A cselekm�ny egy keretelbesz�l�sbe �gyaz�dik, amely Victor Frankenstein, k�mi�val �s matematik�val foglalkoz� tehets�ges genfi ifj� utols� �tj�t mes�li el. A narr�tor Walton kapit�ny, aki a m� elej�n �s v�g�n bukkan fel.

Victor nem m�gus �s nem b�r term�szetfeletti er�vel, elektromoss�ggal k�s�rletezik �s a tudom�ny elt�k�lt h�ve. Ingolstadtban alkotja meg minden addigit fel�lm�l� munk�j�t: egy eleven, mozg�, �rz�, �nmag�t�l cselekv�k�pes l�nyt. Victor sz�pnek akarta teremteni, de mert hull�kat haszn�lt fel, ez�rt annak k�lseje iszony� lett, hasonl� azokhoz a holttestekhez, amikb�l �sszef�rcelte. A teremt�je maga is elsz�rnyedt t�le �s sors�ra hagyta a v�rrel mocskolt laborat�riumban.

A l�ny f�zik �s f�l, nem �rti az �t k�r�lvev� vil�got- "az eredend� b�n n�lk�li", Frankeinstein k�peny�ben elb�jik a bajor erd�kben. Egy kis csal�d �let�nek lesz n�ma k�s�r�je, tanul t�l�k �s a sz�v�be fogadja �ket, amikor biztos benne, hogy nem l�thatj�k �t igyekszik megk�nny�teni az �let�ket kiv�teles fizikum�val. Hosszas t�pel�d�st k�vet�en felfedi mag�t az emberek el�tt, rem�li, hogy befogadj�k, �k azonban megr�m�lnek t�le �s elkergetik. �let�tj�t tov�bbi trag�di�k �s megal�z�sok szeg�lyezik, s egy gyilkoss�got is elk�vet, b�r akaratlanul. V�g�l a k�peny zseb�ben tal�lt notesz seg�ts�g�vel felkeresi teremt�j�t, hogy a szeretet��rt-kegy��rt folyamodjon. Frankeinstein beleegyezik, hogy egy n�i l�nyt alkosson neki, aki a t�rsa lehet mag�ny�ban, de k�s�bb megm�s�tja az �g�ret�t �s f�lbeszak�tja a munk�j�t.

A l�ny d�h�ben bossz�t fogad, most m�r sz�ntsz�nd�kkal �l: m�ghozz� Frankeinstein legjobb bar�tj�t, Clervalt, majd � tesz �g�retet teremt�j�nek, hogy jelen lesz a n�sz�jszak�j�n. �gy is tesz, minden el�vigy�zatoss�g ellen�re elpuszt�tja a fiatalasszonyt (aki Victor mostohatestv�re). Vad hajsza veszi kezdett�t. Frankeinstein az �szaki-sarkig k�veti teremtm�ny�t, de miel�tt �jra tal�lkozn�nak a v�gkimer�l�s v�gez vele a j�g k�z�tt rekedt haj�n.

Frankenstein, avagy a modern Prom�theusz, reg�ny. �r�ja Mary Shelley (le�nykori nev�n Mary Godwin Wollstonecraft).

Mary Shelleynek ezt az egy munk�j�t ford�tott�k le magyarra. A ford�t�s G�ncz �rp�d munk�ja, 1977-b�l. A t�rt�net saj�tos jegyei folyt�n az irodalmon �s a popul�ris kult�r�n kereszt�l meghat�rozta a horror t�rt�netek �s filmet egy teljes m�faj�t. Mary Shelly 19 �vesen �rta �s el�sz�r n�vtelen�l publik�lta Londonban.

 Keletkez�s�nek k�r�lm�nyei
Mary Wollstonecraft Godwin, �s Percy Bysshe Shelley, a Genfi-t� k�rny�k�re l�togatott Lord Byronhoz Sv�jcba. Az id�j�r�s azon a ny�ron t�l hideg volt, hogy a k�ls� szabadid�tev�kenys�geket �lvezhess�k, ez�rt Byron kih�vta Shelley�ket �s mag�n orvos�t, John William Polidorit, egy "k�lt�i versenyre": az nyer aki a legijeszt�bb t�rt�netet alkotja meg. Mary �tlete egy r�m�lom, vagy lid�rcnyom�s hat�s�ra fogant, amelyben egy "istentelen" tudom�nyt tanulm�nyoz� s�padt di�kot l�tott t�rdelni a dolog mellett amit �ssze�ll�tott.

Polidori ugyanerre az alkalomra �rta "A v�mp�r" ("The Vampyre"-1819) c�m� t�rt�net�t, a romantikus v�mp�rt�rt�neteket megel�z� egyik alapmm�vet.

