Azt az emberi �s m�v�szi probl�mak�rt azonban, amellyel a posztimpresszionizmus kor�nak fest�i szembe tal�lt�k magukat, m�g m�s oldalr�l is meg lehetett k�zel�teni. A szimbolizmus a romantika ut�ir�nya volt, �s ugyancsak a romantika lobog�sa, szubjektivit�sa, az ember lelki �lete ir�nti fog�konys�ga �lt n�h�ny sz�zadv�gi fest� m�v�szet�ben is, akikn�l a fest�i, formai probl�m�k elv�laszthatatlanok voltak a m�v�sz bels� traum�it�l, f�lelmeinek, szorong�sainak a kivet�t�s�t�l. Azok a mor�lis, pszichikai probl�m�k, amelyek a sz�zadv�g skandin�v �s orosz irodalm�ban, majd a XX. sz�zad elej�n Rilke k�lt�szet�ben fogalmaz�dtak meg, sz�ks�gk�pp jelentkeztek a fest�szetben is. A kierkegaardi szorong�s, az �szaki �r�k borzongat� mag�nya, a f�rfi-n� konfliktus v�gzetszer�v� fokoz�sa vagy a dosztojevszkiji d�monnal val� k�zdelem a fest�szet nyelv�n fogalmaz�dott meg a holland Vincent Van Gogh (1853-1890), a norv�g Edvard Munch (1863-1944) �s a belga James Ensor (1860-1949) m�v�szet�ben. V�gs� soron mindh�rm�juk a t�gabb �rtelemben vett szimbolizmus k�pvisel�je, �s ugyanakkor ind�t�i az expresszionizmusnak is. Munch pedig sok tekintetben a szecesszi� egyik legrangosabb fest�j�nek is min�s�thet�.

