�lmok a boszork�nykonyh�ban


Hogy az �mok hozta-e a l�zat, vagy a l�z az �mokat, azt nem tudta Walter
Gilman. Az eg�sz m�g�ttt az a s�t�t retteg�s gunnyasztott, amelyt�l
fek�lyes volt az �don v�ros meg az istent�l elrugaszkodottan �porod�,
oromtet�s manz�rdszoba, ahol �rt �s tanult, sz�mokkal meg k�pletekkel
viaskodott, amikor �ppen nem h�nykol�dott a hitv�ny vas�gyon. Hall�sa
term�szetellenesen, elviselhetetlen�l ki�lesedett, a kandall�p�rk�nyon az
olcs� �r�t r�g le�ll�totta, mert ketyeg�se �gy�z�sk�nt d�b�rg�tt f�l�ben.
�jszak�nk�nt el�g volt a kinti fekete v�ros alattomos f�szkel�d�se, a
patk�nyok balj�s motoz�sa a f�regr�gta v�laszfalakban, a v�n h�z titkos
�csolat�nak roppan�sai, hogy �gy �rezze, �rd�g�k lakodalmaznak
dobh�rtyarepeszt� ricsajjal. A s�t�ts�g zsongott a megmagyar�zhatatlan
hangokt�l - o m�gis att�l reszketett n�ha, nehogy eln�muljanak, �s neki meg
kelljen hallania a zajok m�g�tt sejtelmesen �l�lkod� halkabb neszez�st.
Arkham legend�kt�l k�s�rtett v�ros�ban t�rt�nt, hol v�ltozatlanul b�jnak
�ssze a roskatagon d�ledez� manz�rdok, melyek f�l�tt a padl�sokon
boszork�nyok rejt�ztek a kir�ly emberei el�l a tartom�ny r�gi, s�t�t
napjaiban. De m�g ebben a v�r�ban se akadt v�rfagyaszt�bb eml�kezet� hely,
mint ez a manz�rdszoba, mely Gilmannek tartott f�delet - mert ugyanez a h�z
�s ugyanez a szoba tartott f�delet a v�n Keziah Masonnek, aki teljesen
�rthetetlen m�don sz�k�tt meg a salemi t�ml�cbol. 1692-ben esett - a
porkol�b megbolondult, apr�, szor�s, feh�r agyar� valamirol makogott, mely
Keziah cell�j�b�l nyargalt volna elo; �s m�g maga Cotton Mather se tudta
mivel magyar�zni a sz�rke kofalra n�minemu ragad�s piros l�vel odam�zolt
sz�geket �s kanyarokat. Lehet, hogy Gilmannek nem lett volna szabad olyan
kem�nyen tanulnia. A nem euklideszi geometria �s a kvantumfizika egymag�ban
is megvisel b�rmely agyvel�t, de ha valaki m�g �ssze is keveri �ket a
n�prajzzal, �gy pr�b�l sokdimenzi�s fura h�tteret kerek�teni r�mmes�k
iszony� sejtet�sei �s a kandall� mellett suttogott zagyva mendemond�k m�g�,
az aligha rem�lheti, hogy meg�ssza szellemi t�lfesz�lts�g n�lk�l. Gilman
Haverhill-bol j�tt, de csak az arkhami egyetemen kezdte �sszef�gg�sbe hozni
a matematik�t az � var�zsol�sok lid�rces legend�ival. A v�n v�ros leveg�je
valamely titokzatos m�don hatott a k�pzelet�re. A Miskatonic professzorai
n�gatt�k, hogy vegye laz�bbra, �s t�bb t�ren is tudatosan megr�vid�tett�k
tananyag�t. S�t eltan�csolt�k az egyetemi k�nyvt�r egyik zug�ban kulcs �s
lakat alatt �rz�tt, tilalmas titkokat taglal� gyan�s r�gi f�li�nsokt�l is.
Csakhogy elk�stek az el�vigy�zattal, mert Gilman m�r tudom�st szerzett
Abdul Alhazred f�lelmetes Necronomiconj�nak rettent� sejtelmeir�l, a
t�red�kes Eibon k�nyv�r�l, von Junzt betiltott Unaussprechlichen
Kultenj�rol, �s �sszekapcsolta �ket a t�r tulajdons�gainak, az ismert �s
ismeretlen dimenzi�k viszony�nak elvont k�pleteivel. Tudta, hogy az egykori
Boszork�nyh�zban van a szob�ja - hiszen �pp ez�rt vette b�rbe. Essex megye
lev�lt�ra sok feljegyz�st �riz Keziah Mason per�r�l, k�nz�sokkal kicsikart
vallom�s�r�l a t�rv�nysz�k el�tt, mely ut�bbi eg�szen eszeveszett
elragadtat�st lobbantott Gilmanben. Keziah vonalakat �s g�rb�ket emlegetett
Hathirne b�r�nak, amelyekkel kit�zhet� a falakon t�li m�sik dimenzi�ba
vezet� �t ir�nya, �s c�lzott r�, hogy ily vonalakat �s g�rb�ket s�r�n
haszn�lnak bizonyos �jf�li �sszej�veteleken a Kasz�l�domb m�g�tti feh�r k�
s�t�t v�lgy�ben �s a foly� lakatlan sziget�n. Besz�lt a Fekete Emberr�l,
esk�j�r�l �s arr�l, hogy �j titkos nev�n o most Nahabnak h�vatik. Azt�n
f�lrajzolta cell�ja fal�ra ezeket a vonalakat �s elt�nt. Gilman saj�tos
dolgokat felt�telezett Keziahr�l, �s k�l�n�s borzong�s fogta el, hallv�n,
hogy a boszork�ny h�za t�bb mint k�tsz�zharminc�t �v ut�n m�g mindig �ll.
Amikor h�r�t vette, mit sugdosnak az arkhamiak a hajdani otthon�ban �s a
sz�k utc�kon oson� Keziahr�l, az itt �s m�s h�zakban alv� szem�lyeken
tal�lt, csorba emberi fogak hagyta harap�sokr�l, a m�jus els� napja �s
mindenszentek t�j�n felhangz� gyereks�r�sr�l, a b�zr�l, mely e rettegett
idoszakok ut�n �rad az �cska padl�sr�l, a korhatag �p�letben meg a v�rosban
settenkedo, �les fog�, szor�s kis l�nyrol, amely a hajnal elotti
legs�t�tebb �r�kban szokta k�v�ncsian szagl�szni az embereket, elhat�rozta,
hogy ker�l, amibe ker�l, de o ott fog lakni. Nem volt neh�z, mert a
r�ges-r�g b�rlem�nny� alak�tott h�z rossz h�rben �llt, alig lehetett lak�t
tal�lni olcs�, b�torozott szob�iba. Gilman maga se tudta, mit v�r, o csak
azt tudta, hogy ott akar lenni, ahol a XVII. sz�zadban egy k�z�ns�ges
v�nasszony valamilyen k�r�lm�ny folyt�n a matematika oly m�lys� geibe
pillanthatott le, t�bb�-kev�sb� v�ratlanul, ameddig tal�n m�g Planck,
Heinsenberg, Einstein �s De Sitter sem jutottak el legmodernebb kutat�saik
sor�n. Minden hozz�f�rheto helyen, ahol csak lev�lt a tap�ta,
v�gigbogar�szta a deszk�t �s a gipszet a titokzatos rajzok ut�n, �s egy
h�ten bel�l siker� lt megkapnia a keleti manz�rdszob�t, ahol �ll�t�lag
Keziah uzte vaj�kol�sait. �resen �llt osidok �ta - soha, senki nem akart
itt lakni -, a lengyel h�zi�r m�gis kelletlen�l adta b�rbe. Am�g l�zba nem
esett, m�gse t�rt�nt semmi Gilmannel. Semmif�le k�s�rteties Keziah nem
r�pk�d�tt a komor folyos�kon �s a szob�kban, semmilyen szagl�sz� szor�s
l�nyecske nem lop�dzott f�l a v�szj�sl� kakas�lore, �s hi�ba kereste
lankadatlanul, csak nem tal�lta a boszork�ny var�zsig�it. N�ha csatangolt
�porodottan buzlo, k�vezetlen mell�kutc�k �rnyas labirintus�ban, ahol
ismeretlen kor�, balj�s, barna h�zak doltek egym�snak, �s b�multak g�nyosan
keskeny kis ablakszemeikkel. Tudta, hogy itt k�l�n�s dolgok estek valaha,
�s a felsz�n m�g�tt m� g mindig lappang a halk sejtelem, hogy tal�n nem
pusztult el mindenest�l a sz�rnyu m�lt - legal�bbis nem itt, a legs�t�tebb,
legszukebb �s legsz�vev�nyesebb sik�torokban. K�tszer is �tevezett a foly�
rossz h�ru sziget�re, �s lerajzolta, milyen sz�gekben �llnak a hom�lyos
eredetu, idotlen idok �ta itt sorj�z�, mohos sz�rke k�vek. Gilman szob�ja
t�gas volt, �mde furcs�n szab�lytalan alak�: t�ls�t�l innenso v�g�ig az
�szaki fal �szrevehetoen befel� dolt, az alacsony mennyezet pedig enyh�n
lejtett ugyanebbe az ir�nyba. Egy t�tong� �s n�h�ny bet�m�tt patk�nylyukon
k�v�l nem volt felfedezheto semmif�le �tj�r� - vagy arra utal� nyom - a
ferde szobafal �s a h�z meroleges �szaki frontja �ltal hat�rolt t�rbe, noha
k�v�lrol n�zve l�tni lehetett egy ablakot, melyet r�ges-r�g deszk�zhattak
be. Ugyancsak hozz�f�rhetetlen volt a mennyezet f�l�tti, minden bizonnyal
lejto padl�st�r. Amikor Gilmar l�tr�n f�lkapaszkodott a h�z t�bbi r�sz�t
lez�r�, p�kbeszotte v�zszintes padl�sra, megtal�lta egy hajdani ajt�
nyomait, melyet szorosan eltorlaszoltak vastag deszk�kkal, �s m�g meg is
eros�tettek a gyarmati asztalosok haszn�lta z�m�k �kekkel. De b�rmennyit
gyozk�dte is a flegmatikus h�ziurat, nem tudta r�venni, hogy beengedje
vizsg�l�dni valamelyik lez�rt t�rbe. Id� m�lt�val egyre jobban
megsz�llottja lett szob�ja szab�lytalan fal�nak �s mennyezet�nek; kezdett
matematikai jelent�st tulajdon�tani a furcsa sz�geknek, melyek mintha
sugallatos t�mpontokat adtak volna rendeltet�s�ket illetoen. A v�n
Keziahnak, t�pelod�tt Gilman, kiv�l� oka lehetett e saj�tos d�l�ssz�gu
szob�ban lakni; vagy nem azt vallotta-e, hogy bizonyos sz�gek seg�ts�g�vel
lehet �tl�pni az �ltalunk ismert t�r hat�r�t? �rdeklod�se fokozatosan
elfordult a ferde fel�letek m�g�tt rejtezo urtol, mert most m�r �gy tunt
neki, hogy e s�kok rendeltet�s�t az o oldal�n kell keresnie. Az enyhe
idegl�z �s az �lmok febru�r elej�n kezdodtek. Egy ido �ta Gilmanre saj�tos,
mondhatni, delejes hat�st gyakoroltak szob�ja k�l�n�s sz�gletei; ahogy
haladt elore a zord t�l, �gy b�mult o mindink�bb lenyug�zve a sarokba, hol
a bedolo fal �s a lehajl� plafon tal�lkozott. Akkoriban m�r komolyan
aggasztotta, hogy k�ptelen tanulm�nyaira �sszpontos�tani, �s betegesen
rettegett a f�l�vi vizsg�kt�l. Nem kev�sb� ideges�tette agyonfinomult
hall�sa. Az �let folyamatos �s �gysz�lv�n elviselhetetlen hangzavarr�
fajult, �s ehhez j�rult m�g azoknak a tal�n �leten t�li tartom�nyb�l
�rkezo, a meghallhat�s�g perem�n repeso m�s hangoknak az �r�k�s, iszonytat�
sejtelme. Ami a val�di l�rm�t illeti, az �cska v�laszfalakban ny�zsgo
patk�nyok voltak a legrosszabbak. Idonk�nt mintha sz�ntsz�nd�kkal
kapirg�ltak volna. Amikor az �szaki fal m�g�tt hemzsegtek, �gy r�mlett,
valami sz�raz cs�rg�s keveredik zajong�sukhoz; ha pedig a ferde plafon
f�l�tt zsinatoitak, a fiatalember mindig megdermedt, mintha valami
sz�rnyus�get sejtene, mely csak az idej�t v�rja, hogy al�sz�lljon, �s
minden, �s mindenest�l elnyelje ot. Az �lmok t�l voltak az �p �sz hat�rain.
