�sat�s

Howard Phillips Lovecraft , Duane W. Rimel (1935)


Hirtelen riadtam fel sz�rnyû �lmomb�l, s vadul tekintettem k�rbe.
Bar�tom dolgoz�szob�j�nak magas, �velt mennyezet�t �s
keskeny, foltos ablakait pillantottam meg. Nyugtalan�t� �rz�sek lettek �rr�
rajtam, �s tudtam, hogy Andrews �sszes rem�nye �s
elk�pzel�se val�ra v�lt. Egy hatalmas �gyban fek�dtem hanyatt, s a
mellettem emelkedõ oszlopokat sz�d�tõ perspekt�v�b�l
szeml�ltem. R�vid idõ m�lva megszoktam a hatalmas polcok l�tv�ny�t,
melyek roskad�sig voltak rakva korunk �s a r�gm�lt
k�nyveivel. Az omladoz�, õsi nemesi udvarh�z egyik f�lreesõ
szeglet�ben volt ez a szoba, s ez a k�nyvespolc is, ahov� hely�t oly
sok �vvel ezelõtt kijel�lt�k. A fal melletti asztalon hatalmas,
d�szes gyertyatart� �llt, mely a korai mesteremberek fant�zi�j�t �s
tud�s�t dics�ri, sz�ks�g is volt r�, mert a keskeny ablakokon a szok�sos
k�nnyû f�gg�ny�ket vastag, fekete drap�ri�kra cser�lt�k,
melyek igen kev�s napsugarat engedtek �t. �gy a szob�t csak gyenge,
k�s�rteties, pisl�kol� f�ny uralta.
Most azokat a kor�bbi esem�nyeket �s k�r�lm�nyeket id�zem fel, melyek ebbe
a val�s�gos k�z�pkori erõd�tm�nybe
k�nyszer�tettek vissza, s z�rtak el a k�lvil�g elõl. Igen
kellemetlen eml�kek, mindig elborzadok, ha visszaeml�kezem r�juk:
�letem - ahogy ezt mindenki felt�telezi - utols� eml�ke az volt, amikor e
d�v�nyra lefek�dtem. Elm�m l�zasan dolgozik azoknak a
rettenetes k�r�lm�nyeknek felid�z�s�vel, melyek v�laszt�s el� �ll�tottak -
v�laszthattam a sz�rnyû, lass�, biztos hal�l, vagy a
tetszhal�l k�z�tt. Tetszhal�l, melybõl k�sõbb fel�bredhetek
egy oly m�dszer �s lehetõs�g �ltal, melyet egyed�l egykori bajt�rsam
- �s bar�tom ismer, Marshall Andrews. Az esem�nyek egy �vig tart� keleti
felfedezõutam befejezt�vel kezdõdtek, a kiteljesedõ
rettenet, az a t�ny, hogy k�lf�ldi tart�zkod�som alatt valamif�lek�pp
lepr�val fertõzõdtem meg. Tudtam, hogy a s�rg�d�r �s a
temet�s gondolat�val bar�tkoznom kell, hisz b�ty�m nagyon s�lyos sebeket
szerzett a F�l�p-szigeteken. Arra viszont nem
gondoltam, hogy az �n sorsom is hasonl�k�pp folytat�dik. Maga Andrews
fedezte fel bennem a betegs�g cs�r�j�t, s oly sok�ig
titkolta elõlem, ameddig csak lehetett, de v�g�l csak fel kellett
t�rnia elõttem a nyomaszt� igazs�got.
Amilyen gyorsan csak lehetett, visszavonultam a nyilv�noss�g elõl,
r�gi lakhely�nkre utaztam, Hampden egyik omladoz�
negyed�be, melynek dohos csarnokait, furcs�n �velt kapualjait soha t�bb�
nem l�ptem �t. Rettenetes �let volt, egy s�rga �rny�k
k�vetett �lland�an, s b�r mindv�gig t�retlen volt bar�tom hite
gy�gyul�somban, k�zvetlen kapcsolata soha nem volt e rettenetes
csap�ssal, s gyakorlata a kezel�s�ben, m�gis minden megtett, hogy �letemet
a legk�nyelmesebb� s a k�r�lm�nyekhez k�pest a
legkellemesebb� tegye. Õ, mint seb�sz �s gyakorl� orvos finom�t�s
n�lk�l besz�lt balj�s �llapotomr�l, majd gondoskodott r�la,
hogy a hat�s�gok haj�utamr�l �s betegs�gemrõl ne szerezhessenek
tudom�st.
K�zel egy �v telt el visszavonul�som �ta, amikor - augusztus v�g�n -
Andrews egy nyugat-indiai utaz�sra sz�nta el mag�t - az õsi
gy�gy�szati m�dszerek tanulm�nyoz�s�ra, ahogy õ mondta. Gondomat az
�res Simes viselte, a h�z mindenese. Eddig a betegs�g
http://hplovecraft.uw.hu/index.php?module=library&opt=lit&sor=25〈=magyar
(1 of 5)2007.08.13. 4:42:44
Magyar Lovecraft Honlap
semmif�le k�lsõ jele nem fejlõd�tt ki, s koll�g�m
t�voll�t�ben a teljes mag�ny elõnyeit �lveztem. Bõven volt
idõm
v�gigtanulm�nyozni mindazokat a k�teteket, melyeket Andrews h�sz�ves
seb�szeti p�lyafut�sa alatt �sszegyûjt�tt, s melyek -
legal�bbis r�szben - seg�tett�k hozz� ahhoz a h�rn�vhez, mely k�rny�k�nk�n
a legmagasabb megbecs�l�st szerezte neki.
