A fantasy egy irodalmi m�faj, illetve a m�faj k�r� szervez�d� filmes, szabadid�s (�s egy�b) kult�ra. R�gebben a kritikusok nem tekintett�k „irodalmi” m�fajnak a sz� klasszikus �rtelm�ben („ig�nyes” „sz�pirodalom”); �s az irodalmi lexikonokban sem szerepelt c�msz�k�nt; m�ra a legkiemelked�bb, e m�fajba tartoz� remekeket vita n�lk�l sz�pirodalmi m�veknek mondhatjuk. Az Aurin Fantasy Enciklop�dia nyom�n e m�fajt a k�vetkez�k�ppen hat�rozzuk meg:

        A fantasy a huszadik sz�zad fordul�j�n indul�, �s a sz�zad m�sodik fel�ben kibontakoz� fantasztikus irodalmi, k�pz�m�v�szeti, �s iparm�v�szeti st�lus, amely az angolsz�z irodalomban fejl�d�tt el�sz�r �n�ll� ir�nyzatt�, de m�ra elt�r� form�kban m�s eur�pai nemzetek m�v�szeteiben is jelentkezett. F� jellemz�je, hogy a tartalma (t�rt�net/k�p/hang) olyan elk�pzelt, mitikus jelleg�, valamilyen tekintetben mindig irre�lis, az �r� �ltal teremtett, csak annak fant�zi�j�ban l�tez� alternat�v vil�gokba mint keretbe van �gyazva, mely fel�p�t�s�ben, fizikai �s etikai t�rv�nyeiben, �rt�keiben, �l�l�nyeiben, rokons�got mutat a vall�sok �s m�toszok �ltal megteremtett k�pzeletbeli vil�gokkal. A fantasy ezek fel�p�t�s�ben – �r�t�l, m�t�l f�gg�en – egyar�nt (ak�r egyazon m�ben is) mer�t a g�tikus romantika t�rt�neteib�l, a k�z�pkori lovagvil�g h�si �nekeib�l �s lovagreg�nyeib�l, az �kori �s kora k�z�pkori – k�l�n�sen az �szaki, kelta, germ�n, skandin�v – m�toszokb�l �s eposzokb�l, illetve a vele rokon (de nem azonos) science-fiction m�faj �ltal teremtett vil�gokb�l. A fantasy m�faj k�r� eg�sz kult�ra szervez�d�tt, melyben vannak szerepj�t�kok, filmek, „vil�g�p�t�” klubok, kiz�r�lag fantasyt forgalmaz� k�nyvkiad�k, �s hasonl�k.

A fantasy kezdeti sz�rnypr�b�lkoz�sai m�r a romantika kor�ban is megjelentek (Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Az arany vir�gcser�p, V�r�smarty Mih�ly: Csongor �s T�nde, Zal�n fut�sa), de igazi megalkot�inak a sz�zadfordul�n vagy a huszadik sz�zad m�sodik fel�ben �lt J.R.R. Tolkien, Michael Ende, H.P. Lovecraft tekinthet�k. A fantasyt egy�rtelm�en Tolkien reg�nytril�gi�ja, A Gy�r�k Ura emelte ki az ismeretlens�gb�l �s tette elfogadott irodalmi m�fajj�.

    * A fantasy m�faj rokon egy m�sik, r�gebbi st�lusir�nyzattal, melyet m�gikus realizmusnak neveztek. K�pvisel�i k�z� tartozik t�bbek k�z�tt Gabriel Garcia M�rquez, E. T. Hoffmann, Magyarorsz�gon pedig Kodol�nyi J�nos (ut�bbi Tolkiennel nagyj�b�l egy id�ben alkotott az �v�hez hasonl�, az �kori m�toszvil�gban j�tsz�d� reg�nyeket).
    * Ne keverj�k �ssze a fantasyt a science fictionnal, b�r e tekintetben vannak vit�k. Kuczka P�ter a Vil�girodalmi Lexikon egy cikk�ben a fantasyt a science-fiction egy �gak�nt sorolta fel, s mindk�t m�fajban val�ban k�z�s (de csak annyi a k�z�s), hogy fikci�s, fantasztikus m�fajok. Azonban van k�zt�k k�l�nbs�g; m�g a science fiction tudom�nyos abban az �rtelemben, hogy a val� vil�gt�l val� elt�r�sek oka racion�lis (pl. a technikai halad�s eredm�nyek�pp elfogadhat� j�zan �sszel is), s �ltal�ban a rendk�v�li helyzetek racionaliz�l�s�ra t�rekszik, addig a fantasynak kifejezetten az irracionalit�s �s a nem-tudom�nyos (m�gikus, mitikus) gondolkod�sm�d az alapja.
    * Noha �les hat�r val�ban nincs semelyik k�t m�faj k�zt, p�ld�ul a Star Wars sorozat, f�nykardjaival, �rhaj�ival �s Var�zsl�-Pap-Harcos Jedi-lovagjaival sikeresen �tv�zi a k�t rokon m�faj egyes elemeit (ez�rt nem is tekinthet� val�di, hamis�tatlan science-fictionnak).
    * A fantasyhoz igen k�zel �ll tov�bb� a mese m�faja, hiszen a fantasy-m�vek a m�toszok mellett a n�pmes�k vil�g�b�l is sokat mer�tenek. A k�t m�fajt legink�bb a c�lk�z�ns�g k�l�nb�zteti meg: a mes�k els�sorban gyerekeknek k�sz�lnek, ezzel szemben a fantasy feln�tt olvas�khoz sz�l. A k�t m�faj hat�r�r�l megeml�thetj�k J. K. Rowling Harry Potter sorozat�t, vagy Michael Ende V�gtelen T�rt�net�t.