Gilman �gy sejtette, hogy matematikai �s n�prajzi b�v�rlatai k�z�sen
eredm�nyezik oket. M�rt�ktelen�l sokat t�rte fej�t a k�d�s tartom�nyokon,
amelyek a k�pletek szerint ott ter�lnek el a h�rom ismert dimenzi� m�g�tt,
�s azon az eshetos�gen, hogy a v�n Keziah Mason, valami elk�pzelhetetlen
delejtol vez�relve, t�nyleg megtal�lta a kaput ezekbe a tartom�nyokba. A
boszork�ny �s a v�dl�k vallom�sainak megs�rgult megyei jegyzok�nyveibol
olyan s�t�ni erovel �radt az emberi tapasztalatokon k�v�li dolgok sejtelme,
�s minden hihetetlen r� szlet ellen�re is oly k�nos �letszerus�ggel �rt�k
le a futkos� kis szorm�kot, a banya k�s�ro szellem�t! Ez a megtermett
patk�nyn�l nem nagyobb valami, amelyre a fura \"Barna Jenkin\" nevet
akasztott�k a v�rosiak, nem mindennapi t�meges hallucin�ci� term�ke
lehetett, mert 1692-ben nem kevesebb mint tizenegy szem�ly v�lte
megpillantani. A k�sobbi mendemond�kban is megh�kkentoen sok volt a k�z�s
elem. A szemtan�k szerint a valami hossz� sz�ru �s patk�nyforma; hegyes
fog�, szak�llas pof�ja azonban �rd�gien emberi, mancsai pedig olyanok, mint
par�nyi emberkezek. O volt a post�s a v�n Keziah �s a s�t�n k�z�tt, a
boszork�ny v�r�n �lt, akit v�mp�rk�nt szopott. Valami undok vihog�s volt a
hangja, �s minden nyelven tudott sz�lani. �lmainak minden sz�rny torzalakja
k�z�l Gilman ez istenk�roml� csepp korcst�l rettegett �s undorodott
legink�bb, ki ezerszer visszatasz�t�bb alakban csapongott l�tom�saiban,
mint b�rmi m�s, amit �bren kih�velyezett �don feljegyz�sekbol �s kort�rsak
sutyorg�saib�l. �lmaiban legink�bb zuhanni szokott kifejezhetetlen sz�nu
f�lhom�llyal �s �rthetetlen�l zurzavaros hangokkal teli szurdokokba,
melyeknek anyagi vagy gravit�ci�s jellemzoirol ugyan�gy nem volt sejtelme,
mint ahogy azt se tudta, mit keres benn�k. Nem j�rt, nem m�szott, nem
rep�lt, nem mozgott, nem k�szott, nem fick�ndozott, �s m�gis mindig �rezte,
hogy mozog, f�lig sz�nd�kkal, f�lig sz�nd�ka ellen�re. Magamag�r�l nem
alkothatott tiszta k�pet, mert v�gtagjait �s t�rzs�t mintha lecsapta volna
a perspekt�va k�l�n�s �sszekusz�l�d�sa, azt azonban �rezte, hogy teste �s
k�pess�gei valahogy ferd�n kivet�ltek, �s csod�latos m�don �tv�ltoztak,
ugyanakkor megorizve n�minemu groteszk kapcsolatot az o eredeti ar�nyaival
�s tulajdons�gaival. A szakad�kok egy�ltal�n nem voltak �resek, zs�fof�sig
t�lt�tte oket az idegen l�nyegu - szervesnek �s szervetlennek tuno - anyag
le�rhatatlan sz�gekbe idomult massz�ja. N�h�ny szerves t�rgy mintha
elmos�dott eml�keket �bresztett volna Gilman tudata alatt, b�r azt nem volt
k�pes szavakba �nteni, mit id�znek vagy sugalmaznak g�nyol�dva. K�sobbi
�lmaiban kezdte megk�l�nb�ztetni egym�st�l a gy�keresen elt�ro viselked�su
�s ir�nyults�g� szerves l�nyek oszt�lyait. Volt egy, melynek dolgai mintha
�sszerubben �s kev�sb� term�szetellenesen mozogtak volna, mint a t�bbi
oszt�lyba tartoz�k. A dolgokat - a szerveseket csak�gy, mint a
szervetleneket - nemhogy le�rni, de f�lfogni sem lehetett. Gilman h�be-h�ba
prizm�khoz, �tvesztokh�z, kock�k �s s�kok halmaz�hoz meg ciklopszfalakhoz
hasonl�totta a szervetleneket, m�g a szervesek bubor�kcsom�kra,
l�basfejuekre, sz�zl�b�akra, �lo hindu b�lv�nyokra �s orfikus tuztol
�gaskod� k�rm�nfont arabeszkekre eml�keztett�k. Elmondhatatlanul fenyegeto
�s borzalmas volt minden, amit l�tott; �s valah�nyszor egy szerves egys�g a
mozdulataib�l k�vetkeztethetoen �szrevette Gilmant, ot valami iszonyatosan
nyers f�lelem �nt�tte el, ami �ltal�ban f�l is riasztotta �lm�b�l. Hogy a
szerves egys�gek mitol mozognak, arr�l ugyan�gy nem volt sejtelme, mint
ahogy azt sem tudta, o maga mik�nt teszi. Egy ido ut�n f�lfigyelt egy m�sik
tal�nyra, m�gpedig arra, hogy bizonyos egys�gek hajlamosak hirtelen
elotunni a semmibol vagy ugyanolyan hirtelens�ggel eltunne benne. Ami a
szakad�kokat bet�lto, rikolt�-b�mb�lo hangzavart illeti, az mind
magass�g�t, mind sz�nezet�t vagy �tem�t illetoen dacolt mindennemu
elemz�ssel, noha �gy r�mlett, mintha a meghat�rozatlan szerves �s
szervetlen dolgok elmos�d� vizu�lis v�ltoz�saival lenne �sszhangban. Gilman
�lland�an att�l rettegett, nehogy egyszer elviselhetetlenn� dagadjon a
konok egyhang�s�ggal hull�mz�, megfejthetetlen mot�vum. Barna Jenkint
azonban nem a t�k�letes elidegened�s �rv�nyeiben szokta l�tni. Az undor�t�
kis fertelem a fel�letesebb, f�lismerhetobb �lmokra tartogatta mag�t,
melyek azelott rohamozt�k meg Gilmant, mielott al�zuhant volna a
legm�lys�gesebb m�lys�gekbe. Fek�dt a s�t�tben, k�szk�dve pr�b�lt �bren
maradni, amikor egyszer csak pisl�kol�, gy�nge f�ny lobbant az �cska
szob�ban, lil�n derengett a k�t �sszefut� ferde s�k, melyek oly �lnokul
beleett�k magukat az agy�ba. A fertelem a patk�nylyukb�l pattant elo, �s a
korhatag, sz�les padl�deszk�kon kocogott fel�je, szerencs�re azonban ez az
�lom mindig szertefoszlott, m�g mielott a valami el�g k�zel �rt volna
hozz�, hogy megszimatolhassa. S�t�nian hossz�, �les szemfogai voltak.
Gilman naponta pr�b�lta bet�mni a patk�nylyukat, a v�laszfalak lak�i
azonban �jjelente sz�tmartak mindenf�le torlaszt. Egyszer b�dogot
sz�geltetett r� a h�z�rral, de a patk�nyok �jszaka friss lyukat r�gtak, �s
egy furcsa kis csontot hurcoltak vagy l�ktek ki belole. Gilman nem
jelentette be l�zait az orvosnak, mert tudta, hogy nem menne �t a
vizsg�kon, ha beutaln�k az egyetemi k�rh�zba, most, amikor minden perc kell
a magol�sra. �gy is megbukott differenci�lsz�m�t�sb�l �s �ltal�nos
pszichol�gi�b�l, de rem�lhette, hogy �v v�g�re behozza a lemarad�st.
M�rcius volt, amikor az �j elem f�ltunt a bevezeto k�nnyu �lomban; Barna
Jenkin lid�rces alakj�hoz odaszegod�tt egy elmos�dott k�dfolt, amely fokr�l
fokra kezdett mindjobban hasonl�tani egy g�rnyedt v�nasszonyhoz. Ez a
szaporulat �rthetetlen m�don felzaklatta Gilmant, m�g v�g�l r�j�tt, hogy a
jelen�s arra a szipirty�ra eml�kezteti, akivel k�t �zben is �sszefutott a
s�t�t sik�torok gubanc�ban, az elhagyott rakpartok k�zel�ben. Mindk�t
esetben majdnem kilelte a hideg att�l a gonosz, gunyoros pillant�st�l,
amellyel a banya minden l�that� ok n�lk�l v�gigm�rte, foleg az elso
alkalommal, amikor a k�zeli mell�kutca hom�lyos torkolat�ban
kereszt�lcik�z�, t�lfejlett patk�nyt�l oktalan m�d Barna Jenkinre kellett
gondolnia. �gy v�lte, hogy ezek az ideges f�lelmek t�kr�zodnek vissza d�lt
�lmaiban. Azt nem tagadhatta, hogy a r�gi h�z �rtalmas hat�ssal van
eg�szs�g�re, beteges k�v�ncsis�g�b�l azonban m�g mindig megmaradt annyi,
ami tov�bbra is ott tartotta. �gy okoskodott, hogy egyed�l a l�z okozza
�jszakai lid�rcnyom�sait, �s amint az elm�lik, o is megszabadul a
rettenetes l�tom�sokt�l. A jelen�sek kimer�toen �letszeruek �s meggyozo
erejuek voltak, �s neki minden �brenl�t ut�n volt egy olyan halv�ny
sejtelme, hogy m�g sokkal t�bb minden t�rt�nt, mint amire eml�kszik.
Iszonytat�an biztos volt benne, hogy ez elfelejtett �lmokban Barna
Jenkinnel �s a v�nasszonnyal sz�lott, kik azon erosk�dtek, menne v�l�k
valahov�, egy harmadik, nagyobb hatalm� valami sz�ne el�be. M�rcius v�ge
fel� kezdte utol�rni mag�t matematik�b�l, t�bbi tant�rgy�t azonban
mindjobban unta. �szt�n�s �gyess�gre tett szert a Riemann-egyenletek
megold�s�ban, �s elk�pesztette Upham professzort j�rtass�val a negyedik
dimenzi�hoz foghat� k�rd�sekben, melyek rendre letagl�zt�k oszt�lyt�rsait.