Munk�ss�g�nak kicsiny s�t�t foltj�t pedig nem sokan ismert�k. A k�tetek egy
r�sze ugyanis alig kapcsol�dik a modern
orvostudom�nyhoz, tanulm�nyoz�suk esetenk�nt erõs fant�zi�t �s
lelkierõt ig�nyel: tanulm�nyok �s publik�latlan cikkek
sz�rnyû oper�ci�k k�s�rleteirõl, �llatok �s emberhez
hasonlatos l�nyek megfiatal�t�s�nak �s szerv�t�ltet�seinek r�szletes
le�r�sai,
agy�t�ltet�si k�s�rletek ismertetõi, �s m�s, a hagyom�nyos orvosi
gyakorlat sz�m�ra tiltott k�s�rletek �s elm�letek hossz� sora.
Ezent�l feltûnt, hogy Andrews t�bb helyen is eml�t valami titokzatos
gy�gyszert is, p�r k�tetet v�giglapozva kider�tettem, hogy
meglehetõs gyakorlatot szerzett a k�mia ter�n is, mik�zben a
seb�szet sz�m�ra alkalmazhat� �j szerek felfedez�s�n �s
�ssze�ll�t�s�n munk�lkodott. Ut�lag �gy tûnik nekem, hogy ezek a
kor�bbi tanulm�nyok �s gyakorlatok pokoli m�don seg�tett�k
tov�bbi munk�j�ban.
Andrews tov�bb maradt t�vol, mint v�rtam, csak november elej�re �rt vissza,
a tervezett idõpontn�l n�gy h�nappal k�sõbb.
Agg�dva figyeltem, az elm�lt idõszakban t�rt�nt-e �llapotomban olyan
v�ltoz�s, ami f�ltûnik neki. El�rtem egy ponthoz, amikor
m�r �n kerestem a teljes mag�nyt, hogy zavartalanul folytathassam e
rettentõ k�nyvt�rban kutakod�somat. De kor�bbi
aggodalmaim semmik voltak azokhoz k�pest, melyeket Andrews �j terveinek
felv�zol�sa �bresztett bennem, nevezetesen, hogy
egy olyan k�l�nleges szer seg�ts�g�vel pr�b�l rajtam seg�teni, melyet
Haitin egy bennsz�l�tt \"orvos\" bocs�tott a rendelkez�s�re.
Mikor terv�t elõadta, megriadtam, �m ebben a k�ts�gbeesett
�llapotban az ember minden szalmasz�lat megragad. Val�j�ban,
t�bbsz�r is k�v�ntam, hogy j�jj�n m�r a feled�s hom�lya, hozza ak�r
revolvergoly�, vagy z�z�djak �ssze a k�zeli
sziklaszakad�kban.
�rkez�s�t k�vetõ napon, abban a f�lreesõ, hom�lyos
dolgoz�szob�ban k�rvonalaz�dott elõttem az eg�sz h�tborzongat� terv.
Haitin szerzett egy olyan, ismeretlen szert, melyet a k�sõbbiekben
alkalmazni akar, egy szert, mely olyan m�ly, �lomszerû
�llapotot id�z elõ, mely megt�vesztõen adja vissza a hal�l
k�r�lm�nyeit izommûk�d�s, l�gz�s, �s sz�vmûk�d�s k�rosod�sa
n�lk�l,
teljes nyugalmi �llapotot, k�m�t produk�l. Andrews azt �ll�totta, hogy
sz�mtalan alkalommal l�tta a szert hatni, bennsz�l�tt
k�s�rletek sor�n. N�melyik�k napokig volt abban a m�ly�lomban, mely annyira
hal�lszerû, mint a hal�l maga. Ez a szer az akt�v
�letfunkci�kat oly m�rt�kben f�ggeszti fel, hogy m�g a legnagyobb
gyakorlattal b�r� orvosokat, szakembereket is megt�veszti.
Andrews, õ maga, mint az idevonatkoz� valamennyi t�rv�ny
ismerõje, �ll�tja, hogy e szer hat�sa alatt �ll� b�rmely
szem�lyrõl
fenntart�si n�lk�l �ll�t ki hivatalos halotti bizony�tv�nyt a
legtapasztaltabb halottk�m is. Kijelentette, hogy t�l azon, hogy a test
k�lsõleg teljesen hullaszerû, a szer hat�s�nak elm�lt�val
semmif�le marad� hat�st nem tal�lt az esetek sor�n egyszer sem.
Egy ideig �rtetlen�l �lltam, de amikor felfogtam szavai �rtelm�t, rosszul
lettem, remegtem �s h�nyinger fogott el. M�sfelõl
viszont megk�nnyebb�ltem, hogy k�rvonalaz�dik elõttem a menek�l�s
�tja, legal�bbis r�szlegesen mentes�lhetek az �tok al�l.
L�tezik ki�t a sz�mûzet�sbõl, melybe korunk t�rsadalmi norm�i
tasz�tanak, s l�tezik ki�t a sz�gyenteljes, lass� �s kegyetlen hal�l
elõl is, melyet pedig betegs�gem tartogat sz�momra. R�viden a terv
az volt, hogy Andrews bead nekem egy j�kora adagot ebbõl a
szerbõl, �rtes�ti a hat�s�got, �s hamarosan halott� nyilv�n�ttat.
