Az 1970-es években bukkantak rá az egyiptomi Al Minya közelében arra a kódexre, amely 1600 éve érintetlenül rejtette Júdás evangéliumát. A New York állambeli Hicksville egyik bankjának széfjében elhelyezett dokumentumot 2000 áprilisában Frieda Nussberger-Tchacos régiségkereskedő vásárolta meg. Két sikertelen viszonteladási kísérlet után a romlásnak indult kódex 2001 februárjában a bázeli Maecenas Foundation for Ancient Art Alapítványhoz került helyreállításra. A fordítás után a kéziratot a kairói Kopt Múzeumban helyezik el. Júdás evangéliuma mellett a kódex négy másik szöveget is tartalmaz: Jakab első apokalipszisét, Péter levelét Fülöphöz, valamint az Allogenész könyve című töredékes művet.

Az eredetileg görögül írott Júdás evangéliumára először egy második századi püspök, Szent Iréné utalt, mikor a szöveget eretneknek nyilvánította. Ez az egyetlen forrás, melyből egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy létezik egy ilyen evangélium. A bázeli székhelyű Maecenas Foundation szerint tulajdonosai a közelmúltig nem voltak egészen tisztában a jelentőségével.

Az alapítvány nem volt hajlandó nyilatkozni arról, mi olvasható pontosan a Júdásnak tulajdonított evangéliumban. "Még nem akarjuk közzétenni mindazt a különlegességet, ami a szövegben olvasható" - indokolta a döntést az igazgató.
A szöveg valódi szerzője egyébként ismeretlen. "Senki nem állíthatja biztosan, hogy a szerző maga Iskarióti Júdás lett volna" - mondta Roberty, de hozzátette: valószínű, hogy a többi evangéliumot sem azok írták, akiknek a hagyomány tulajdonítja őket. Az Újszövetség négy evangéliumból áll, melyek Jézus életét, halálát és feltámadását beszélik el. A tanításokat és eseményeket a hagyomány szerint Krisztus egy-egy követője - Máté, Márk, Lukács és János - jegyezte le.
Jean-Daniel Kaestli evangélium-szakértő a kézirat megtekintése után "nagyon érdekesnek" találta a felfedezést, bár szerinte a papirusz igen rossz állapotban van. Kaestli szerint a szöveg nem fog forradalmi változást előidézni a keresztény tanításban van a Biblia értelmezésében, bár néhány ponton új megvilágításba helyezheti a már kanonizált szent szövegeket.

A római egyház az első keresztény császár, Nagy Konstantin vezetésével az elismert evangéliumok számát 325-ben korlátozta négyre. Harminc szöveget azonban, mely közül több ma is ismert, kivettek a kánonból, mert - mint Roberty mondta - "nehezen voltak összeegyeztethetők azzal, amit Konstantin már politikai alapelvnek tekintett".

Az alapítvány az egyiptomi keresztények kopt nyelvén írt történetet angolra, franciára és németre fordíttatja le még az év során, jelentette be a szervezet ókori kultúrákkal foglalkozó szakértője.