Egyik d�lut�n a t�r torz g�rb�leteirol folyt a vita meg arr�l, k�zel�thet-e
vagy l�phet-e kapcsolatba a kozmosz re�nk eso cikkelye a legt�volabbi
csillagokal vagy a galaktik�n t�li szakad�kokkal, sot azokkal az alig
sejtheto kozmikus egys�gekkel, melyek az einsteini t �rido kontinuum
hat�rai m�g�tt lappanganak? Gilman oly magabiztosan kezelte e t�m�t, hogy
mindenki csod�lta �rte, noha n�mely f�ltev�seken alapul� magyar�zata m�g
ink�bb gyarap�totta a sutyorg�st addig is k�r�lpletyk�lt ideges �s mag�nos
h�bortjair�l. Legink�bb att�l a komolyan eloadott elm� let�tol cs�v�lt�k a
fej�ket az egyetemist�k, hogy valaki - az emberileg megszerezhetonek
tartott ismereteken t�lmutat� matematikai tud�ssal f�lv� rtezve - tetsz�se
szerint l�phet �t a F�ldrol a vil�gmindens�g specifikus pontjainak
b�rmelyik�n tal�lhat� �gitestekre. Egy ilyen l�p�s, mondta Gilman,
mind�ssze k�t szakaszb�l �llana: az elsoben elhagyn�nk az �ltalunk ismert
h�romdimenzi�s teret, a m�sikban visszat�rn�nk bel� valahol m�sutt, tal�n
kimondhatatlanul messze. T�bb szempontb�l elk�pzelheto, hogy ezt �lve is
v�gre lehetne hajtani. B�rmely l�ny a h�romdimenzi�s t�r b�rmely r�sz�bol
val�sz�nuleg �letben maradna a negyedik dimenzi�ban; �s hogy t�l�ln�-e a
m�sodik szakaszt, az att�l f�gg, hogy a h�romdimenzi�s t�r mely pontj�t
v�lasztja a visszat�r�sre. Egy bolyg� lakosai meg�lhetnek m�s helyeken -
m�s galaktik�kban vagy m�s t�rido kontinuumok hasonl� t�rbeli �llapotain
bel�l tal�lhat� bolyg�kon is -, b�r term�szetesen a matematikailag
mell�rendelt �gitestek vagy t�rszeletek k�z�tt is rengeteg olyan dolog van,
melyek k�lcs�n�sen lakhatatlanok. Az is elofordulhat, hogy egy adott
dimenzi�tartom�ny lak�i �lve l�phetnek �t az adott t�rido kontinuumon k�v�l
vagy bel�l tal�lhat�, p�tl�lagos vagy megsokszorozott dimenzi�kkal b�r�,
sz�mtalan ismeretlen �s felfoghatatlan tartom�nyba, �s ennek a ford�tottja
is igaz lehet. Ez egyelore elm�let, �m abban meglehetosen bizonyosak
lehet�nk, hogy az egy adott dimenzi�s�kr�l a k�vetkezo, magasabb s�kra val�
�tl�p�ssel egy�tt j�r� v�ltoz�s nem semmis�ten� meg a biol�giai �ps�get
�gy, ahogyan azt mi �rtelmezz�k. Gilman nem valami �ttekintheto �rvel�ssel
t�masztotta al� utols� �ll�t�s�t, �m e bizonytalankod�s��rt bos�gesen
k�rp�tolt m�s �sszetett k�rd�sekben tan�s�tott logik�j�val. Upham
professzor tetsz�s�t foleg azzal a fejteget�ssel nyerte el, hogy a magasabb
matematika rokons�gban �ll a m�gia eqyes �gazataival, melyek abb�l az
elk�pzelhetetlen�l osi - emberi vagy ember elotti - korb�l maradtak re�nk,
amikor n�lunk t�bbet tudtak a vil�gmindens�grol �s t�rv�nyeirol. �prilis
elseje t�j�n Gilman kezdett komolyan agg�dni, mert a l�za nem cs�kkent. Az
is f�lzaklatta, amit egyik lak�t�rsa mes�lt alvaj�r�sair�l. Eszerint
gyakorta ki szokott kelni �gy�b�l az �jszaka bizonyos �r�iban, �s a padl�t
recsegtette, amire f�lfigyelt az alatta levo szoba lak�ja. Ugyanez az
illeto mes�lte, hogy cipos l�bak topog�s�t hallja �jnek �vadj�n. Gilman
szerint ez csakis t�ved�s lehetett, mert az o cipoje �s egy�b ruhadarabjai
mindig pontosan ott vannak regggelente, ahov� tette oket. Az ember
hallucin�lni kezd ebben a morbid �reg h�zban - Gilmannek mag�nak �gy
r�mlett, most m�r f�nyes nappal is, hogy nem csak a patk�nyok csikorg�sa
sz�remlik �t a ferde fal m�g�tti �s a ferde plafon m�g�tti fekete urbol.
Betegesen �rz�keny f�le halk l�pteket v�lt hallani az idotlen idok �ta
lez�rt padl�sr�l, �s n�ha gy�trelmesen val�szerunek tunt az ill�zi�. Azt
tudom�sul vette, hogy alvaj�r� lett belole, mert szob�j�t k�t �jszak�n is
�resen tal�lt�k, noha minden ruh�ja a hely�n volt. Ezt az a Frank Elwood
nevu di�kt�rsa k�z�lte, aki szeg�nys�ge miatt k�nyszer�lt itt lakni, ebben
a ronda �s rossz h�ru h�zban. Elwood pitymallatig tanult, �s felj�tt
seg�ts�get k�rni egy differenci�legyenlethez, �mde nem lelte Gilmant.
Miut�n nem j�tt v�lasz a kopogtat�s�ra, megnyitotta a bez�ratlan ajt�t, ami
el�g nagy szemtelens�g, de h�t borzaszt�an sz�ks�ge volt a seg�ts�gre, �s
�gy v�lte, t�rsa nem fog megorrolni egy tapintatos oldalba b�k� s miatt.
Azonban Gilman egyik esetben sem tart�zkodott a szob�ban, �s mikor ezt
sz�v� tett�k neki, f�l nem b�rta fogni, merre csatangolhatott mezt �ll�b �s
h�l�ruh�ban. Elhat�rozta, hogy ut�na fog n�zni a dolgoknak, ha folytat�dik
az alvaj�r�s. Azt tal�lta ki, hogy felsz�rja a folyos�t liszttel, az majd
megmutatja, hov� vezetnek l�p�sei. Az ajt� volt az egyetlen elk�pzelheto
kij�rat, mivel a keskeny ablak elott nem volt hol megvesse a l�b�t. Ahogy
telt-m�lt az �prilis, �gy b�ntott�k Gilman l�zt�l ki�lesedett hall�s�t mind
jobban a f�ldszinten lak� Joe Mazurewicz nevu babon�s sz�vog�pszerelo
ny�sz�to im�i. Mazurewicz hossz� �s zurzavaros t�rt�neteket mes�lt a v�n
Keziah szellem�rol meg a hegyes agyar�, szor�s szimatol�r�l, kiknek
gy�tr�seitol, mint mondotta volt, nem is szabad�thatja meg m�s, mint az
ez�stkereszt, melyet �pp e c�lra kapott Iwanicki aty�t�l, a Szent
Szaniszl�-templom pl�b�nos�t�l. Most az�rt im�dkozott, mert k�zeledett a
boszork�nyszombat.M�jus elso napja elott van a Walpurgis-�j, amikor a pokol
legfeket�bb �rd�gei k�borolnak a f�ld h�t�n, �s a S�t�n minden h�vei
�sszegy�lekeznek ocsm�ny szertart�sokra �s gonosz m�velkedetekre. Ez mindig
rossz ido volt Arkhamben, hi�ba tesznek �gy az elokelo n�pek odafent a
Miskatonic sug�r�ton, a Magas utc�ban meg a Saltonstall utc�ban, mintha nem
venn�nek r�la tudom�st. Gonoszs�gok fognak t�rt�nni, �s egy-k�t gyereknek
biztosan nyoma v�sz majd. Joe nagyon �rtette az ilyen dolgokat, mert a
nagyanyja m�g az o nagyanyj�t�l hallott r�luk otthon az Uhaz�ban. Okos
ember ilyent�jt im�dkozik, �s morzsolja a r�zsaf�z�rt. M�r h�rom h�napja,
hogy Keziah �s Barna Jenkin k�zel�be se j�rt Joe szob�j�nak, se Paul
Choynski szob�j�nak, se senki�nek - �s az nem j�t jelent, ha �gy
elmaradnak. Biztos forralnak valamit. Tizenhatodik�n Gilman ben�zett a
rendelobe, �s meglepodve hallotta, hogy l�za nem olyan magas, mint v�rta. A
doktor alaposan kifaggatta, �s azt tan�csolta, menjen ideggy�gy�szhoz.
Gilman csak �r�lhetett, hogy nem vizsg�ltatta meg mag�t orvos koll�g�j�val,
aki m�g k�nosabb k�rd�seket szokott f�ltenni. Az �reg Waldron, aki m�r
kor�bban is eltiltotta bizonyos tev�kenys�gektol, azt akarn�, hogy
pihenjen, ami teljess�ggel lehetetlen, most, amikor mindj�rt siker�l
ragyog� eredm�nnyel megoldania az egyenleteket! Eg�szen biztos, hogy
k�zeledik az ismert vil�gegyetem �s a negyedik dimenzi� hat�r�hoz, �s ki
tudja, hogy meddig juthat m�g el? De m�g e gondolatok k�zepette is azon
t�prengett, honnan veszi k�l�n�s magabiztoss�g�t? A k�pletek, amelyekkel
nap mint nap tele�rja a pap�rt, azok hozt�k volna a k�sz�big a fenyeget�st?