Majd megszervezi a temet�semet is, amilyen gyorsan csak
lehets�ges. Biztos�tott r�la, hogy a fel�letes vizsg�lat �t fog siklani
mindazon jelek f�l�tt, melyek a rettenetes betegs�g kezdeti
jeleire utalnak, az igazs�g nem fog kider�lni. Az elm�lt tizen�t h�napban
csak kev�ss� haladott elõre a k�r, kifejlõd�s�hez h�t �v
kell.
K�sõbb, mondta, j�het a felt�mad�som. A csal�di temetõben -
�r�k�lt birtokom hat�r�n, s Andrews udvarh�z�t�l is mind�ssze
negyedm�rf�ldnyire - lezajl� szertart�s ut�n j�het a k�vetkezõ
l�p�s. Amikor a gy�szol� t�meg a temetõt elhagyja �s a vid�k lak�i
hal�lomat tudom�sul veszik, meg fogja nyitni a s�reml�ket, s saj�t h�z�ba
sz�ll�t, ahol titokban �s csendben �lhetek, s
gy�gyulhatok, kalandom �ltal pedig semmi m�don nem rosszabbodik sorsom.
Rettenetesnek �s mer�sznek tûnt az el�m v�zolt
terv, de ez biztos�totta egyed�l sz�momra a rem�nyt, elfogadtam h�t
aj�nlat�t, de sz�mtalan k�ts�g mer�lt fel bennem. Mi
t�rt�nik, ha kev�snek bizonyul a szer hat�sa, �s m�g a lez�rt kopors�ba
t�rek magamhoz?
Mi t�rt�nik, ha a halottk�m m�gis felfedezi ezt a borzaszt� tr�kk�t, �s
temettet�sem kudarcba fullad? Ilyen �s ehhez hasonl�
k�telyek t�madtak bennem a k�s�rlet elõtt. Tal�n m�gis a hal�lt
kellene v�lasztanom, rettegtem, hogy ront�sba visz a s�rga k�r, s
folyamatosan rettegtem, ahogy �reztem a fekete sz�rnyak �lland� jelenl�t�t
felettem.
Szerencs�re megk�m�lt a sors �s �llapotom, hogy l�thassam saj�t temet�semet
�s a halotti szertart�st. �gy t�rt�nt, ahogy
Andrews tervezte, a Haiti-m�reg hat�s�ra k�m�ba estem, alapos �js�t�t
�lomba. A szob�mban fek�dtem, s Andrews elmondta a
halottk�mnek, hogy bizony m�r kor�bban is sokat panaszkodtam a sz�vemre,
mely v�g�l is felmondta a szolg�latot.
Term�szetesen nem volt balzsamoz�s - Andrews fel�gyelte az eg�sz proced�r�t
- s a harmadik nap d�lut�n a legm�lyebb
titoktart�s mellett tehetetlen testemet Andrews sz�ll�totta a megbesz�lt
helyre. J� fizikuma garant�lta, hogy ne okozzon gondot
sz�ll�t�som. Az �reg Simes, titoktart�st esk�d�tt, �s seg�tett Andrews-nak
e h�tborzongat� munk�ban.
Egy h�ttel k�sõbb m�r �gyamban fekhettem. M�g tartott a szer hat�sa,
egyelõre b�nultan fek�dtem, s fejemet is alig tudtam
mozgatni. �rz�keim t�k�letesen mûk�dtek, �m egy �jabb h�tnek kellett
eltelnie, m�g �tv�gyam is visszaj�tt, s norm�lis
mennyis�gben tudtam t�pl�lkozni. Andrews elmagyar�zta, hogy szervezetem
csak fokozatosan nyeri vissza mûk�dõk�pess�g�t,
�m a lepra jelenl�te a testemben jelentõsen ki fogja tolni
felgy�gyul�som idej�t. �gy tûnt nagyon �rdekli õt �llapotom
v�ltoz�sa,
a fell�põ t�netek, �s �lland�an �rdeklõd�tt arr�l, hogy �rzem
magam gy�gyul� testemben.
Hossz� idõ telt el, m�g testem valamennyi r�sz�t �jra uralni tudtam,
s legtov�bb legyeng�lt v�gtagjaimban s t�rzsemben tartott a
http://hplovecraft.uw.hu/index.php?module=library&opt=lit&sor=25〈=magyar
(2 of 5)2007.08.13. 4:42:44
Magyar Lovecraft Honlap
b�nul�s. Testem norm�lis reakci�i j�val hamarabb helyre�lltak. �rz�ketlen
t�rzsemen fekve idegen�l �reztem magam, mintha
�lland�an �rz�stelen�tõvel nyomn�k tele a gerincemet. �rtetlen�l
�lltam ezzel a megmagyar�zhatatlan �rz�ssel szemben, hiszen
fejem �s nyakam k�nnyed�n tudtam mozgatni, se fejf�j�sra se m�s
jellegû zavarra nem panaszkodhattam.