Van Gogh fiatal kor�ban k�pkeresked�i alkalmazott volt, majd teol�gi�t tanult, pr�dik�tork�nt j�rta a belgiumi Borinage k�r�li b�nyavid�ket. Itt ismerte meg az �let tragikus oldal�t, s eg�sz �let�ben neki e tragikus oldal jutott oszt�lyr�sz�l. A szeg�nyek igaz�t szenved�lyesen p�rtfog� Van Gogh �sszek�l�nb�z�tt feletteseivel, ez�rt pr�dik�tori tiszts�g�b�l felmentett�k. A borinage-i �lm�nyt azonban mag�val vitte, amikor festeni kezdett, a parasztok, hal�szok, munk�sok �let�t �br�zolta. St�lusa ekkor m�g a realizmushoz k�t�d�tt ("Krumpliev�k"). 1886-ban ker�lt P�rizsba, megismerkedett az impresszionizmussal �s a pointillizmussal. Palett�ja kivil�gosodott, j�llehet eg�sz �let�ben t�vol �llt t�le az impresszionist�k probl�m�tlan der�je vagy a neoimpresszionizmus objekt�v, analitikus magatart�sa. 1888-ban k�lt�z�tt Arles-ba, itt alak�totta ki azt a st�lust, amely ut�nozhatatlanul az �v�, �s itt alkotta remekeit, amelyek nemcsak kor�nak, hanem a fest�szet eg�sz t�rt�net�nek a f� m�vei k�z� tartoznak. Arles-ban k�z�s m�teremben dolgozott Gauguinnel, de tragikus m�d �sszek�l�nb�ztek, �s Gauguin elhagyta. Az am�gy is zaklatott lelkivil�g� fest�t bar�tja szak�t�sa teljesen felbolygatta, idegei felmondt�k a szolg�latot. 1888 december�t�l kezdve idegszanat�riumokban, 1889 m�jus�t�l a saint-r�myi ideggy�gyint�zetben �lt, majd 1890-ben �tker�lt az auvers-i szanat�riumba. Fest�s k�zben, 1890. j�lius 27-�n megl�tte mag�t, k�t nap m�lva meghalt. Az idegszanat�riumi kezel�s alatt is festett, legmegr�z�bb �nportr�i, �rj�ng� ciprusai �s a k�rnyezet�r�l festett d�bbenetes arck�pei e korszak�b�l val�k. K�s�i k�pei f�lre�rthetetlen�l szimbolikus sugallat�ak.
A m�v�szett�rt�neti szakirodalom Van Gogh nev�t t�bbnyire C�zanne �s Gauguin mellett eml�ti, �s ami m�v�szet�k h�fok�t �s horderej�t illeti, joggal. Emberi �s m�v�szi habitusuk ugyanakkor l�nyegesen k�l�nb�z�tt. C�zanne amolyan szemm� v�lt ember volt, egy�ni �let�t, b�nat�t �s �r�m�t elrejtette, az objekt�v eszt�tikai viszonylatokat keres� m�v�szet�be �gysz�lv�n semmit sem engedett ebb�l besziv�rogni. Gauguin is objekt�v ig�ny� st�lusban realiz�lta egy�ni val�s�gl�t�s�t. Van Gogh m�sfajta volt. N�la a fest�s els�sorban �nmegval�s�t�s, tragikus emberl�t�s�nak, kor�val p�rleked� profetikus magatart�s�nak a kivet�t�d�se. � nemcsak fest�nek sz�letett, �s nem is akart csup�n fest� lenni. A pr�f�t�k k�s�i ut�dak�nt �t�letet akart mondani a kor�r�l. Ez�rt is j�rta fiatal kor�ban vall�sos pr�dik�tork�nt a b�nyavid�ket, �s hirdette a kereszt�ny szocializmushoz k�zel �ll� tanait. Amikor festeni kezdett, Rembrandt �r�k�t v�llalta; a nyomor, a paraszti �let fest�je lett, sz�nei Rembrandt�ihoz, emberl�t�sa Millet-�hez hasonl�that�. Amikor azonban P�rizsba ker�lt, csakhamar az avantgarde-hoz csatlakozott, a pointillist�k �s Toulouse-Lautrec inspir�lt�k. � is felfedezte mag�nak a jap�n fametszetek dekorativit�s�t, majd amikor megfogadta Lautrec tan�cs�t, amely szerint "A j�v� pikt�r�ja a D�l", �s a francia mediterr�nba, Arles-ba k�lt�z�tt, csakhamar kialak�totta egy�ni formanyelv�t, �s megteremtette a sz�zadv�g pikt�r�j�nak legdr�maibb fejezet�t.
Arles-ban egy ideig egy�tt dolgozott Gauguinnel, hatott is r� bar�tja dekorat�v, szintetiz�l� st�lusa. A mediterr�n napf�ny zuhatag�ban nem volt lehets�ges az impresszionizmus l�rai hangj�nak a meg�rz�se, a l�gk�ri vibr�ci�k jelen�t�se, s�t m�g a divizionista analitikus munka sem. A telt napf�nyben a sz�nek tiszt�n, saj�t �rt�k�kben, s�t intenzit�sukban fokozottan jelennek meg. Van Gogh is a v�gs�kig fokozta a kieg�sz�t� (komplementer) sz�nek sz�nintenzit�st n�vel� lehet�s�geit. A fest�k m�r kor�bban is ismert�k a komplementer sz�nek saj�toss�gait, Rubens vagy Delacroix tudatosan �lt vel�k. Delacroix �ll�totta fel h�res sz�n-h�romsz�g�t, amelyben a h�rom alapsz�n, a piros, a s�rga �s a k�k alkotj�k a h�romsz�g cs�csait, �s k�z�tt�k foglalnak helyet a kieg�sz�t� sz�nek, a z�ld, a lila �s a narancs. A kieg�sz�t� sz�nek egym�sra hat�sa k�l�n�s sz�nizgalmat �breszt. Van Gogh hallatlan szenved�llyel pr�b�lta ki a komplementer vari�ci�k lehet�s�geit, �s festette meg a m�v�szett�rt�nelemben szinte p�ratlanul �g� kolorit� festm�nyeit. Gauguinnel ellent�tben megtartotta az impresszionizmus bontott ecsetkezel�s�t, fest�kp�szt�i apr� rov�tk�kk�nt ker�ltek egym�s mell�, �s e von�sok burj�nz�s�ba, k�rforg�s�ba Van Gogh belevet�tette zaklatott lelkivil�g�nak minden trag�dia�lm�ny�t. Mert, ha ezekben az �vekben m�r nem is v�llalkozott pr�dik�tori szerepre, a fest�s k�zben m�gis sz�ntelen�l etikai k�rd�sek foglalkoztatt�k. Az �jszakai k�v�h�z k�pe n�la a b�n fert�j�v� m�ly�lt, a g�rcsbe r�ndul� ciprusok serege pedig felboml� lelki egyens�ly�nak lid�rces szimb�lum�v�. T�m�i az Arles k�rny�ki t�jak, b�zaf�ldek, hidak, napraforg�k, szob�ja, f�k �s �nmaga. E k�znapi mot�vumokat azonban oly dr�mai er� hatja �t, amelyhez foghat�t csak Dosztojevszkij �r�saiban tal�lunk. A k�s�i k�pein m�r t�l is megy a posztimpresszionizmus vagy a szimbolizmus probl�mak�r�n. A t�j h�borg� lelk�nek a kivet�t�d�se, az expresszionizmus nyit�nya.

Ugyancsak az expresszionizmus els� k�pvisel�je volt a norv�g Edvard Munch (1863-1944), aki azt az �let�rz�st fogalmazta meg a fest�szetben, amelyet az irodalomban a sz�zadv�gi skandin�v �r�k. Szorong�s, elv�gy�d�s, m�r-m�r pszichotikus pesszimizmus, borzaloml�t�s jellemezte m�v�szet�t.
Osl�ban tanult, �s m�r indul�sakor is a francia iskol�hoz vonz�dott, a plein air foglalkoztatta. 1889-ben h�rom �vre P�rizsba ment. Az 1885-1886-ban festett "A beteg kisl�ny" c�m� k�pe azonban m�r azt mutatta, hogy a francia iskol�zotts�got � a skandin�v irodalommal rokon m�d a pszichol�giai �br�zol�ssal k�v�nta �sszek�tni. Hazat�rte ut�n egy�rtelm�en e tendencia er�s�d�tt m�v�szet�ben.