A halk, oson�, k�pzelt l�p�sek megor�lt�k a b�tors�g�t. �s r�ad�sul egyre
erosebben �rezte, hogy valaki gyozk�di, tegyen meg valami sz�rnyus�get,
amire o k�ptelen. Mi van az alvaj�r�ssal? Merre j�r o n�mely �jszak�n? �s
mi az a sejtelemszeru, gy�nge hang, amely h�be-korba m�g �bren �s f�nyes
nappal is �tsz�remleni r�mlik a felismerheto zajok zurzavar�n? �tem�nek nem
volt f�ldi m�sa, kiv�ve tal�n egy-k�t boszork�nyszombati ocsm�ny k�ntus
ritmus�t, �s Gilman r�m�let�re mintha az idegen �lomszakad�kokban
�sszefoly� rikolt�st-bog�st id�zte volna t�red�kesen. Mind kegyetlenebbek
lettek az �lmok. Pokolian f�lismerhetov� v�ltozott a bevezeto �berebb
szakasz gonosz v�nasszonya, �s Gilman m�r tudta, hogy tole ijedt meg a
nyomornegyedben. G�rbe h�t�t, hossz� orr�t, �sszeaszott �ll�t nem lehetett
elt�veszteni, ugyan�gy l�gott rajta a barna hacuka is. Undok rosszakarat �s
diadal �lt az arc�n, Gilman m�g �bred�s ut�n is eml�kezett gyozk�do �s
fenyegeto k�rog�s�ra. Tal�lkoznia kell a Fekete Emberrel, �s oda kell
�llnia vel�k egy�tt Azathoth tr�nja el�, az osk�osz k�zep�n. Ezt mondta a
banya. Meg hogy most, amikor a maga erej�bol ilyen messze eljutott a
b�v�rlataiban, tulajdon v�r�vel kell al��rnia Azathoth k�nyv�t, �s �j,
titkos nevet kell f�lvennie. Ha Gilman m�gse j�rult a bany�val �s Barna
Jenkinnel �s azzal a harmadikkal a k�osz tr�nja el�, hol l�lektelen�l
sz�lnak v�kony fuvol�k, csak az�rt volt, mert az \"Azathoth\" nevet a
Necronomiconban olvasta, �s tudta, hogy az osgonoszt illetik vele, mely
iszonyatosabb, mintsem le�rhat�. Az �regasszony mindig abban a sarokban
tunt elo a h�g levegobol, hol a lefel� dolo s�k tal�lkozott a befel� dolo
s�kkal. Ink�bb a plafon, mint a padl� k�zel�ben �lt�tt testet, minden �jjel
f�lismerhetobb lett, �s minden �jjel k�zelebbrol l�tszott, m�g mielott az
�lom szertefoszlott volna. Barna Jenkin �gyszint�n egyre k�zeledett,
s�rg�sfeh�r agyarai r�m�toen csillogtak a f�ld�nt�li foszforeszk�l� lila
dereng�sben. Csikorg�, undok vihog�sa mindjobban beler�gta mag�t Gilman
agy�ba, aki reggel m�g eml�kezett, mik�nt mondta a r�m: \"Azathoth\" �s
\"Nyarlathotep\". A m�lyebb �lmokban ugyancsak �lesebben kirajzol�dott
minden. Gilman meg�rezte, hogy a sz�rk�leti szakad�kok a negyedik
dimenzi�hoz tartoznak. Azok a szerves egys�gek, amelyek nem oly hajmereszto
�rtelmetlens�ggel mozogtak, val�sz�nuleg a f�ldi �letform�k - k�zt�k az
emberek - vet�letei voltak. Hogy a t�bbiek mik lehettek saj�t dimenzi�juk
k�r�ben vagy k�reiben, arra gondolni se mert. Volt a valamivel
term�szetesebben mozg� valamik k�z�tt ketto: egy sziv�rv�nyl� ellipszoid
h�lyagokb�l �sszetapadt j�kora csom� �s egy sokkal apr�bb, felsz�ni sz�geit
gyorsan v�ltoztat�, ismeretlen sz�nu poli�der,amelyek mintha f�lfigyeltek
volna Gilmanre, �s a nyom�ba szegodtek vagy elotte �szk�ltak, amikor helyet
v�ltoztatott a tit�ni prizm�k, labirintusok, s�kokb�l-kock�kb�l �ll�
halmazok �s �p�letpar�di�k k�z�tt; �s az �sszefoly� rikolt�s �s bog�s
ek�zben csak dagadt �s dagadt, mintha valamely kib�rhatatlanul harsog�,
sz�rnyu cs�csponthoz k�zeledne. �prilis tizenkilencedik�rol huszadik�ra
virrad� �jszaka �j dolog t�rt�nt. Gilman akarattalanul sodr�dott a libego
bubor�kcsom� �s az apr� poli�der nyom�s, amikor egyszer csak �szrevette,
hogy a szomsz�dos �ri�s prizmahalmaz �lei milyen feltunoen szab�lyos
sz�geket alkotnak. A k�vetkezo pillanatban kint volt a szakad�kb�l, �s
reszketve �csorgott egy s�t�tz�ld, sz�rt f�nyben f�rdo hegyoldalon.
Mezitl�b volt, h�l�ruh�ban, �s mikor l�pni pr�b�lt, r�j�tt, hogy alig b�rja
emelni a l�b�t. A k�zvetlen k�zel�ben levo mered�ly kiv�tel�vel mindent
eltakart a gomolyg� p�ra, �s Gilman nem mert r�gondoini, mif�le hang
sz�lhat ki ebbol a p�r�b�l. Azt�n �szrevett k�t alakot, akik f�rads�gosan
k�sztak fel�je - az �regasszony volt, �s a szor�s kis l�ny. A szipirty�
t�rdel�sbe h�z�dzkodott, �s valahogy furcs�n keresztbe tette a karjait,
Barna Jenkin pedig mutatott valamerre h�tborzongat�an emberszab�s�, szemmel
l�that� k�nl�d�ssal f�lemelt mellso l�b�val. Valamely ismeretlen �szt�ntol
hajtva Gilman vonszolni kezdte mag�t a v�nasszony karjai �s a kis r�ms�g
mancsa �ltal bez�rt sz�g cs�csa fel�, �s mielott a harmadik csosszan�
l�p�st megtehette volna, m�r vissza is ker�lt a sz�rk�leti szakad�kba.
M�rtani form�k hemzsegt�k k�r�l, �s o zuhant, sz�d�lo fejjel �s
v�gel�thatatlanul, hogy az �gy�ban �bredjen, a k�s�rteties �reg h�z
manz�rdj�nak bolond zegzugai k�z�tt. Csapnival�an �rezte mag�t aznap
reggel, �s nem is ment be az egyetemre. Ismeretlen ero parancsolta a szem�t
�rthetetlen ir�nyba, �s o tehetetlen �l b�multa egyfolyt�ban a padl� egy
�res foltj�t. Ahogy haladt elore a nap, vak tekintet�nek f�kusza is arr�bb
cs�szott, �s d�lt�jt siker�lt legyoznie a semmibe val� b�mul�s k�nyszer�t.
D�lut�n ketto k�r�l elment eb�delni, �s ahogy baktatott a v�ros keskeny
mell�kutc�iban, azon kapta mag�t,hogy mindegyre d�lkeletnek fordul.
Eroszakkal tudta csak meg�ll�tani mag�t a Templom utca egyik k�v�z�j�n�l,
ev�s ut�n azonban m�g k�m�letlenebb �l h�zta az ismeretlen er�. M�gis el
kellene mennie egy idegorvoshoz - ennek tal�n az alvaj�r�shoz lehet k�ze -,
de addig is legal�bb megpr�b�lhatn� mag�t�l megt�rni a beteges var�zst.
Biztosan k�pes lesz let�pni mag�t a h�z�st�l! Igy h�t kem�ny elhat�roz�ssal
sarkon fordult, �s �szaknak v�nszorgott a Helyors�g utc�n. Mire oda�rt a
Miskatonic h�dj�hoz, dolt r�la a hideg verejt�k. Megmarkolta a vaskorl�tot,
�gy b�multa foly�snak f�lfel� a rossz h�ru szigetet, amelynek szab�lyos
sorokban �ll� k�vei mogorv�n gunnyasz- tottak a d�lut�ni naps�t�sben.
�sszerezzent. Vil�gosan l�tott egy �lo alakot a kihalt szigeten, �s a
m�sodik pillant�s el�rulta, hogy nem m�s az, mint a k�l�n�s v�nasszony,
kinek balj�s alakja oly v�gzetes hat�ssal volt az � �lmaira. Mozgott
mellette a magas fu, mintha a k�zel�ben egy m�sik � lol�ny k�szna a f�ld�n:
Mikor az �regasszony elkezdett fel�je fordulni, Gilman inaszakadt�b�l
lerohant a h�dr�l, �s bevette mag�t a v�zparti kusza sik�torok mened�k�be.
B�rmilyen messzire volt is a sziget, o �gy �rezte, sz�rnyus�ges �s
legyozhetetlen gonoszs�got �raszt annak a barna ruh�s, g�rnyedt, os�reg
alaknak a g�nyos tekintete. A d�lkeleti vonz�s m�g mindig hatott; csup�n
akarat�nak g�rcs�s megfesz�t�s�vel b�rta f�lvonszolni mag�t az �reg h�z
rozoga l�pcsoin. Ur�kig � lt n�m�n �s b�v�n, szeme lassan v�ndorolt nyugat
fel�. Hat �ra k�r�l kifinomult f�l�t megcsapta a k�t szinttel lentebb
foh�szkod� Joe Mazurewicz ny� sz�t�se, mire k�ts�gbeesetten kapta a
kalapj�t, kiment az alkony aranyozta utc�ra, �s �tengedte mag�t a most m�r
egy�rtelmuen d�li vonz�snak: vigye, ahov� tudja. Egy �r�val k�sobb a
Bak�-patak m�g�tti mezon tal�lta a s�t�ts�g; f�l�tte pisl�kolva �gtek a
tavaszi csillagok. A j�rk�l�srra a h�v�st fokozatosan f�lv�ltotta a
t�rugr�s misztikus h�v�sa, �s hirtelen r�d�bbent, honnan j�n a h�z�ero. Az
�gbol. Egy pont a csillagok k�z�tt mag�nak k�vetelte �s sz�longatta ot.
Valahol a Hidra �s az Arg� k�z�tt volt, �s mindegyre h�zta Gilmant, hajnali
�bred�se �ta. D�lelott a talpa alatt volt a pont, most nagyj�b�l d�lre
esik, �mde lopakodik tov�bb nyugat fel�. Mit jelentsen ez az �j dolog? Meg
fog bolondulni? Milyen sok�ig fog tartani? Ism�t �sszeszedte mag�t, �s
hazav�nszorgott a gonosz v�n h�zba. Mazurewicz az ajt�ban v�rta, hogy
lelkesen, ugyanakkor valahogy m�gis vonakodva elsutyorogjon neki egy �jabb
babonas�got. A boszork�nyf�nyrol volt sz�. Joe �nnepelni volt elozo �jszaka
- a Honfiak napj�t �lt�k Massachusettsben -, �s �jf�l ut�n vetod�tt haza.
Ahogy kintrol r�n�zett a h�zra, elosz�r �gy gondolta, s�t�t van Gilmann�l,
de azt�n l�tta az ablak m�g�tt a halv�nylila izz�st. Figyelmeztetni akarja
az ifiurat, mert Arkhamben mindenki tudja, ,hogy az a lila Keziah
boszork�nyf�nye, ami k�r�llobogja Barna Jenkint meg a v�n banya szellem�t.
Eddig nem eml�tette, de imm�r sz�lnia kell r�la, mert ez azt jelenti, hogy
Keziah �s hossz� fog� k�s�roje most az ifiurat k�s�rtik. O, Paul Choynski
�s Dombrowski h�zi�r h�be-h�ba mintha ugyanezt a f�nyt l�tt�k volna
�tsz�remleni az ifi�r szob�ja f�l�tti lez�rt padl�s r�sein, de �gy egyeztek
meg, hogy ink�bb nem besz�lnek r�la. Mindazon�ltal nem �rtana, ha az ifi�r
m�sik szob�ba k�lt�zne, �s beszerezne egy keresztet valami j� papt�l,
p�ld�ul Iwanicki aty�t�l. Joe locsogott tov�bb, Gilmannek pedig a tork�t
markol�szta a n�vtelen vakr�m�let. Tudta, hogy Joe f�lr�szeg lehetett,
mikor haza�ll�tott tegnap � jszaka, �m ez egy szemernyit sem cs�kkentette a
manz�rd lila dereng�s�nek ijeszto jelent�s�t. Ugyanez a pisla par�zsf�ny
vill�dzott az �regasszony � s a kis szorm�k k�r�l azokban az �berebb,
hat�rozottabb k�rvonal� �lmokban, melyek megelozt�k fejesugr�s�t az
ismeretlen szakad�kokba. A gondolat, hogy egy k�v�l�ll� �ber �llapotban
l�thassa az �lomt�zet, t�l volt az �p �sszel f�lfoghat� dolgok hat�r�n.