Andrews ezt azzal magyar�zta, hogy elõsz�r testem felsõ fele
\"t�rt mag�hoz\", s a szer a test t�bbi r�sz�ben tov�bb hatott, teljes
b�nul�somra azonban õ sem sz�m�tott, s hab�r �llapotom kiss�
aggasztotta, �rdeklõd�s�nek k�z�ppontj�ban m�r a kezdetektõl
reflexeim �s idegi reakci�im �lltak. Besz�lget�seink sor�n gyakran
figyeltem fel tekintet�ben arra a furcsa villan�sra, ahogy a
d�v�nyr�l r�mpillantott, a diadal csillog�s�ra, az �r�m villan�s�ra, melyet
furcsam�d hangosan soha nem nyilv�n�tott ki, m�gis
l�tszott rajta, boldog, hogy megmenek�ltem a hal�l mark�b�l. S hab�r a
legrettenetesebb esem�nyeken t�ljutottam, m�g sok
f�raszt� �s unalmas nap �ll elõttem, m�g valamennyi v�gtagom
t�k�letesen engedelmeskedik majd parancsaimnak. �m �n fel
akartam �llni �s elkezdeni a j�r�st a szob�ban, õ visszatartott
engem, mondv�n hogy r��rek, hossz� idõ fog m�g eltelni, m�g m�s
emberek t�rsas�g�t �lvezhetem. A szavait nem �rtettem, b�rmilyen m�ly
benyom�st gyakorolt is r�m, sz�rnyû jelent�s�ket csak
hossz� hetek m�lva �rtettem meg.
Az �gyban v�gbement r�m�tõ ostrom sor�n Andrews �s �n n�mileg
elt�volodtunk egym�st�l. Nem annyira bar�tk�nt b�nt m�r
velem, ink�bb eszk�z �gyes �s moh� ujjai k�z�tt. Megsz�llotts�g�ban
v�ratlan jegyeket fedeztem fel - alantas �s kegyetlen
jelleget �lt�tt viselked�se - p�ld�ul, hogy milyen megal�z�, gal�d m�don
b�nt Simes-sal, mellyel engem is a sz�vem legm�ly�ig
megb�ntott. Gyakran akart nekem bemutatni laborat�rium�ban �lõ
�llatokon k�s�rleteket - melyeket k�l�n�s kegyetlens�ggel
hajtott v�gre. �lõ �llatokon, a titkos terveihez v�grehajtand�
mirigy- �s izomtranszplant�ci�ihoz mindig tartott nyulakat �s
tengerimalacokat. Fokozott k�v�ncsis�ggal alkalmazta az �jonnan felfedezett
altat�folyad�kot �letfunkci�kat felf�ggesztõ
k�s�rletei sor�n. De ezek csek�lys�gek azokhoz a dolgokhoz k�pest, melyeket
v�letlen�l tudtam meg Simes elejtett szavaib�l.
Nem voltam biztos abban, hogy az �reg szolga mindent ismer, de bizony�ra
sok mindenrõl tudom�sa van, hiszen �lland� t�rsa
volt mindkettõnknek, Andrews-nak �s j�magamnak.
Az idõ m�l�s�val, egy lass� de szil�rd meggyõzõd�s
k�lt�z�tt nyomor�k testembe, �s a jelek arra utaltak, hogy Andrews-t
�llapotom p�ld�tlan fanatizmussal vizsg�lja �s elemzi. M�r tiszt�n
l�tszott, hogy bar�ti �rz�sei kihunytak hideg analitik�val
fordul fel�m, pulzusomat �s sz�vver�semet a szok�sosn�l buzg�bban
vizsg�lja. N�ha, a vizsg�lat l�z�ban, feltûnt remegõ keze -
ami bizony szokatlan egy gyakorlott seb�sztõl - de feltûnt a
vizsg�lat hanyag m�dja is. Nem tudtam egy pillant�st sem vetni
testemre, de az �rint�s hely�bõl �reztem, hogy testemnek t�mege �s
s�lya van, ahogy az kor�bban oly �gyetlennek �s
ismeretlennek tûnt.
Fokozatosan �jra haszn�lni tudtam kezeimet �s l�baimat, a b�nul�s fagya
lassan felengedett, �m egy �j, rettenetes �rz�s ker�tett
hatalm�ba, idegennek �reztem magam saj�t testemben. Kezeim neh�zkesen
hajtott�k v�gre elm�m utas�t�sait, �s minden
mozdulatom sut�ra sikeredett, valami ideges remeg�ssel p�rosulva. Kezeim
teh�t esetlenek maradtak, �s az idõ haladt�val ehhez
k�nytelen-kelletlen hozz� is szoktam. �gy gondoltam, hogy a bennem
eluralkod� fertõz�snek tulajdon�that� ez a jelens�g.
�szrev�tlen�l kezdõd�tt, a korai t�netek nem utaltak erre (b�ty�m
esete eg�szen m�sk�pp kezdõd�tt), lehetõs�gem pedig nem
volt meg�t�lni helyzetemet; mi�ta Andrews ker�lte a t�m�t, �n pedig jobbnak
tartottam, ha nem sz�lok neki tapasztalataimr�l.
