És ez pedig az én hitem
És ez pedig az én hitem
Olvastam a cikket, és magamban helyeseltem. Igen, mindenkinek joga van abban és úgy hinni korlátok nélkül, amiben akar.
A tökéletes világban tényleg csak jó lenne. De gondoljunk csak bele, valóban olyan nagyon élveznénk? Nem hiszem. Hisz enm lennének démonok, vámpirok, félelem, igy hát nem lennének angyalok, boldogság, semmi, ami ellensúlyozza a rosszat. Mivel nem lenne mit ellensúlyozni. Nem tudnánk értékelni a boldogságot, hiszen soha nem voltunk szomorúak. Nem tudnánk, mi a rossz, nem lenne mit énekelni, nem lázadhatnánk... Képzeljétek, nem lenne szerelmi csalódás, de boldogság sem, mikor megkapod azt, akit elérhetetlennek hittél. Nem lenne erőszak a tévében, vámpiros filmek sem, tehát nem lenne sok olyan dolog, amitől a mi életünk olyan amilyen. Sőt, azt is megkockáztatom, lelkünk sem lenne, ami megkülönbözteti az embereket.
Én, mint gyakorló depresszióból kikecmergő, magamban hiszek. Abban, hogy mindent el tudok érni, ha akarom, és ha teszek érte. Hiszek egy Istenben is, hiszen a deizmus elveit vallom. De nem hiszem, hogy sokat törődne velem. A sátánizmus néhány elvét nem tartom hülyeségnek, de nem vagyok sátánista sem. A démonokban is hiszek, az angyalokban is. A vámpirok és a vérfarkasok léte is érdekel.
Kell, hogy higgyek valamiben, mert ez megerősit. Mint már emlitettem, én leginkább magamban hiszek. És ezt senkire nem akarom ráerőltetni. Ezt tehetné a többi ember is- hagyjon mindenkit abban hinni, amiben akar.
June
|