Honnan veszi a fick� ezt a k� ptelens�get? Net�n o, Gilman sz�lta volna el
mag�t, mik�zben alva t�molygott a h�z k�r�l? Joe szerint nem, de ennek
az�rt ut�na kell n�znie. Esetleg Frank Elwoodt�l megtudhat valamit, pedig
de ut�l r�k�rdezni! L�z - lid�rces �lmok - alvaj�r�s - hallucin�ci�k -
sodr�d�s egy �gi pont fel� - most pedig a gyan�, hogy t�bolyodottan fecseg
�lm�ban! Abba kell hagynia a tanul�st, idegorvoshoz kell mennie, r�ncba
kell szednie mag�t. Az elso emeleten meg�llt Elwood ajtaja elott, �m l�tta,
hogy a m�sik fiatalember nincs otthon. Kelletlen�l folytatta �tj�t, f�l a
manz�rdszob�ba, �s le�lt a s�t�ts�gben. Tekintet�t m�g mindig vonzotta
d�lnyugat fel� valami, ugyanakkor azon kapta mag�t, hogy fesz�lten f�lel
valamilyen hangra a feje f�l�tti lez�rt padl�son, f�lig-meddig azt
k�pzelve, mintha gonosz lila f�ny derengene �t az alacsony, ereszkedo
mennyezet par�nyi reped�s�n. Akkor �jszaka �lm�ban t�zesebben lobogott a
lila l�ng, a v�n boszorka �s a kis szorm�k k�zelebb j�ttek, mint valaha, �s
embertelen visong�ssal, �rd�gi mutogat�sokkal cs�folkodtak f�l�tte. Boldog
volt, mikor al�mer�lhetett a zavarosan morajl� szurdokokba, holott idegt�po
�s fenyegeto dolog volt a sziv�rv�nyos bubor�kcsom� �s a kalidoszk�pszeruen
v�ltoz� kis poli�der �ld�z�se is. Azt�n, mik�zben alulr�l-f�l�lrol valami
iszamosnak tuno anyag �sszetart� hatalmas s�kjai k�zeledtek fel�je,
bek�vetkezett az elmozdul�s - az elragadtat�s vill�mcsap�s�ban v�get �ro
elmozdul�s, �s kigy�lt az ismeretlen, idegen f�ny, amelyben eszelosen �s
sz�tv�laszthatatlanul keveredett a s�rga, a k�rmin �s az indig�. F�lig
fek�dt egy fantasztikus mellv�ddel szeg�lyezett, magas teraszon, alatta
hajmeresztoen fura ormok, egyens�lyoz� s�kok, kupol�k, minaretek, cs�csokra
fuz�tt v�zszintes t�rcs�k �s m�g ezekn�l is k�ptelenebb alakzatok
hat�rtalan ko �s f�m oserdeje csillogott pazarul a soksz�nu �gbol
al�zuhog�, perzselo-vak�t� kevert f�nyben. F�ltekintv�n, h�rom irdatlan
tuzkorongot pillantott meg, melyek k�l�nb�zo sz�nuek voltak, �s elt�ro
magass�gokban �lltak a kimondhatatlanul messzi horizonton �velo alacsony
hegyek f�l�tt. H�ta m�g�tt, amerre ell�tott, magasabb teraszok l�pcsoi
sz�ktek az �gnek. Alatta a szemhat�rig terpeszkedett a v�ros, o pedig csak
abban rem�nykedett, hogy nem fog onnan hangokat hallani. A padl�, melyrol
k�nnyed�n f�lemelkedett, f�nyesre csiszolt, ismeretlen, erezett kobol
k�sz�lt, bizarr idomokk� darabolt csemp�i nem annyira aszimetrikusak
voltak, mint ink�bb egy olyan f�ld�nt�li szimmetria testes�lt meg benn�k,
melynek t�rv�nyeit nem �rtette Gilman. A pazar finoms�ggal cizell�lt
p�rk�ny mellmagass�gig �rt, k�ny�kloj�n pedig egym�st�l csek�ly t�vols�gra
groteszk form�j�, m�vesen kidolgozott apr� figur�k sorakoztak. A mellv�dhez
hasonl�an valamilyen ragyog� f�mbol k�sz�lt alakok sz�n�t nem lehetett
meg�llap�tani a vill�dz� zurzavarban, mivoltuk pedig v�gk�pp cs�fot uz�tt a
tal�lgat�b�l. Valami hord�f�l�t form�ztak, melynek k�z�pso abroncs�b�l
v�zszintes v�kony karok k�lloi, alj�b�l �s tetej�bol pedig f�ggoleges
b�tyk�k vagy gum�k nottek ki. Minden gum� egy-egy ker�kagyat k�pezett,
amelyet �t-�t hossz�, lapos h�romsz�g vett k�r�l, olyanform�n elrendezve,
mint a tengeri csillag l�bai, kiss� f�lfel� p�nd�r�dve, de ezzel egy�tt
majdnem szab�lyos der�ksz�gben a k�z�pso hord� tengely�hez k� pest. Az als�
b�tyk�t olyan v�kony forraszt�s eros�tette a k�ny�kloh�z, hogy sok figura
let�rt �s eltunt. A b�bok �gy kilenc centim�ter hossz�ak lehettek,
legnagyobb �tm�roj�k, a t�sk�s karokat is belesz�m�tva megvolt tal�n �t
centim�ter. Amikor Gilman f�l�llt, meztelen talp�t s�t�tt�k a csemp�k.
T�k�letesen egyed�l volt. Legelosz�r is odament a p�rk�nyhoz, �s k�b�n
n�zett al� a majdnem hatsz�z m�teres m�lys�gben h�z�d�, v�gel�thatatlan,
ciklopszi v�rosra. Ahogy b�m�szkodott, mintha kusza �temu, sz�les sk�l�j�
halk fuvolasz� csapta volna meg a f�l�t, mely az alatta h�z�d� sik�torakb�l
emelkedett az �g fel�. Szerette volna l�tni, kik lakj�k ezt a v�rost. Egy
ido ut�n sz�d�lni kezdett a l�tv�nyt�l, �s �sszecsuklott volna a
p�dimentumon, ha nem kapaszkodik �szt�nszeruen a f�nylo korl�tba. Jobbja
r�tal�lt egy kiugr� figur�ra, amely n�mi t�maszt k�lcs�nz�tt neki. De m�g
ennyi is sok lehetett a k�nyesen egzotikus f�mszobornak, mert a t�sk�s alak
let�r�tt a keze alatt. Gilman f�lk�bultan markol�szta tov�bb, mik�zben
m�sik kez�vel a sima, csupasz korl�t ut�n kapott. Ekkor t�lfinomult f�le
meghallott valamit a h�ta m�g�tt, �s o h�tran�zett. �t alak k�zelgett a
sima teraszon, oson� l�ptekkel, de mindennemu rejtekez�s n�lk�l, k�zt�k a
balj�s �regasszony �s a hegyes agyar�, szor�s �llatka. A m�sik h�romt�l
Gilman elal�lt, mert ezek csaknem k�t �s f� l m�teres l�nyek voltak,
szakasztott olyanok, mint a t�sk�s figur�k a mellv�den, �s als�
tengericsillag-ny�lv�nyaikat p�kl�bform�n mozgatva hajtott�k magukat elore.
Gilman hideg verejt�kben �zva �bredt az �gy�ban, arca, keze, l�ba
hasogatott. Felpattant, l�zas kapkad�ssal mosakodott-�lt�zk�d�tt, mintha a
leheto leghamarabb ki kellene jutnia a h�zb�l... Nem tudta, hov� akar
menni, de �rezte, hogy megint el kell bliccelnie az �r�kat. A k�l�n�s
vonz�s, ami a Hidra �s az Arg� k�z�tt h�zta az �g fel�, elm�lt, �m egy m�g
hatalmasabb ero vette �t a hely�t. Most �szak fel� kellett mennie - mindig
csak �szaknak. Iszonyodott �tv�gni a h�don, ahonnan r� lehetett l�tnia a
Miskatonic mag�nyos sziget�re, ez�rt a Peabody sug�r�t h�dj�t v�lasztotta.
Gyakorta megbotlott, mert �gy odanyug�zte mag�hoz egy rettento magas pont
az �res �gen, hogy se nem l�tott, se nem hallott. K�r�lbel�l egy �ra m�lva
siker�lt valamennyire �rr� lennie mag�n, �s akkor l�tta, hogy messze t�l
j�r a v�roson. K�r�l�tte s�s mocsarak kietlen siv�rs�ga, elotte Innsmouthba
vezetett a keskeny �t - abba a v�ns�ges, f�lig eln�ptelenedett kisv�rosba,
ahova az arkhamiek oly saj�tos m�don vonakodtak ell�togatni. B�r az �szakra
h�z� er� nem gy�ng�lt, Gilman ellen�llt neki, ak�rcsak a m�sik vonz�snak,
�s v�g�l r�j�tt, hogy a kettot �gysz�lv�n egyens�lyba tudja hozni
egym�ssal. Visszavonszolta mag�t a v�rosba, ivott n�mi k�v�t egy
alkoholmentes s�nt�sben, elt�molygott a k�zk�nyvt�rva, �s c�ltalanul
b�ng�szte a k�nnyu k�pes�js�gokat. �sszefutott valami bar�tokkal, akik
megjegyezt�k, hogy megkapta a nap, Gilman azonban nem sz�molt be nekik
s�t�j�r�l. H�romkor evett valami eb�df�l�t egy �tteremben, �s k�zben
meg�llap�totta, hogy a h�z�ero vagy cs�kkent, vagy megoszlott. Ezut�n egy
olcs� mozg�k�psz�nh�zban csapta agyon az idot, ahol oda se figyelve �jra �s
�jra v�gign�zte a h�lye m�sort. Este kilenc t�jban hazacs�mborgott, �s
beosont a v�n h�zba. Joe Mazurewicz �rthetetlen im�it ny�sz�tette, Gilman
rohanv�st igyekezett a manz�rdba, meg se �llt ut�nan�zni, itthon van-e
Elwood. Felkapcsolta a gyenge f�nyu villanyt, �s akkor j�tt a sokk. Azonnal
l�tta, hogy van valami az asztalon, ami nem ideval�, �s a m�sodik pillant�s
eloszlatott minden k�telyt. Oldal�n heverve - mert a talp�n nem �llt meg -
ott volt a k�l�n�s, t� sk�s figura, melyet r�m�lm�ban t�rt le a
fantasztikus mellv�drol. Egyezett minden r�szlet. Megvolt minden: a
bar�zd�lt, hord� alak� t�rzs, a v�kony karok k�lloi, k�t v�g�n a b�tyk�k,
�s a b�tyk�kbol sarjadz�, enyh�n kifel� kunkorod�
tengericsillag-ny�lv�nyok. Z�lddel erezett, sziv�rv�nyl� sz�rk� nek
tetszett a villanyf�nyben, �s Gilman r�m�lt sz�rny�lk�d�ssel �llap�totta
meg, hogy az egyik b�ty�k fur�szes t�r�sben v�gzodik, pontosan ott, ahol
oda volt forrasztva az ablakp�rk�nyhoz. Csakis a bamba ap�ti�ra val�
hajlama akad�lyozta meg, hogy ne sikoltozz�k fennhangon. �lomnak �s
val�s�gnak ez az �sszeolvad�sa m�r t�l sok volt. M�g mindig k�b�n markolta
fel a t�sk�s holmit, �s lev�nszorgott Dombrowski h�zi�r lak�s�ba. A korhad�
folyos�k visszhangzottak a babon�s szerelo ny�sz�rgo foh�szait�l, de Gilman
most nem b�nta. A h�zi�r tthon volt, �s ny�jasan k�sz�nt�tte. Nem, m�g sose
l�tott ilyet, �s fogalma sincs r�la, mi ez. De a feles�ge mondta, hogy