Egy nap megk�rdeztem Andrews-t - m�r hosszabb ideje nem tekintettem a
bar�tomnak - megpr�b�lhatok-e felkelni �s fel�lni az
�gyban. Elõsz�r hat�rozottan tiltakozott, majd k�sõbb,
megfelelõen betakar�zva �s vigy�zva, hogy ne �rjen hideg
levegõ,
beleegyezett. Furcs�lltam a dolgot, hiszen mindig kellemes
hõm�rs�klet volt a szob�ban, ilyen jellegû panasz id�ig fel
sem mer�lt
bennem. Most, amikor a k�sõ õsz lassan t�lbe fordult, a
szob�mat mindig megfelelõen felfût�tt�k. Egy cs�põs
hideg �jszaka,
amikor kipillantottam az ablakon, nyomaszt� �gboltot pillantottam meg,
melybõl �szleltem az �vszak �s idõj�r�s v�ltoz�s�t, a
szoba elhanyagolt fal�n ugyanis nem volt semmif�le napt�r, melybõl a
m�l� idõre k�vetkeztethettem volna. Az �gyban szinte
teljesen elvesztettem idõ�rz�kemet. Simes nagylelkû seg�ts�ge
enyh�tett kellemetlen helyzetemen, k�nnyebben tudtam �lni az
�gyon, Andrews hidegen szeml�lte k�nl�d�somat a laborat�rium ajtaj�b�l.
Apr�cska sikerem lass� mosolyt csalt arc�ra, majd
megfordult �s eltûnt a s�t�tlõ ajt�ny�l�sban. Hangulata
semmivel sem jav�tott �llapotomon.
A kor�bban pontos �s k�vetkezetes Simes most m�r gyakran k�sett,
elhanyagolta velem kapcsolatos feladatait, n�ha �r�kra
egyed�l hagyott.
Egykori bar�taimt�l egyre ink�bb elt�volodtam, s helyzetem egyre romlott.
�gy tûnt kezeim �s l�baim a takar� alatt alig voltak
k�pesek k�vetni elm�m utas�t�sait, �s el kellett fogadnom, hogy a
folyamatos mozg�shoz m�g igen hossz� idõnek kell eltelnie.
Ujjaim siralmasan esetlen�l mozogtak, sz�momra teljesen ismeretlen �rz�st
keltett, amikor meg�rintettem vel�k valamit,
furcs�lltam a dolgot �s teljesen lehangolt, hogy egy�tt kell �lnem
betegs�gemmel, melyet m�g ez a rettenetes �gyetlens�g is
s�lyosb�t.
Egyik este gy�gyul�som sor�n, r�m�tõ �lmok kezdtek gy�t�rni. Nemcsak
�jszaka, de napk�zben is k�noztak. �bred�sem sor�n
iszonyatosan ord�tottam, rettenetes r�mekkel sz�lltam szembe,
melyekrõl elgondolni sem mertem, hogy �ber �llapotban is
megjelenhetnek. Ezek a v�zi�k fõleg h�tborzongat� dolgokat
tartalmaztak, �jszakai temetõket, lopakod� hull�kat, elveszett
lelkeket a vak�t� f�nyek �s �rny�kok �rv�ny�ben kavarogva. E rettenetes,
val�s�ghû l�tom�sok sz�rnyen felkavartak, �gy tûnt
valami belsõ befoly�s induk�lta a nyughatatlan halottak holdf�nyes
s�rk�veinek �s v�gtelen katakomb�inak e h�tborzongat�
v�zi�it. Nem ismertem fel e helysz�neket, a h�t v�g�ig szinte v�gig
õrj�ngtem ezektõl az ut�latos gondolatokt�l, melyek �gy
tûntek, mintha tudatom m�ly�rõl tolultak volna fel.
Abban az idõben lassan tervezgettem, mi m�don gyûjthetn�k
erõt �s kerestem a menek�l�s m�dj�t ebbõl az �lõ
pokolb�l, melybe
http://hplovecraft.uw.hu/index.php?module=library&opt=lit&sor=25〈=magyar
(3 of 5)2007.08.13. 4:42:44
Magyar Lovecraft Honlap
belek�nyszer�tettek. Andrews egyre ritk�bban �s ritk�bban l�togatott meg,
b�r l�tsz�lag nagy erõfesz�t�seket tett szab�lyos
izommûk�d�sem helyre�ll�t�s�ban �s gy�gyul�som felgyors�t�s�ban.
Egyre jobban meggyõzõdtem arr�l, hogy laborat�rium�ban
kegyetlen �s gonosz esem�nyek folynak, az ajt�n kereszt�l hatol�, sokkol�
�llati vinnyog�s �s s�r�s undor�t�an borzolta
egy�bk�nt is gyenge idegrendszeremet. Fokozatosan t�rultak fel
elõttem azok a jelek, melyekbõl arra k�vetkeztethettem, hogy
sz�mûzet�sem �s megment�sem nem bar�ti �s embert�rsi cselekedet volt,
hanem saj�t �tkozott c�ljainak �rdek�ben v�gezte
ezeket a k�rhozott k�s�rleteket. Az egykor figyelmes Simes is egyre jobban
�s jobban hanyagolt, meg voltam gyõzõdve r�la, hogy
m�r az �reg szolga is az �rd�ggel cimbor�l. Andrews m�r r�g�ta nem
bar�tk�nt, hanem mint a k�s�rlet�nek t�rgyak�nt kezel
engem, ahogy ravasz tekintettel �llt �s b�mult r�m a keskeny ajt�ny�l�sban,
mik�zben ujjai k�z�tt szik�j�t forgatta. Kor�bban
egyetlen embert sem l�ttam m�g ily gy�keresen megv�ltozni.
