szubkultúra a 1970-es évek végén kezdett kialakulni Angliában és az
1980-as évek közepére érte el csúcsát. Magyarországon ez későbbre
tehető, nálunk 1989-re bontakozott ki leginkább, amikor külföldön
éppen egy kisebb "pangás" volt megfigyelhető. Angliában a rossz
oktatási rendszernek köszönhetően sok fiatal hagyta ott az iskolát és
nagyon fiatalon (akár 16 évesen) alkalmi munkákból kezdtek élni,
bolyongtak távolabbi célok nélkül, hogy aztán elrontott életük felett
búslakodjanak, ennek az érzésnek a visszhangját hallották meg a dark
zenék bánatos dallamaiban.
Magyarországon a mozgalom kiváltó okaként a rendszerváltást
jelölhetjük meg. A 70-es évekre az életszínvonal stagnálni kezdett,
majd a 80-as években egyre több családnál esett az életszínvonal. 70-
es évektől megfigyelhtő a társadalom kettéválása, 1988-ra a politikai
helyzet is megváltozott, az életszínvonal tovább csökkent, az egyes
társadalmi rétegek egyre távolabb kerültek egymástól. Nőtt a
munkanélküliség és a deviancia. 1990-es évek elejére a fitalok egy
részének hangulatára a pesszimizmus és nihilizmus lett jellemző. Sok
család került a periféria szélére és a "szuicid hajlamú szülők hasonló
gyermekein"/1/ eluralkodott a jövőtlenség, a kilátástalanság, végül
ezek a gyerekek alkották a magyar dark szubkultúra javát. A romló
társadalmi helyzetet az alakuló szubkultúrák jól ábrázolják. Az egész a
60-as évek galerieivel kezdődött, akiket az `56-os forradalom lázadó
ifjúságának utódaiként kezelnek sokszor, őket követte a 60-as évek
beat-mozgalma. Ezután jöttek a csövesek, punkok, skinheadek, 80-as
évek elején feltámad az új hullám (new wave), majd underground
néven értelmiségi fiatalokból álló szubkultúra verbuválódik. Újra hódít a
kemény rock zene és az évtized végére alakul ki az a jelenség, amit ma
dark/gothnak nevezünk. Ez a szubkultúra az, amely legjobban jellemzi
a fiatalok egy részének életérzését. Az akkoriban alakuló együttesek
dalszövegei világosan kifejezik a magyarországi válsághelyzetet.
Magyarországon inkább darknak nevezték a mozgalmat, amely az
angol sötét szóból ered, míg ennek külföldi megfelelője a goth volt.
Mára már a kettő összemosodott és hazánkban is előszerettel
használják inkább a goth/gothic jelzőt.
A szubkultúra gyökereit az angol punk mozgalomból eredeztethetjük,
azonban míg a punkok aktívabban fellázadnak az uralkodó társadalmi
rendszer ellen, hirdetve a rendszer újraszervezésének
szükségességét, addig a darkok inkább passzívan visszahúzódnak, így
utasítva el a fennálló normákat. ők is non-komfortisták, de veszélyt
nem jelentenek a társadalomra, magukra viszont annál inkább, mert a
rájuk jellemző kilátástalanság miatt önpusztító életmódba kezdhetnek.
A dark/goth szubkultúra igen meghatározó eleme a zene, amely az ide
tartozó fiatalok/2/ egész életének hátteréül szolgál. A szubkultúra
cimkéjét a dark, goth jelzőt, az újságírók alkalmazták először 1978-ban
a Joy Divisionra, majd 1979-ben, amikor megjelent a Bauhaus Bela
Lugosi`s Dead című kislemeze.
A zene a `70-es `80-as évek fordulóján alakult ki a new wave és a
postpunk egy érdekes keveredése illetve új hajtása révén. Ebben az
időben szinte egyszerre nőttek ki olyan irányadó zenekarok, amelyek
mind a mai napig befolyással vannak az utódaikra. Ezek a zenekarok
(Siouxsie and the Banshees, Bauhaus, Joy Division, The Sisters of
Mercy, The Cure stb.) később mindenféle más irányzat felé elmentek,
voltak inkább rockosabb hangvételűek vagy inkább poposabbak,
végeredményként pedig a dark már csak egy összefoglaló névvé vált,
amely mára már számos egyéb irányzatot takar (gothic rock, industrial,
neofolk, EBM, dark techno, stb.). Azonban mindegyikben közös, hogy a
zene alapjaiul az erős lelki érzékenység, a belső félelmek,
kitaszítottság, kilátástalanság, érzelmi kiszolgáltatottság és depresszió
szolgálnak, amelyek sötét, komor hangulatúvá teszik a zenei hangzást.
