Trtnelmi Gtok
2007.10.11. 15:18
(9-dikes trtnelemknyvbl)
A kore kzpkor - A gtok
Itliban Odoaker uralma nem volt tarts. A keleti gtok, akik Pannnia vidkrl tmadtk a Keletrmai Birodalom terleteit, Konstantinpoly biztatsra betrtek Itliba (488-89) kirlyuk, Theodorik (474-526) vezetsvel. A korbbi szoksnak megfelelen a gtok csak a fldek harmadra tettk r kezket, a tbbi a korbbi tulajdonosok birtokban maradt. Ravennban alaktottk ki szkhelyket, ahol Theodorik fnyes udvart tartott, s kivl rmai szakemberekkel vette magt krl. A gt hader tvol tartotta Itlitl az idegen seregeket, s a viszonylagos nyugalomban kezdtek behegedni a korbbi sebek. Vzvezetkeket, frdket, templomokat ptettek jj, s Ravennban j pleteket emeltek.
Mgsem bizonyult tartsnak az j keleti gt kirlysg. A rmaiak s a gtok tarts egyttlsnek tbb akadlya volt. Komoly nehzsget jelentett, hogy a gtok, mg mikor Fekete-tengertl szakra letek, felvettk a keresztnysget, m annak arinus vltozatt. gy Itliban eretneknek szmtottak, s kln egyhzat hoztak ltre. Nem bntottk a tbbi keresztnyt, de nem tmaszkodhattak az ers itliai egyhzra. Msrszt a rmai vezet rteg srelmezte fldjei s hatalma rszleges elvesztst, ezrt Theodorik halla utn (526) a megersd Keletrmai Birodalomra tmaszkodva szembefordultak a gtokkal. Szmtsukba csalatkoztak, mert a gt llam ugyan megsemmislt (553), ebben nem volt ksznet.
Az antik kltrkat megbecsl keleti gt kirly, Nagy Theodorik sremlke a mai napig Ravennban van. A 11m trmrj kupolt egyetlen ktmbbl faragtk, slya kb 300 mzsa, viszont a pomps emeleti oszlopsor mr megsemmislt.
A hbork, a pusztissok kora jtt el ismt. Alighogy megszilrdult a csszri uralom, a germn longobrdok tmadsa elsprte (568). A gyztesek a gtoknl kemnyebb, a rmai hagyomnyokat kevsb figyelembe vev llamot hoztak ltre. Hasonl sors vrt a nyugati gtokra is, akik elbb Gallileban (418) szereztek llamot, Toulouse szkhellyel, Innt a frankok tmadsa dlebbre szortotta ket (507). Hispniban lteslt llamukat vgl az arab tmads semmistette meg (711).
|