Eredetileg j�k�pû, f�rfias, mark�ns arc�l�t most sûrû
k�rszak�ll hat�rozta meg, �s szemei csillog�s�b�l, mintha valami s�t�ni
l�lek n�zett volna vissza. Hideg, sz�m�t� tekintet�tõl v�gigfutott
az ember h�t�n a hideg, megborzongtam az iszonyatt�l, �s
ki�rezhettem ebbõl a tekintetbõl, hogy a tov�bbiakban m�r
csak magamra sz�m�thatok.
Idõ�rz�kemet m�r teljesen elvesz�tettem e tasz�t� �lom-folyam
hat�s�ra, �sszefolytak a nappalok �s �jszak�k, nem tudtam m�r
k�vetni az idõ m�l�s�t. A f�gg�ny�k gyakran m�r nap k�zben is be
voltak h�zva, s a szob�ban csak az asztali gyertyatart�
halov�ny viaszf�nye uralkodott. Az eleven rettenet �s l�tom�sok r�m�lmai
k�rny�keztek, m�gis �gy tûnt, fokozatosan
visszanyerem erõmet. Mindig gondosan v�laszoltam Andrews k�rd�seire,
melyek reakci�im �s v�gtagjaim �llapot�ra
vonatkoztak, �m a testembe fokozatosan visszat�rõ furcsa
erõrõl hallgattam, de sz�moltam azzal, hogy v�szhelyzetben
erõs�dõ
szervezetem fog megmenteni.
V�g�l, egy hideg �jszaka, mikor a gyerty�k elaludtak, s a holdf�ny a s�t�t
f�gg�ny�k�n kereszt�l s�padtan vil�g�tott r� �gyamra,
elsz�ntam magam, hogy felkelek �s v�grehajtom, amit m�r r�g�ta terveztem.
Foglyul ejtõim v�rhat�an t�bb �r�n kereszt�l nem
is fognak fel�m n�zni, biztos voltam benne, hogy mindketten szomsz�dos
szob�ikban alszanak. Roppant gondosan �s �vatosan
mozdultam meg, lassan fel�ltem �s �vatosan k�sztam �gyamb�l, le a padl�ra.
Hirtelen pillanatnyi sz�d�l�s fogott el, s testemet
el�nt�tte a gyenges�g hull�ma. V�g�l azonban erõm visszat�rt, s
megragadtam az �gy l�b�t, majd hossz� h�napok �ta elõsz�r
�lltam fel. Fokozatosan futott �t rajtam ez az �j erõ, s felvettem
azt a s�t�t k�nt�st, amelyet az �gy melletti sz�ken tal�ltam.
Eg�szen hossz� volt, teljesen eltakarta h�l�ruh�mat. �jra r�m t�rt az az
�rz�s, melyet az �gyban oly gyakran tapasztaltam,
v�gtagjaim nehezen mozogtak, s idegenszerûnek tûntek. De
sietnem kellett, annyira amennyire erõmbõl tellett. Utolj�ra
m�g
elõvigy�zatosan, l�bamat r�gi cipõimbe cs�sztattam,
megesk�dtem volna, hogy saj�tom, �m m�gis furcsam�d l�ty�g�tt
l�baimon, �gy hogy arra gondoltam, az �reg Simes cipõit tal�ltam
meg.
Mivel nem l�ttam m�s neh�z t�rgyat, az asztalr�l a hatalmas gyertyatart�t
kaptam fel, megcsillant rajta a holdf�ny, ahogy
rendk�v�l �vatosan a laborat�rium ajtaja fel� araszoltam vele.
Elsõ l�p�seimet imbolyogva, neh�zs�gek �r�n tettem meg, s a
f�lhom�lyban k�ptelen voltam megfelelõ gyorsas�ggal haladni.
Amikor el�rtem a k�sz�b�t, megpillantottam egykori bar�tomat, aki egy nagy
k�rpitozott sz�kben �lt, mellette egy labor�llv�ny,
k�l�nf�le lombikokkal �s �vegekkel. Az asztalnak t�maszkodott �s kifel�
n�zett a nagy ablakon, valamif�le r�szeg, �nel�g�lt
mosollyal arc�n. Egy nyitott k�nyv fek�dt elõtte - egy k�nyv azok
k�z�l a rettenetes k�tetek k�z�l, melyeket volt szerencs�m
megismerni.
Egy hossz� pillanatig v�rtam, majd mielõtt �szrevett volna,
elõrel�ptem, s neh�z fegyveremmel lecsaptam v�dtelen fej�re. A
tompa csattan�st a fr�ccsenõ v�r k�vette, s a gonosz test bet�rt
kopony�val csuklott �ssze a padl�n. Nem �reztem bûnb�natot,
m�r r�gen nem viselkedett emberi m�don. �tkozott seb�szi tev�kenys�g�nek
rettenetes bizony�t�kai a szob�ban szertesz�t
sz�r�dtak, k�l�nf�le befejezett vagy f�lk�sz k�s�rletek t�rgyai, �gy
�reztem el�g bizony�t�kot tal�ltam ahhoz, hogy
lelkiismeretemet megnyugtathassam. Andrews t�l t�volra sodr�dott, elveszett
s�t�t �zelmeinek vil�g�ban - melyekrõl �n most
undor�t� bizonyoss�got szereztem -, �gy hogy k�teless�gem volt ezeknek
v�get vetni.