Edvard Munch: Sikoly, 1894.

Az 1892-es "Tavaszi este az osl�i Karl Johan utc�n", az 1894-es "Sikoly" �s az 1899-ben festett "Az �let t�nca" voltak e bels� szorong�st kifejez�, stiliz�l�, szimbolista jelleg� korszak�nak a f� m�vei.

Egy ideig N�metorsz�gban is �lt, egyik vezet�je volt a szecesszi�s mozgalmaknak. Ugyanebb�l a korszak�b�l dat�l�dik remek grafikai munk�ss�ga. 1907 ut�n m�v�szet�nek heve csillapodott, stiliz�l�bb �s impresszionisztikus elemek jelentek meg m�v�szet�ben, a szecesszi�s formaad�s azonban mindv�gig �rz�d�tt k�pein. E korszak�nak f� m�ve az osl�i egyetem falk�psorozata (1909).
Munch f� t�m�ja az asszony �s a f�rfi tragikus kapcsolata, amely a skandin�v irodalomnak is kardin�lis t�m�ja - de az irodalmias t�ma n�lk�li k�pei is borzalmat, trag�di�t sugallnak, sikolt� le�nyfigur�ja a v�gzet szimb�luma, a cs�k k�pein miszt�rium �s egy�ttal iszonyat. A nagy magyar szimbolista k�lt�, Ady Endre h�ja-n�szas szerelmes verseiben �l hasonl� szimbolika. Munch st�lusa stiliz�l�: dekorat�v �sszefogotts�g �s szecesszi�s vonalvezet�s jellemzi. Szimb�lumai t�bbnyire erotikus t�lt�s�ek, �gysz�lv�n a freudizmus illusztr�ci�j�nak min�s�thet�k. Mind formaelve, mind szimbolik�ja nagy hat�ssal volt a szecesszi� fest�ire.

A szimbolizmus �s az expresszionizmus hat�rmezsgy�j�n j�rt James Ensor is (1860-1949). M�vei t�rsadalomkritikai jelent�s�ek, a maszkok j�tssz�k benne a f�szerepet, az emberi vil�g b�bok �s maszkok vil�g�v� idegenedett. Kedvenc t�m�ja a karnev�l, amely ecsetje nyom�n infern�liss� v�lt. Tudatosan v�llalta Bruegel �s Bosch �r�k�t, az � vil�ga is a "vissz�j�ra ford�tott vil�g" t�kr�z�d�se, morbid szat�ra hatja �t. Ez jellemzi f� m�v�t, az 1888-ban festett "Krisztus bevonul�sa Br�sszelbe" c�m�, nagym�ret�, sokalakos kompoz�ci�j�t. Poj�c�k, csep�r�g�k, kikent-kifent d�m�k, p�ffeszked� urak, az e vil�gi hi�s�g mindmegannyi karikat�rafigur�ja k�z�tt �szrev�tlen�l, jelent�ktelen�l, apr� figurak�nt jelenik meg Krisztus. Az impresszionizmus felszabadult sz�nreflexei �s fokozott, hars�ny kontrasztok jellemzik e rendk�v�l szuggeszt�v erej�, mesterien csoportos�tott kompoz�ci�t. Lid�rces, morbid m�v�szet Ensor�, de b�rmily irodalmias is a t�mav�laszt�sa, mestere a form�nak, az atmoszf�rateremt�snek.
A szimbolizmus ugyancsak �sszek�t�tte a posztimpresszionizmust a szecesszi�val, hiszen p�ld�ul az osztr�k, illetve a n�met szecesszi�nak olyan jellegzetes k�pvisel�i, mint B�cklin, Klimt �s Stuck egyform�n min�s�thet�k szimbolist�knak �s a szecesszi� k�pvisel�inek. A szimbolizmus egy�bk�nt nem csup�n a t�ma megv�laszt�s�ban �s �rtelmez�s�ben mutatkozott meg, hanem a sz�nfelfog�sban is: p�ld�ul Van Gogh, Gauguin vagy Csontv�ry kerest�k a sz�nek szimbolikus �rtelm�t is. Ebb�l n�tt ki a XX. sz�zad els� �veiben Picasso k�k �s r�zsasz�n korszaka, melyben mind a t�ma, mind a sz�nmegold�s szimbolikus sugallat�. E k�t sorozatot tekinthetj�k egy�bk�nt a posztimpresszionista �s a szimbolista fest�szet z�r�akkordj�nak.