reggel, mikor a szob�kat takar�totta, valami furcsa b�dog iz�t lelt az
egyik �gyban, �s tal�n ez az. H�vta a feles�g� t, Dombrowskin�
elokacs�zott. Igen, ez volt az az iz�. Az ifi�r �gy�ban tal�lta, a fal
melletti r�szen. Nagyon furi, de h�t az ifi�r szob�ja egy�bk� nt is tele
van furi holmikkal - k�nyvekkel �s bigyul�kkal �s k�pekkel �s
�sszekrikszkrakszolt pap�rokkal. O bizony semmit sem tud r�la. Igy h�t
Gilman �sszed�lt l�lekkel megint f�lkapaszkodott a l�pcson, abban a
meggyozod�sben, hogy vagy m�g mindig �lmodik, vagy pedig alvaj�r�sa olyan
sz�lsos�gekig fajult, hogy ismeretlen helyeken elk�vetett rong�l�sokra
ragadtatja. Honnan szedte ezt a borzad�lyt? Nem eml� kezett r�, hogy
b�rmelyik arkhami m�zeumban l�tott volna ilyet. Pedig csak onnan
sz�rmazhat, �s nyilv�n az �lombeli k�l�n�s b�boskorl�tos terasz miatt l�tja
�gy, hogy alv�s k�zben szedte �ssze. Holnap majd nagyon szorment�n ut�na
kell n�znie - �s tal�n meg kellene l�togatnia az ideggy�gy�szt. Addig is
megpr�b�lja kinyomozni, merre j�r �lm�ban. F�lfel� menet �s a manz�rdszoba
elott elhintett egy kev�s lisztet, amit a h�zi�rt�l k�rt k�lcs�n, nem is
titkolva, milyen c�lra. �tk�zben meg�llt Elwood ajtaj�n�l, de l�tta, hogy
s�t�t van odabent. Saj�t szob�j�hoz �rve az asztalra tette a t�sk�s
t�rgyat, �s eldolt, testileg-szellemileg annyira kimer�lten, hogy nem b�rt
m�g levetkozni sem. Mintha halk dobog�st �s kapar�sz�st hallott volna a
ferde plafon f�l�tti z�rt padl�st�rbol, de annyira sz�tsz�rt volt, hogy oda
se heder�tett. �szakr�l megint roppant erosen �rzett a h�z�s, b�r most
mintha az �g egy alacsonyabb pontj�r�l �rkezett volna. �jra elj�tt az �lom
k�pr�ztat� lila f�ny�ben az �regasszony a szor�s agyarassal, �s tiszt�bban
lehetett l�tni oket, mint valaha. Most m�r oda� rtek Gilmanig: a szipirty�
megmarkolta aszott mancs�val, �s �tr�ntotta az �gyb�l egy �res t�rbe, ahol
o egy pillanatig hallotta a ritmikus morajt, � s l�tta maga k�r�l az
elmos�d� szakad�kok sz�rk�leti hemzsego alaktalans�g�t. De nagyon r�vid
pillanat volt, �s ut�na nyomban egy ablaktalan, kezdetleges kis lyukban
tal�lta mag�t, melynek durv�n �csolt gerend�i �s deszk�i pontosan a feje
f�l�tt hajlottak �ssze cs�csos tetov�, a padl�ja pedig �rthetetlen m�don
lejtett. A legv�ltozatosabb kor�, t�bb�-kev�sb� sz�thullott k�nyvekkel
teli, al��kelt, lapos l�d�k sorakoztak a padl�n, k�z� pen asztal �s pad
�llt, nyilv�nval�an a deszk�hoz eros�tve. K�l�n�s alak� kis t�rgyak voltak
a l�d�k tetej�n, �s a lobog� lila f�nyben Gilman annak a t�sk�s k�pm�snak a
p�rj�t v�lte megpillantani, ami olyan sz�rnyen felzaklatta. Balra hirtelen
v�get �rt a padl�, h�romsz�gu fekete ur t�tongott a hely�n, amelybol
pillanatig tart� sz�raz cs�rg�s ut�n most kecmergett ki a s�rga agyar�,
szak�llas, emberarc�, undor�t� kis szorm�k. A gonoszul vigyorg� banya m�g
mindig markolta Gilmant. Valaki �llt az asztal m�g�tt, akivel a fiatalember
m�g sose tal�lkozott - magas, sov�ny f�rfi, bore koromfekete, noha nincs
egy negroid von�sa, sima arc�, tar feju, minden ruh�ja egy leoml� pal�st,
valami fekete, vastag kelm�bol. L�b�t nem lehetett l�tni a pad �s az asztal
miatt, de nyilv�n lehetett rajta l�bbeli, mert koppant, mikor arr�bb �llt.
Nem sz�lt, apr�, szab�lyos arca is teljesen kifejez�stelen volt, csak
odamutatott egy �ktelen nagy k�nyvre, amely kinyitva fek�dt az asztalon, a
banya pedig hatalmas sz�rke penn�t nyomott Gilman jobbj�ba. H�rtyak�nt
�lepedett mindenre a hal�los retteg�s, amely akkor �rte el cs�cspontj�t,
mikor a szor�s l�ny felszaladt az �lmod� ruh�ja v�ll�ra, onnan le a bal
karj�n, �s v�g�l cs�ny�n megmarta a csukl�j�t, pontosan a k�zelo alatt. V�r
fr�ccsent a sebbol, Gilman pedig el�jult. Sajg� bal csulk�val �bredt
huszonkettedike reggel�n, �s l�tta, hogy k�zeloje barna a belesz�radt
v�rtol. Nagyon zurzavarosak voltak az eml�kei, �m a jelenet a fekete
emberrel az ismeretlen helyen �lesen kirajzol�dott. A patk�nyok haraphatt�k
meg, m�g aludt, nyilv�n ez tetozte be a f�lelmetes �lmot. Ajt�t nyitott, �s
meg�llap�totta, hogy csak a manz�rd t�ls� v�g�ben tany�z� faragatlan
fajank� g�zolta �ssze otromba pat�ival a fellisztezett folyos�t. Ezek
szerint o most nem j�rk�lt �lm�ban. Viszont t�nyleg tennie kellene valamit
a patk�nyok ellen. Majd sz�l a h�zi�rnak. Ism�t megpr�b�lta elt�mni a
lyukat a dolo fal t�v�ben, egy gyerty�t dugott bele, amely �ppen megfelelo
m�retunek l�tszott. F�le iszony�an csengett, mintha m�g mindig valami
�lm�ban hallott iszony� zajt visszhangozna. F�rd�s �s �t�lt�z�s k�zben
megpr�b�lta f�lid�zni, mit �lmodott a lil�val megvil�g�tott jelenet ut�n,
�m semmi sem akart form�t �lteni az agy�ban. Az a bizonyos jelenet
alighanem a f�nti lez�rt padl�st�rben j�tsz�dott, amely, �gy l�tszik, kezdi
k�m�letlen�l ostromolni a fant�zi�j�t, k �sobbi benyom�sai azonban fak�k �s
k�d�sek voltak. Megk�pzettek a sz�rk�leti elmos�d� szakad�kok �s alattuk
m�g hatalmasabb, m�g feket�bb szakad� kok - oly szakad�kok, melyekben nem
j�rt soha. Ide vitte le a bubor�kcsom� �s a sohasem t�g�t� kis poli�der,
amelyek azonban hozz� hasonl�an p�rafoszl�nny� v�ltoztak abban az alvil�gi
feketes�gben. Valami vezette oket, egy h�ba-h�ba kimondhatatlan alakokba
surus�do nagyobb p�rafoszl�ny. Gilmannek �gy r�mlett, nem is egyenes
vonalban haladnak, hanem ink�bb egy,az elk�pzelheto vil�gegyetemekben nem
ismeretes matematikai �s fizikai t�rv�nyeknek engedelmeskedo f�ld�nt�li
forg� idegen g�rb�i �s csigavonalai ment�n. N�ha mintha f�lsejlettek volna
irdatlan, sz�kello �rnyak, valami sz�rnyus�ges f�lakusztikus l�ktet�s,
v�kony, egyhang� fl�t�z�s egy l�thatatlan fuvol�n - �m ez volt minden.
Gilman eld�nt�tte, hogy ez ut�bbit nyilv�n att�l �lmodta, amit a
Necronomiconban olvasott az agy n�lk�li Azathothr�l, ki a K�osz k�zep�n
�ll� fekete tr�nj�r�l uralkodik minden terek � s idok felett. Amikor
lemosta a v�rt, l�tta, hogy nagyon apr� a seb. Sok�ig t�prengett a k�t
par�nyi sz�r�son. �tfutott az agy�n, hogy az �gynemun, ott ahol fek�dt, nem
volt v�r, ami ann�l k�l�n�sebb, hiszen a bor�re �s a csukl�j�ra boven
jutott. Tal�n a szob�j�ban j�rk�lt �lm�ban, �s akkor harapta meg a patk�ny,
mikor le�lt egy sz�kre, vagy valami kev�sb� �sszeru helyzetben dolt le
pihenni? �tkutatott minden sarkot barn�s foltok vagy pecs�tek ut�n, de
semmit sem tal�lt. Az lenne a legjobb, gondolta, ha nemcsak az ajtaja
elott, de a szob�j�ban is felhinten� liszttel a padl�t, b�r az alvaj�r�shoz
nem sz�ks�ges tov�bbi bizony�t�k. Tudja, hogy j�rk�lt, most m�r az a
k�rd�s, mik�nt hagyja abba. Frank Elwoodt�l kell seg�ts�get k �rnie. Ma
reggel, mintha lanyhultak volna az �gbol j�vo k�l�n�s h�z�sok, de egy n�luk
is rejt�lyesebb �rz�s v�ltotta fel oket. Tomp�n, konokul sajgott benne a
v�gy, hogy elrep�lj�n innen, noha sejtelme sem volt, merre. Amikor f�lvette
az asztalr�l a t�sk�s k�pm�st, mintha fokoz�dott volna egy cseppet az
�szaki h�z�ero, de m�g �gy is elt�rp�lt az �j �s m�g megh�kkentobb s�rget�s
mellett. Megac�lozta mag�t a szerelonek a f�ldszintrol felhallatsz�
ny�sz�rg�se ellen, �s levitte a t�sk�s k�pm�st Elwood szob�j�ba. Elwood
otthon volt, �s h�la istennek, m�r t�p�szkod�ban. �pp a megfelelo ido volt
egy kis t�rsalg�sra reggeli �s egyetem elott, �gyhogy Gilman sietve
r�z�d�totta �j keletu �lmait �s f�lelmeit. H�zigazd�ja nagyon r�sztvevonek
mutatkozott, �s egyet�rtett vele abban, hogy valamit tennie kell.
Megrend�tette l�togat�j�nak ny�zott, uz�tt k�lseje, �s neki is szemet sz�rt
saj�ts�gosan, rendellenesen lebarnult bore, melyet m�sok is sz�v� tettek a
m�lt h� ten. Mindazon�ltal nem tudott sokat mondani. Nem l�tta Gilmant
egyetlen alvaj�r� kiruccan�sa k�zben sem, �s fogalma sincs, mi lehet a fura
k�pm�s. Azonban egy este hallotta, mirol t�rsalog Mazurewicz a kanadai
franci�val, aki pontosan Gilman alatt lakik. Els�p�tozt�k, milyen
borzaszt�an f�lnek a boszork�nyszombatt�l, melytol m�r csak p�r nap
v�lasztja el oket, �s egyhang�lag sajn�lkoztak a szeg�ny el�t�lt ifi�ron.