Az önpusztítás náluk testesül meg először zenében. Ez a belső
életérzés megjelenik a külsőségeben is, a zenekarok általában teljesen
feketében, tupírozott hajjal, erőteljes sminkben jelentek meg a
színpadon, amely aztán a közönségre is átragadt. A publikum olyan
emberekből áll, akik azonosulni tudnak a zene üzenetével,
hangulatával. Az akkori zenekarok és követőik alkották a dark/goth
szubkultúra első generációját, amely a 80-as évek közepére teljesen
kibontakozott, majd hanyatlásnak indult. Megjegyzendő, hogy ez
inkább külföldre érvényes, Magyarországon a 80-as évek vége volt a
szubkultúra aranykora, ekkor alakultak olyan ma is emlékezetes
zenekarok, mint a Fuck of System, Árnyak vagy a Hold.
A 90-es évek elején kezdett újra feltámadni a mozgalom, új zenekarok
alakultak és koncerteztek, amelyekre ismét elkezdték alkalmazni a
dark/goth jelzőt. Ezek a zenekarok a régebbi nagy együttesek zenéjért
lelkesedve, megpróbáltak újat alkotni, felhasználva az elődök nyújtotta
alapokat. Ezek a számok még árnyaltabbak, szövegükben több a sötét
romantika és az okkult elem. Ilyen zenekarok például Faith and the
Muse, London After Midnight, Mephisto Waltz, Rosetta Stone, stb. Ezen
zenekarok is szívesen alkalmazzák megjelenésükben a fekete színt,
fehér púdert fekete szemfestékkel, a halál és az elmúlás jelképeit
(koponya, kereszt, koporsók, stb.).
Mostanra felnövekvő ifjúság kialakította a szubkultúra harmadik
generációját, ezek a zenék és képviselőik már egyre kevésbé
hasonlítanak a gyökerekre.
Ezek az együttesek és főleg énekes frontemberei szolgálnak modellül a
szubkultúra tagjainak. A csoport tagjai általában olyan családokban
nőnek föl, ahol hiányzik a családtagok közötti érzelmi és intellektuális
harmónia. Ahogy romlik a szülő és gyermek közötti érzelmi kapcsolat,
úgy erősödik a zenekarok hatása. A család nem képes ellensúlyozni a
fiatalokra zúduló élményt, amelyet ezek a együttesek kínálnak. Sokan
válnak fanatikus rajongóikká egy-egy híresebb énekesnek (például
Robert Smith a Cure énekese vagy Marilyn Manson), bálványozzák
őket, jelvényeiket magukon hordják, megpróbálnak úgy öltözködni,
mint a sztárok és amiben csak tudnak hasonlítani hozzájuk, azonosulni
velük.
A zenekarok hatása olyan erős, hogy a szubkultúra tagjai ha csak
tehetik igyekeznek mind több koncertjükre eljutni, még ha az éppen
külföldön is van. Jó példa erre egy-egy külföldön megrendezésre kerülő
dark/goth fesztivál, ahova külön buszokkal utaznak ki a társaság
tagjai. A legnagyobb ilyen rendezvény minden évben a közékori
hangulatot idéző Lipcsében kerül megrendezésre (World Gothic Treffen
néven), ahova minden dark igyekszik legalább egyszer eljutni. Ilyenkor
Lipcse egy része teljesen átalakul, hogy a gothok minden igényeit
kielégítse. A koncertek mellett színházi bemutatók, egyéb performance-
ok láthatók. Hatalmas bazársor kínálja portékáit megvételre. Egy ilyen
fesztivál a dark/goth személy számára maga a mennyország. Ezen
kívül természetesen még más fesztiválok is vissztérően megrendezésre
kerülnek évente, például Bolków Castle Party, Zillo, M`era Luna.


/1/ Aczél Zsófia: A darkok világa 1999.
/2/ Aczél Zsófia: A darkok világa 1999.

Egy szubkultúra vizsgálata a kézírás alapján - Grafológiai intézet;
részlet. Írta: Mezey Gyöngyi