most sem lehetett kizökkenteni a munkából. Épp mindenféle kép között matatott, de az "igazit" most se találta; 'ez már volt' 'ez csúnya' 'ez nem illik az oldalra' és ezekhez hasonló kifogásokat talált a képek ellen. Báttya némán figyelte tovább, majd megszólalt:
- Ilyen képeket nézegetsz, nem is csodálom, hogy feketében jársz folyton...
- Ahha.. - ennyi volt a válasz, melyet most hugából ki tudott préselni. Az nemegyszer hallotta már ezt, így nem törődve semmivel tovább keresgélt, enterezett, s gépelt.
- Mit csinálsz egyébként? - kérdezte ismét a bátty.
- A magazint... - mondta huga elnyújtva a választ, közben még mindig enterezett, gépelt, s méretezett. A fiú agyában talán végigfutott, hogy hogy tud huga ennyit szöszmötölni egy képpel, de ezt gyorsan félretolta egy újabb kérdés:
- Az oldaladét?
- Ahha... - majd a lány görnyedt munkájából felegyenesedve mosolyal arcán így szólt: - Kész is! - majd böszkén végignézett legújabb munkáján, melybe minden kreativitását beleadta :), mert hát, valljuk be, szegény leányba a címlapok terén nem sok kreativitás került. Hátradőlt kényelmesen székén, majd a testvérére nézett:
- Mivel játszol? - kérdezte. Ez volt talán az a kérdés, amire a fiú várt. Hosszasan magyarázni kezdte, mire a lánynak eszébe jutott az az adat, hogy a férfiak napi 6000 szót használnak, míg a nők 19000. Vajon mennyi van még hátra nekik e szómennyiségből?
|