A szecesszi� kialakul�sa

A szecesszi� sokkal ink�bb egy m�v�szeti ir�nyzat, egy vil�gk�p, mint egys�ges st�lus. A sz� maga latin eredet� (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonul�st, elszakad�st jelent mindatt�l, amit a korabeli akad�mikus m�v�szet k�pviselt, a hazugnak tartott historizmust�l (neorenesz�nsz, neobarokk, neog�tikus stb. st�lusok).

Els� felbukkan�sa a m�v�szetben John Ruskin (1819-1900) angol �r� nev�vel f�gg �ssze, aki sz�mtalan k�nyvet, �r�st hagyott h�tra irodalomr�l, fest�szetr�l, �p�t�szetr�l, szobr�szatr�l �s eszt�tik�r�l. K�nyveiben felvetett �tletei el�sz�r az Arts and Crafts mozgalm�ban realiz�l�dtak �s v�ltak popul�riss� a m�v�szek k�r�ben. �r�sai alapj�n alakultak ki a szecesszi�s st�lus f� mot�vumai, illetve a term�szethez fordul�s �jrafelfedez�se is.

F�bb jellemz�i: nagym�rt�k� stiliz�l�s, a n�v�nyi vagy geometrikus mint�kra �p�t� hull�mz� ornamentika, hangs�lyos, �l�nk sz�nek alkalmaz�sa, „organikus” jelleg� form�l�s. A szecesszi�s �p�leteken kev�s a der�ksz�g, a tervez�k sokkal ink�bb kedvelt�k a l�gy, g�mb�lyded form�kat.

Egy�b elnevez�sei

A szecesszi�s st�lust Eur�pa k�l�nb�z� ter�letein m�s �s m�s n�vvel illett�k. M�g az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban a szecesszi� (Sezession) sz�t alkalmazt�k (egy b�csi ki�ll�t�si �p�let neve volt ez, ahol az akad�mizmussal szembehelyezked� m�v�szek �ll�tott�k ki m�veiket), addig Franciaorsz�gban az art nouveau, Nagy-Britanni�ban a modern style illetve Liberty (ma angolul is az art nouveau kifejez�s haszn�latos), N�metorsz�gban a Jugendstil, Spanyolorsz�gban Modernismo, Katal�ni�ban a Modernisme, Olaszorsz�gban a Floreale vagy Liberty volt az elfogadott elnevez�s.

A szecesszi� egyik jellegzetess�ge volt a helyi, n�pi trad�ci�k felhaszn�l�sa, �gy �rthet� m�don orsz�gonk�nt el�gg� elt�r�en alakult a st�lus.

�p�t�szet

Az �p�t�szetben �s az iparm�v�szetben egyar�nt a tartalom �s a forma k�zeled�s�t hozta a szecesszi�. Mind a haszn�lati t�rgyak, mind az �p�letek tervez�se sor�n a funkci�b�l indultak ki, �s ennek megfelel�en alak�tott�k a form�t.