Desrochers, a Gilman alatti lak�, cipok �s csupasz talpak �jjeli j�rk�l�s�t
emlegette, meg a lila f�nyt, amit egyik �jszaka l�tott, amikor szepegve
f�losont, hogy beleselkedj�k Gilman kulcslyuk�n. De, mondta Mazurewicznek,
m�gse mert beleselkedni, miut�n ezt a f�nyt l�tta az ajt� melletti r�seken
�t. Azt�n valami halk besz�lget�s is - mikor Desrochers ezt kezdte
ecsetelgetni, �rthetetlen suttog�sba f�lt a hangja. Elwood el nem tudja
k�pzelni, mitol j�tt meg a pletyk�lhatn�kja a k�t babon�s alaknak, de
f�lt�telezi, hogy egyr�szt Gilman �jszak�z�sai, �lm�ban val� j�rk�l�sai �s
besz�dei, m�sr�szt m�jus elso napj�nak hagyom�nyosan rettegett eloest�je
korb�csolhatta fel a k�pzelet�ket. Hogy Gilman �lm�ban besz�l, az
nyilv�nval�, alighanem ez�rt sziv�rgott �t a k�ztudatba, a kulcslyukn�l
f�lelo Desrochers k�zvet�t�s�vel, a l�tom�s lila f�nye. Ezek az egyszeru
emberek hamar elk�pzelik, hogy l�tj�k is a furcsas�got, amirol hallottak.
Ami a teendoket elleti, az lenne a legjobb, ha Gilman lek�lt�zne az o
szob�j�ba, �s elker�ln� a mag�nyos alv�st. Elwood, ha �bren van, f�lvern�,
ah�nyszor besz�lni vagy j�rk�lni kezdene �lm�ban. �s nagyon s�rgosen menjen
el a specialist�hoz. Addig is, azzal a felki�lt�ssal, hogy egy nyilv�nos
kuk�ban tal�lt�k, k�rbemutogatj�k a t�sk�s k�pm�st a k�l�nb�zo m�zeumoknek
�s n�h�ny professzornak, hogy mi ez. Dombrowski pedig l�sson neki a
falakban tany�z� patk�nyok kiirt�s�nak. Erot mer�tvel�n�s form�j�, t�r�keny
f�lu, fak� f�mpoh�rral ott �llt a sz�rnyu, vigyorg� v�nasszony. Valami
zsolozsmaf�l�t k�rogott Gilman elott ismeretlen nyelven; olyasf�le nyelv
lehetett, amire a Necronomicon c�lozgat szorment�n. Nott a f�ny, �s Gilman
l�tta, hogy a v�n szipirty� elorehajol, �s ofel� ny�jtja az �res poharat az
asztal f�l�tt, o pedig �nmag�nak parancsolni k�ptelen�l k�t k�zzel ny�lt
ut�na �s vette �t a feltunoen k�nnyu ed�nyt. Ugyanebben a pillanatban Barna
Jenkin ocsm�ny alakja evick�lt elo a fiatalember balj�n t�tong� h�romsz�gu
fekete m�lys�gbol. A banya most intett neki, hogyan tartsa a poharat, azt�n
jobbj�t magasba emelve, amennyire b�rta, r�sz�gezte az irdatlan, groteszk
k�st a kis feh�r �ldozatra. Az agyaras szorm�k vih�ncolva folytatta az
ismeretlen szertart�st, a boszork�ny undor�t�an k�rogta a reszponz�riumot.
Marcangol� iszonyat has�tott �t Gilman szellemi-�rzelmi zsibbad�s�n,
mark�ban megremegett a k�nnyu f �mpoh�r. A k�vetkezo m�sodpercben elindult
lefel� a penge, �s ezzel megt�rt a var�zs: visszhangz�n kondult az elejtett
poh�r, Gilman pedig l�zasan kapott elore, hogy megakad�lyozza a
sz�rnytettet. Szempillant�s alatt k�rbeker�lte a ferde padl�n az asztalt,
kicsavarta a v�nasszony karmaib�l a k�st, �s belev�gta a z�r�mb�lve eltuno
peng�t a h�romsz�gu keskeny �regbe. De azonnal fordult is a dolgok �ll�sa,
mert a gyilkos karmok most az o tork�t kapt�k el, a fonnyadt arc eltorzult
az eszelos d�htol. Az olcs� kereszt l�nca belemart Gilman nyak�ba, �s a
v�gzetes pillanatban az villant �t az agy�n, vajon a kereszt mik�nt hatna a
s�t�nfajzatra? A banya emberf�l�tti erovel fojtogatta, a fiatalembernek
m�gis siker�lt ernyedo ujjaival beny�lnia inge al�, eloh�znia �s let�pnie a
l�ncr�l a f�mkeresztet. A jelk�ptol p�ni r�m�let lett �rr� a boszork�nyon,
szor�t�sa annyira meglazult, hogy Gilmannek siker�lt kiszabad�tania mag�t.
Les�p�rte tork�r�l az ac�lkem�ny karmokat, �s oda is vonszolta volna a
bany�t a m�lys�g sz�l�re, ha a karmok ism�t �s meg�jult erovel �ssze nem
z�rulnak a nyaka k�r�l. Szemet szem�rt, gondolt Gilman �s a kreat�ra torka
ut�n kapott. Mielott a boszork�ny felocs�dhatott volna, a fiatalember a
nyak�ba vetette a kereszt l�nc�t, �s �gy megr�ntotta, hogy kiszor�totta a
v�nasszonyb�l a szuszt. M�g a satrafa az utols�kat r�gta, Gilman �rezte,
hogy valami megmarja a bok�j�t, �s l�tta, hogy Barna Jenkin sietett �rnoje
seg�ts�g�re. Egyetlen d�h�s r�g�ssal al�r�p�tette a fortelmet a szakad�kba,
�s hallotta, mik�nt ny�sz�t valahol odalent a m�lyben. Azt nem tudta,
meg�lte-e a v�n bany�t, mindenesetre otthagyta a padl�n, ahol �sszeesett.
De amikor megfordult, olyat l�tott az asztalon, ami csaknem kioltotta benne
az �p �sz utols� szikr�j�t. Mik�zben a boszork�ny ot fojtogatta, az
ac�lizm� Barna Jenkin ugyancsak nem pihentette d�monian �gyes n�gy pici
kez�t, �s Gilman minden erofesz�t�se �rtelmetlennek bizonyult. Amitol
visszatartotta az �ldozat mell�t c�lba vevo peng�t, azt elv� gezte a
f�rtelem s�rga agyara a csukl�n, �s az asztalon az �lettelen kis test
mellett ott �llt betelten a poh�r. L�z�lm�ban hallotta a m�rhetetlen
messzes�gbol a boszork�ny-szombat idegen ritmus� �rd�gi dal�t, �s tudta,
hogy a Fekete Embernek ott kell lennie. Eml�kei zurzavarosan keveredtek a
matematik�val, meg volt gyozodve r�la, hogy a tudat alatt ismeri a
sz�geket, amelyekre sz�ks�ge lesz, hogy most elso �zben egymag�ban,
seg�ts�g n�lk�l visszajusson a val� vil�sba. Bizonyos, hogy tulajdon
szob�ja f�l�tt van, az idotlen idok �ta lez�rt padl�st�rben, de erosen
k�ts�ges, hogy ki tudna menek�lni innen a ferde padl�n vagy a r�g
eltorlaszolt ajt�n �t. Egy�bk�nt is, az �lompadl�sr�l menek�loben nem
jutna-e csak egy �lomh�zba - abnorm�lis vet�let�be az igazi helynek, amit
keres? Elr�m�tette �lmainak �s az �t�lt val�s�gnak e kapcsolata. Sz�rnyu
lesz �tkelni az �sszemos�d� szakad�kokon, hol a Walpurgis-ritmus vibr�l, �s
neki meg kell hallania v�gre a mindens�g eddig rejtekezo l �ktet�s�t,
melytol oly hal�losan f�l. M�ris �rezte a t �ls�gosan ismeros �temu, lass�,
f�lelmetes reszket�st. Boszork�nyszombat idej�n mindig f�leros�dik �s
�thatol a vil�gokon, kimodhatatlan szertart�sokra sz�l�tva a beavatottakat.
A szombati k�ntusok fele r�sze ezt a hom�lyosan megsejtett idom�rt�ket
k�veti, melynek kozmikus teljess�g�t nem fogadhatja be f�ldi f�l. Az is
fejt�r�st okozott neki, b�zhat-e �szt�neiben, hogy a t�r megfelelo pontj�ra
juttatj�k vissza. Honnan tudhatn�, hogy nem egy t�voli bolyg� z�lden izz�
hegyoldal�ban, a fejl�b� sz�rnyek v�rosa f�l�tti mozaikos teraszon fog
kik�tni, valamerre a galaktik�n t�l, vagy az osk�osz egyik fekete
�rv�ny�ben, ama semmiben, hol a d�monok szult�nja, az agy n�lk�li Azathoth
uralkodik? �ppen mielott fejest ugrott volna, kialudt a lila f�ny, �s o ott
maradt a vakfeketes�gben. A boszork�ny - a v�n Keziah vagy Nahab - ezek
szerint meghalt. �s a szombat messze k�nt�l�s�n, a lyukba hullott Barna
Jenkin ny�sz�t�s�n t�l mintha egy m�sfajta �s m�g �rthetetlen�l diadalmas
jajdul�s�ba torkollnak a K�sz� K�osz ellen mondott im�k - v�rfagylal�an
idoszeruek lesznek a l�z�lom �rv�ny�tol sodort szavak: - I�!
Shub-Niggurath! A Bak az Ezer Ifj�val... Gilmant fur�n zegzugos, �cska
manz�rdszob�ja padl�j�n tal�lt�k meg j�val hajnal elott, amikor a velotr�z�
sikolt�s egyszerre ugrasztotta talpra Desrochers-t �s Choynskit �s
Dombrowskit �s Mazurewiczet, de m�g a sz�k�ben elszunnyadt Elwoodot is
f�lverte m�ly �lm�b�l. �lt, �s nyitva volt a szeme, �m teljesen
�ntudatlannak tunt. Tork�n gyilkos ujjak hagytak nyomot, bal bok�j�n cs�nya
patk�nyharap�s. Ruh�ja ronggy� gyurod�tt, Joe keresztje eltunt. A reszketo
Elwood bele sem mert gondolni, mino �j form�t �lthetett bar�tja alvaj�r�sa.