A fantasy pszichol�gi�ja

Pszichol�giai szempontb�l a fantasy egyik legjellemz�bb von�sa a kollekt�v tudattalan fel� fordul�s, olyannyira, hogy k�s�rletek t�rt�ntek a jungi (a Myers-Briggs-t�pusindik�torban is vizsg�lt) szem�lyis�gjellemz�knek (Intu�ci�, �rz�kel�s, �rz�s, Gondolkod�s) bizonyos tipikus fantasy-karaktereknek val� megfeleltet�s�re. Eszerint a Harcos k�pviseln� az Intu�ci�t (mivel a kardokkal vagy puszta k�zzel v�vott k�zelharc nagym�rt�kben az ellenf�llel val� intuit�v azonosul�son alapszik), a Tolvaj az �rz�kel�st (�gyess�g, t�rgyak ir�nti vonzalom), a Pap az �rz�st �s �t�l�st (J�-Rossz megk�l�nb�ztet�se, istenek �s/vagy egy�b �rt�kek ir�nti rajong�s), a Var�zsl� pedig a Gondolkod�st (�vekig tart� tanul�s, a vil�got ir�ny�t� m�lyebb t�rv�nyek ismerete).

Jung nyom�n siker�lt a fantasy keletkez�s�t �s n�pszer�s�g�t is magyar�zni. Jung szerint a modern ember (ti. a nyugati civiliz�ci� embere) elszakadt mitikus-m�gikus gy�kereit�l. Ugyanekkor az ezek ir�nti ig�ny tov�bbra is jelen van.
 "Az emberis�g t�lnyom� r�sz�t alkot�, csek�ly �lettapasztalattal, kev�s transzcendens eml�kkel rendelkez�, k�nnyen befoly�solhat� t�megl�nyek nehezen igazodnak el ebben a vil�gszellem neurotikus el��rzet�t�l vibr�l� �letform�ban… Az emberek ig�nylik a transzcendens m�veket. A fantasy feladata, hogy megmutassa az individualiz�ci�, az �tl�nyeg�l�s �tj�t, s r�vezessen arra, hogy az �rt�keket saj�t magunkban, saj�t kis kozmoszunkban keress�k, hiszen az a legapr�bb r�szletekig is anal�g a vil�gegyetemmel. Amelyik ember nem hisz a csod�kban, az az ember nem realista."
– P�sa Zolt�n

    * J.K. Rowling
          o Harry Potter
    * C.S. Lewis
          o Narnia kr�nik�i
    * J.R.R. Tolkien
          o A Gy�r�k Ura
          o A bab�/A hobbit
    * Stephen R. Donaldson
          o The Chronicles of Thomas Covenant, the Unbeliever (Els� r�sze magyarul is megjelent A k�rhozat ur�nak �tka c�men)
    * Terry Pratchett
          o Korongvil�g k�nyvsorozat
          o Man�k tril�gi�ja
    * Robert E. Howard
          o Conan, a barb�r
    * Ursula K. Le Guin
          o Szigetvil�g k�nyvek (A Szigetvil�g var�zsl�ja, Atuan s�rjai, A legt�volibb part, Tehanu, Tales from Earthsea, The Other Wind)
    * Michael Ende
          o V�gtelen t�rt�net
    * Stephen King
          o A Set�t Torony
          o Cujo
          o Ez�st pisztolygoly�
    * Raymond E. Feist
    * Wolfgang Hohlbein