R�d�bbentem, hogy Simes-sel nem lesz ilyen k�nnyû dolgom, hiszen
Andrews eset�ben a j� szerencse mellettem volt. Mikor
v�g�l csek�ly zajt csapva kinyitottam a csel�dszoba ajtaj�t, tudtam, hogy
minden erõmre sz�ks�g lesz ahhoz, hogy, befejezzem,
amit a teremtõ elv�r tõlem.
Az �regember szob�ja a legt�volabbi, s�t�t zugban volt, az �p�let �szaki
oldal�n, de a s�t�tben is megl�thatta �rny�komat, ahogy
k�zeledtem. Rekedten fel�v�lt�tt, �m �n m�r a k�sz�brõl megc�loztam
a gyertyatart�val. Valami l�gyat tal�ltam el, puffan� hang
hallatszott a s�t�tben, de az ord�t�s folytat�dott. Ettõl kezdve az
esem�nyek k�d�sen keveredtek �ssze sz�momra, de arra
eml�kszem, hogy dulakodtunk, fojtogatni kezdtem �s az erõ egyre
jobban fogyott �s fogyott belõle. Rettenetes dolgokat makogott
a gazd�r�l, mielõtt kezet emeltem r�, �s s�rt �s k�ny�rg�tt
kegyelem�rt mik�zben ujjaim megragadt�k. De nem kegyelmeztem,
abban az õr�lt pillanatban Andrews-sal azonos�tottam az �reget, s
v�g�l õ is �gy v�gezte...
A s�t�t kamr�b�l visszavonul�ban, nekimentem a l�pcsõh�z ajtaj�nak,
kit�rtam magam elõtt �s valahogy n�gyk�zl�bra
ereszkedtem. Nem vil�g�tott l�mpa, egyed�l a hold mutatott utat a nappali
keskeny ablakain beszûrõdve. De õr�lt utam a hideg,
nyirkos kõlapokon araszolva rettentõ energi�t vett ki
belõlem, elf�radtam, s a bej�rati ajt�ig csak nagy sok�ra jutottam
el
motoszk�lva, cs�szva-m�szva a minden bebor�t� s�t�ts�gben.
Az ezt k�vetõ idõszakb�l csak hom�lyos eml�keim �s
visszat�rõ foltok maradtak, mik�zben a magas, õsr�gi folyos�n
haladtam,
az egykor ismerõs �s bar�ts�gos �rny�kok most ellens�gesen �s
felismerhetetlen�l magasodtak f�l�m, lebotork�ltam a kopott
csigal�pcsõn valamif�le dermedt, suta mozdulatok seg�ts�g�vel,
melyeket m�s okozott, nem a r�m�let. Egy pillanatra
http://hplovecraft.uw.hu/index.php?module=library&opt=lit&sor=25〈=magyar
(4 of 5)2007.08.13. 4:42:44
Magyar Lovecraft Honlap
megpihentem az �ri�si udvarh�z �rny�k�ban, majd v�gigfutott tekintetem az
ez�st�s hold v�gta f�ny�sv�nyen, mely õsap�im
h�z�ig vil�g�totta az utat. Mind�ssze negyedm�rf�ldnyire emelkedett a
f�lhom�lyban, de most sz�momra hossz� �tnak
�g�rkezett, s keresztbe, a legr�videbb �ton, a r�ten �t indultam.
Megragadtam egy sz�raz botot, s mint egy s�tap�lc�val felszerelkezve v�gtam
neki az erõtpr�b�l� �tnak. Elõttem csak p�r kar�
l�tszott a hold f�ny�ben azon a mezõn, melynek t�lv�g�n az a k�ria
magasodott, melyben tiszteletre m�lt� õseim �ltek �s haltak.
Tornyai ott magasodtak a pisl�kol� f�nyben, a hegy oldal�t fekete �rny�k
bor�totta, melyet mozogni �s hull�mozni v�ltem,
mintha valami ismeretlen anyag fortyogna a l�gben. Ott �llt f�l �vsz�zados
�r�ks�gem, melyet sok �vvel ezelõtt az�rt hagytam
mag�ra, hogy a fanatikus Andrews-sal folytassam �letemet. �resen �lt ott,
azon a k�rhozott �jszak�n, s �n rem�lem hogy ez
mindig �gy marad.
M�sf�le hangulatban �rtem el az õsi helyet, hab�r utam m�sodik
fel�re egy�ltal�n nem eml�keszem. El�g volt elhaladnom
csal�dunk temetõj�nek k�zel�ben, azokon a moha-bor�totta omladoz�
k�veken, s �n eg�sz utamat feledni k�v�ntam. Ahogy
el�rtem a holdf�ny �sv�ny�t a r�gi meghitts�g - mely abnorm�lis l�tem sor�n
olyannyira elker�lt - visszat�rt gy�t�rni engem egy
eg�szen v�ratlan m�don. A s�reml�kem bej�rat�t kiszabad�tva az otthon
meghitt var�zsa nõtt�n nõtt bennem, �m az
idegenszerûs�g �s testetlen l�t borzaszt� �rz�seinek oly hull�mai is
k�s�rt�k, melyeket m�r oly j�l ismertem. El�gedett voltam
teh�t, s ahogy a v�g k�zeledett, de nem �lltam meg �rzelmeimet elemezni,
amikor �llapotom m�gborzaszt�bb volta tudatosult
bennem.