Mazurewicz f�lk�tya lett a \"jeltol\", melyet, mint mondta, im�ira kapott
v�laszul, �s vadul h�nyta mag�ra a keresztet, amikor egy patk�ny vis�tani
�s vinnyogni kezdett a ferde fal m�g�tt. Miut�n az �lmod�t �gyba fektett�k
Elwood szob�j�ban, elh�vatt�k Malkowski doktort, a helyb�li orvost, ki nem
szokott elfecsegni oly t�rt� neteket, melyek k�nosnak bizonyulhatnak. K�t
injekci�t adott Gilmannek, amitol az a term�szetes szunnyad�sra eml�kezteto
�llapotba ernyedt. Napk�zben idonk�nt eszm�letre t�rt a beteg, �s
szakadozottan elrebegte utols� �lm�t Elwoodnak. K�nos folyamat volt, �s
r�gt�n a legelej�n �j �s megd�bbento t�nyre der�lt f�ny. Gilman, kinek
hall�sa az ut�bbi idoben term�szetelleness� finomodott, most olyan s�ket
volt, mint a f�ld. Az ism�telten odacit�lt dr. Malkowski azt mondta
Elwoodnak, hogy mindk�t dobh�rtya megrepedt, mintha embernek
elk�pzelhetetlen vagy elviselhetetlen, irt�zatos hang szak�totta volna be
oket. Hogy ez a hang, ha az ut�bbi n�h�ny �r�ban harsogott, mi�rt nem verte
f�l a Miskatonic eg�sz v�lgy�t, azt m�r nem tudta megmagyar�zni a
becs�letes orvosdoktor. Elwood le�rta a saj�t mondanival�j�t, �gy
viszonylag k�nnyen t�rsaloghattak. Egyik�k se tudta hov� tenni a zurzavaros
�gyet, �s �gy d�nt�ttek, az lesz a legjobb, ha min�l kevesebbet gondolnak
r�. Abban azonban egyet�rtettek, hogy amilyen gyorsan csak lehet, itt kell
hagyniuk az el�tkozott h�zat. Az esti �js�gok meg�rt�k, hogy a rendor�k
pontosan hajnal elott rajta�t�ttek a Kasz�l�-domb m�g�tti v�zmos�sban egy
k�l�n�s orgi�n, �s azt is hozz�tett�k, hogy az ott tal�lhat� feh�t k�vet
r�g�ta babon�s hiedelmek �vezik. Senkit sem cs�ptek f�l�n, �m a
szerteszalad�k k�z�tt felfigyeltek egy hatalmas termetu n�gerre. Egy m�sik
cikkbol meg lehetett tudni, hogy az eltunt kis Ladislas Wolejk�nak eleddig
semmi nyoma. A borzalmakra az �jszaka tette f�l a koron�t. Elwood sohasem
felejtette el, �s k�nytelen volt a tan�v h�tralevo r�sz�re kimaradni az
egyetemrol, mert ideg-�sszeroppan�st kapott. Eg�sz este hallani v�lte a
patk�nyokat a v�laszfalakban, de nemigen �gyelt r�juk. �s akkor, j�val
azut�n, hogy Gilmannel nyugov�ra t�rtek, elkezdod�tt a sz�rnyu sikoltoz�s.
Elwood felpattant, villanyt gy�jtott, �s odarohant vend�ge fekhely�hez, aki
t�k� letesen embertelen hangokat hallatott, mintha egy le�rhatatlan
k�npadra fesz�ten�k, �s dob�lta mag�t a takar� alatt, amelyen kezdett
�t�tni egy nagy v�r�s folt. Elwood j�form�n hozz� sem mert �rni, de a
sikoltoz�s �s a vonagl�s idovel fokozatosan elcsitult. Addigra Dombrowski,
Choynski, Desrochers, Mazurewicz �s a legfelso emeleti lak� mind ott
csoportosultak az ajt�ban, �s a h�zi�r elszalasztotta a feles�g�t, hogy
telefon�ljon dr. Malkowskinak. Egyhang�lag �v�lt�ttek fel, amikor a v�res
�gyruha al�l hirtelen j�kora patk�nyforma valami sz�kkent elo, �s iszkolt a
padl�n a k�zeli friss lyukba. Mire az orvos meg�rkezett, �s leh�zta
beteg�rol a r�m�to takar�t, Walter Gilman halott volt. Barb�rs�g lenne
t�lmeno r�szletess�ggel taglalni, mi �lte meg Gilmant. Val�s�gos alag�t
volt a test�ben - valami egyszeruen kiette a sz�v�t. Dombrowski, aki
eg�szen elr�m�lt patk�nyirt�i erofesz�t�sei kudarc�t�l, f�ty�lt minden
haszonb�rletre, �s egy h�ten bel�l �sszes r�gebbi lak�j�val egyetemben
�thurcolkodott a Di�fa utc�ba, egy rozzant, mindazon�ltal kev�sb� koros
h�zba. A sz�rnyus�ges esem�ny egy idore elcsendes�tette Joe Mazurewiczet,
�m a b�skomor szerelo az�ta se j�zanodott ki, �s v�ltig szellemekrol �s
sz�rnyus�gekrol ny�sz�t �s motyog. �gy tunik, azon az utols� f�rtelmes
�jszak�n Joe vizsg�lat t�rgy�v� tette a Gilman �gy�t�l a k�zeli lyukhoz
vezeto karmazsin patk�nycsap�t. A szonyegen el volt mos�dva, �mde a szonyeg
sz�le �s a fal k�z�tt maradt egy s�vnyi csupasz deszka. Ott tal�lt
Mazurewicz valami borzalmasat - o legal�bbis �gy gondolta, hogy tal�lt; a
nyomok vitathatatlanul k�l�n�sek voltak, m�gse volt hajland� osztani senki
sem Joe �ll�spontj�t. Mert a deszk�n lelt foltok ugyan hat�rozottan nem
eml�keztettek a k�z�ns�ges patk�ny l�bnyomaira, de azt m�r Choynski �s
Desrochers se mondta volna ki, hogy olyanok, mintha n�gy pici emberi k�z
tenyerelt volna oda. A h�zat nem vett�k b�rbe soha t�bb�. Miut�n Dombrowski
ott hagyta, kezdett al�ereszkedni re� a v�groml�s szemf�dele, l�v�n, hogy
az emberek egyar�nt ker�lt�k r�gi h�re �s �jonnan terjengo d�gletes buze
miatt. Tal�n m�gis hatott az egykori h�zi�r patk�nym�rge, mert r�viddel
Dombrowski� k t�vozta ut�n a h�z kezdte megkeser�teni a szomsz�ds�g �let�t.
A k�zeg�szs�g�gyi tisztviselok kinyomozt�k, hogy a buz a keleti
manz�rdszoba melletti �s f�l�tti z�rt t�rbol �rad, �s egyet�rtettek abban,
hogy irdatlan mennyis�gu d�gl�tt patk�nyt�l sz�rmazhat. Ezzel egy�tt �gy
d�nt�ttek, hogy nem �ri meg felnyitni �s fertotlen�teni az osidok �ta
lez�rt padl�steret,nemsok� �gyis elm�lik a b�d�ss�g, �s ez k�l�nben sem
olyan hely, ahol � rdemes lenne lovagolni finny�s elo�r�sokon. Egy�bk�nt
mindig is azt pletyk�lt�k r�la, hogy m�jus elseje �s mindenszentek ut�n
megmagyar�zhatatlanul szaglik a Boszork�nyh�z felso tarktura. A szomsz�dok
tehetetlen�l belenyugodtak, de a buz legal�bb m�g egy �jabb fekete pontot
jelentett a h�z rov�s�n. V�g�l a k�z�p�letek fel�gyeloje lakhat�sra
alkalmatlannak �t�lte. Gilman �lmaira �s az oket eloid�zo k�r�lm�nyekre
sohasem leltek magyar�zatot. Elwood, akinek idonk�nt eg�szen orj�to
gondolatai voltak a t�rt�ntekkel kapcsolatban, osszel visszat�rt az
egyetemre, �s a k�vetkezo j�niusban megkapta a diplom�j�t. �gy tal�lta,
hogy a v�ros l�nyegesen kevesebbet pletyk�l k�s�rtetekrol, �s val�ban az
volt a helyzet, hogy lesz�m�tva n�h�ny mes�t az elhagyott h�zban hallhat�
k�s�rteties vihog�sr�l, amely majdnem addig eltartott, mint maga az �p�let,
Gilman hal�la �ta nem suttogtak t�bb� a v�n Keziah vagy Barna Jenkin �jabb
megjelen�s�rol. M�g szerencse, hogy abban az �vben, amikor bizonyos
esem�nyek nyom�n hirtelen f�lelevenedett a sz�besz�d r�gebbi sz�rnyus�
gekrol, Elwood m�r nem tart�zkodott Arkhamben. K�sobb term�szetesen hallott
r�la �s elmondhatatlan szenved�seket okoztak neki e s�t�t �s r�m�to
fejt�r�sek; �m ez m�r nem �rtintette olyan k�zelrol, �s a t�vols�g t�bbf�le
felt�telez�st tett lehetov�. 1931 m�rcius�ban egy sz�lroham megrong�lta az
�res Boszork�nyh�z fedel�t �s fok�m�ny�t; a porlad� t�gl�k, mohos,
megfeketedett zsindelyek, rohad� deszk�k meg szaruf�k r�zuhantak a padl�sra
�s �t�t�tt�k a f�d�met. A romok az eg�sz padl�st elt�mt�k, de a rozoga h�z
v�gleges lebont�s�ig senki se vette mag�nak a f�rads�got, hogy eltakar�tsa
a szemetet. Erre az utols� l�p�sre decemberben ker�lt sor �s akkor r�pent
fel a pletyka, amikor Gilman r�gi szob�j�t �r�tett�k ki a vonakod� riadoz�
munk�sok. Mert t�bb olyan dolog volt az �cska ferde mennyezetet �tszak�t�
hullad�kban, amitol f�ldbe gy�kerezett a l�buk, �s kih�vt�k a rendors�get.
Maga a rendors�g a halottk�mhez �s az egyetem professzoraihoz folyamodott.
Voltak csontok - cs�ny�n �sszez�zottak, szil�nkosak, mindazon�ltal f�lre�
rthetetlen�l emberiek -, melyeknek nyilv�nval� frissess�ge megh�kkento
ellent�tben �llt ama r�ges-r�gi idovel, amikor egyetlen lehets�ges
rejtekhely� ket, a manz�rd f�l�tti alacsony, lejtos padl�steret elz�rt�k a
behatol�k elol. A halottk�m meg�llap�totta, hogy a csontok egy r�sze egy
kisgyermektol sz�rmazik, m�sok pedig, amelyek k�z� elrohadt barn�s
sz�vetcafatok keveredtek, egy meglehetosen alacsony, �lemedett kor�,
hajlott gerincu no maradv�nyai. Eloker�ltek a gondos szem�tv�logat�s sor�n
a beszakad� f�d�mtol agyoncsapott patk�nyok apr� csontjai, tov�bb� par�nyi
szemfogakt�l �sszemarcangolt r�gebbi patk�nycsontok, melyek mind akkor,
mind most, bos�gesen adtak alkalmat vit�kra �s tal�lgat�sokra. Meglelt�k
ezenk�v�l sz�mos k�nyv �s feljegyz�s m�llott foszl�nyait, valamint m�g
�csk�bb, t�k�letesen eleny�szett k�nyvek �s �r�sok s�rg�s por�t. Kiv�tel
n�lk�l valamennyi �r�s a fekete m�gia legsz�lsos�gesebb �s legirt�zatosabb
form�ival foglalkozott. A szemmel l�that�an �j keletu t�rgyak m�ig
ugyanolyan rejt�lyt jelentenek, mint a friss embercsontok. De m�g n�luk is
titokzatosabb az a sz�mtalan pap�ron megtal�lt, t�k�letesen egyforma �don
�r�s, melynek betui� a v�zjegyekbol �t�lve legal�bb sz�z�tven-k�tsz�z �ves
elt�r�ssel r�hatta egy g�cs�rt�s k�z. B�r vannak, akik azokat a romok
k�z�tt sz�tsz�rt, k�l�nb�zo m�rt�kben s�r�lt, t�k�letesen
megmagyar�zhatatlan t�rgyakat v�lik a legrejt�lyesebbnek, amelyeknak
alakja, anyaga, kidolgoz�sa �s rendeltet�se fittyet h�ny minden
tal�lgat�snak. Az egyik, a Miskatonic n�mely professzorait roppantul
f�lzaklat�, cs�ny�n kicsorbult r�ms�g, kimondottan hasonl�t a k�l�n�s
k�pm�sra, amelyet Gilman aj�nd�kozott az egyetemi m�zeumnak, azt
lesz�m�tva, hogy ez