Saj�t s�romat k�nnyed�n megtal�ltam, a fû m�g alig kezdett kib�jni a
gyept�gl�k darabjai k�z�l. L�zas siets�ggel, puszta k�zzel
estem neki a halmocsk�nak, �gy kapartam a nedves f�ldet, az egykori g�d�r
f�l�tt, elt�vol�tva, sz�tsz�rva f�vet, gy�kereket. Hogy
meddig �stam kutyam�dra a sal�tromos talajt, m�g ujjaim a kopors� fedel�t
el nem �rt�k, megmondani sohasem tudom, �m az
izzads�g �ml�tt testemrõl, beszakadt k�rmeim al�l pedig sziv�rgott a
v�r.
V�g�l az utols� g�r�ngy�t is felhaj�tottam, s reszketõ k�zzel
mozd�tottam meg a neh�z fedelet. Ujjaimmal beny�ltam a r�sbe �s
felk�sz�ltem a fed�l felemel�s�re, amikor b�d�s �s �mely�tõ
bûz t�madta meg az orromat. Elborzadva egyenesedtem fel. Milyen
idi�ta cser�lte el a s�rk�vet, ami�rt t�ved�sbõl m�s test nyugalm�t
zavartam meg? Ezt a borzaszt� bûzt nem lehet f�lreismerni.
Fokozatosan fogott el az a kegyetlen bizonytalans�g �s felk�sztam az �reg
oldal�n. Egy �jabb pillant�st vetettem a nemr�g
k�sz�lt fejf�ra, s ez el�g is volt. Ez val�ban az �n saj�t s�rom volt, de
mif�le bolond ember temette bele ezt a m�sik holttestet?
Egyszerre csak egy rettenetes gondolat villant �t az agyamon. A szag,
rothad� jellege ellen�re, ismerõsnek tûnt - valahogy
iszony�an ismerõsnek... M�g nem adtam hitelt �rz�keimnek egy ilyen
�tlethez. T�ntorogtam �s k�romkodtam, �reztem fekete
�ress�gbe m�g egyszer, �s seg�ts�g�l kapkodva gyuf�t gy�jtottam, s emeltem
a teljesen nyitott kopors� f�l�. Akkor a f�ny elaludt,
mintha egy rosszindulat� k�z oltotta volna el, �s �n õrj�ngve
k�sztam kifel� ebbõl az el�tkozott g�d�rbõl, dermedten az
ut�latt�l
�s a rettenettõl.
Mikor visszanyertem �ntudatomat, saj�t birtokomon fek�dtem a h�z bej�rata
elõtt, ahova a temetõtõl k�sztam, arr�l az ut�latos
tal�lkoz�r�l. �szleltem a pirkadat f�ny�ben a kilincset a kezem �gy�ben,
erõtlen�l pr�b�ltam felt�p�szkodni, s kinyitni magam
elõtt a r�gi bej�rati kaput. Bel�ptem arra a helyre, melyre -
biztosan tudom - t�bb mint t�z �ve nem l�pett ember. Egyfajta l�z
puszt�totta am�gy is legyeng�lt testemet, �llni is alig voltam k�pes, de
lassan csak v�gigmentem a dohos, hom�lyos szob�k,
l�pcsõk sor�n eg�szen a dolgoz�szob�mig - melyet oly sok �vvel
kor�bban hagytam el.
Amikor a nap m�r magasan �ll, el fogok menni az õsi k�thoz, mely az
�reg fûzfa alatt �ll a temetõ mellett, �s belevetem torz
testemet. M�s ember nem l�thatja t�bb� ezt az istenk�roml� k�lsõt,
melyben tov�bb �lt lelkem, mint szabad lett volna. Nem
tudhatom, mit mondanak majd azok az emberek, kik felfedezik feld�lt
s�romat, de ez m�r nem okoz nekem gondot, ha feled�st
tal�lok azokra a dolgokra, melyeket azon az omladoz�, mohalepte rettenetes
helyen l�ttam.
Most j�ttem r�, mi�rt voltak oly titkosak Andrews cselekedetei; mi�rt volt
oly d�moni pillant�sa tetszhal�lom ut�n. Mag�nak
sz�nt engem a vitrinbe, mintak�nt az �r�k idõknek - egy p�ld�ny a
seb�szet dicsõs�g�re, a tiszt�tlan boszork�nys�g
mestermunk�ja? az egyed�l�ll�an romlott mûv�sz mintap�ld�nya. Hol
j�rt Andrews �s mit szerzett, am�g �n �tkozott, roml�
birtok�n fek�dtem, tal�n soha nem fogom megtudni; de jobban tartok
Haiti-bõl hozott pokoli gy�gyszer�tõl. Legv�g�l pedig ezek
a hossz�, szõr�s kezek �s iszony�an r�vid l�bak, melyek oly idegenek
sz�momra... idegen minden term�szetes �s �pelm�jû
emberi t�rv�ny sz�m�ra. A gondolat, hogy �n e testben gy�trõd�m
tov�bbra is, ez az �jabb pokol...
Most m�r csak egy k�v�ns�gom van; amit minden ember k�v�n, Isten �ld�s�t
k�rtem kegyeletteljes hal�lomhoz; amit ott
k�v�ntam az õsi temetõ f�ldj�n �llva abban a k�rhozott
percben, amikor a kopors� fedel�t felemelve megpillantottam saj�t
�sszeaszott, korhad�, lefejezett testemet.