 A nevek eredete

 A l�ny
Mary Shelley sz�rnye fejl�d� teremtm�ny, tanul m�sok viselked�s�b�l- el�bb tudom�nyt, majd gonoszs�got. K�rd�seket tesz fel a vil�gra �s mag�ra vonatkoz�an. Kutatja ki �, honn�t ered, �s mi�rt m�s mint a t�bbi ember. Az �r�n� sokatmond�an nem ruh�zta fel n�vvel, finoman utalva, hogy a n�vvel, ap�val �s any�val rendelkez� emberek k�z�tt a l�ny senki -inn�t (is) eredhet, hogy sokan, akik nem ismerik els� k�zb�l a reg�nyt �sszekeverik a sz�rnyet Victor Frankenstein-nel. A k�s�bbiek sor�n az adapt�ci�k m�g ink�bb �sszekusz�lt�k a k�t szem�ly k�l�n�ll�s�t mivel m�r c�m�kben sem ford�tottak gondot a pontos fogalmaz�sra, �gy a Bride of Frankenstein c�m� horror film 1935-b�l, vagy az Abbott and Costello Meet Frankenstein, 1948-as v�gj�t�k-horror.

A sz�rny eredend�en nem volt rossz, s�t, megal�ztat�sai �s megpr�b�ltat�sai ut�n is k�szen �llt, hogy elfogadja ur�nak azt aki �letre h�vta, b�r Victor maga nem sok felel�ss�get �rzett a teremtm�nye ir�nt, s v�g�l ez a hanyags�g okozta, hogy a l�ny a gonoszs�g fel� fordult.

Victor
A n�v egy lehets�ges eredete John Milton, Elveszett Paradicsom (Paradise Lost) c�m� verse, ami oly nagy hat�st gyakorolt az �r�n�re, hogy egy r�vid id�zete szerepel is a t�rt�netben. Milton gyakran utal fent eml�tett munk�j�ban Istenre, mint "a Gy�ztes" (teh�t: "the Victor", l�sd a keresztn�v magyar jelent�seit), �s Mary Shelly val�ban �gy festette le Victort, mint aki Istent j�tszik, �letet teremtve. Tov�bbvive ezt a hasonlatot a sz�rny ink�bb az Elveszett Paradicsom S�t�nj�hoz hasonl�t, s amint a l�ny eml�ti is egyszer a t�rt�netben, � maga szimpatiz�l a bukott angyallal.

Victor ezen k�v�l Percy Shelley egy �r�i �lneve volt . Spekul�ci� t�rgya, hogy Victor Frankenstein eleven modellje mennyire lehetett Percy Shelley maga, aki szivesen k�s�rletezett puskaporral �s elektromoss�ggal �s akinek oxfordi szob�j�t megt�lt�tt�k a tudom�nyos berendez�sek.

Frankenstein

Mary Shelly mindig is azt �ll�totta, hogy a Frankenstein nevet az �lma sugallta neki. A n�met nyelvben a sz� jelent�se "a frankok k�ve"- "stone of the Franks", de a "frank" jelent�se az is, hogy "szabad", abban az �rtelemben, hogy nem birtokolj�k (az angolban: "not being subject to").

Frankenstein egy k�z�ns�ges csal�dn�v N�metorsz�gban. Frankenstein a n�met neve Z�bkowice �l�skie -nak, egy Szil�zi�ban fekv� v�rosnak. K�zel Darmstadt-hoz l�tezik egy Frankenstein-nek h�vott v�ros �s egy "Burg Frankenstein"

Radu Florescu,k�nyv�ben az "In Search of Frankenstein"-ben, azt �ll�tja, hogy Mary �s Percy Shelley megl�togatt�k a n�metorsz�gi Frankenstein kast�lyt (ez a Burg Frankenstein, vagy "Castle Frankenstein", angolul- �s egy nemesi csal�d nev�t viseli, a "von Frankenstein"-ek�t), ahol az alkimista Konrad Dippel k�s�rletezett emberi testekkel, de Mary nem er�s�tette meg ezt, hogy fenntartsa a m�ve eredetis�g�t.

"Modern Prom�theusz"

A modern Prom�theusz a reg�ny alc�me (hab�r n�h�ny kiad� a c�mlapon meg sem jelen�ti). Prom�theusz a G�r�g mitol�gia egy alakja volt, egy a tit�nok k�z�l, az a l�zad�, aki ellopta az istenet�l t�zet �s odaadta az embereknek. Zeusz ez�rt �r�kk� tart� b�ntet�sre �t�lte egy szikl�hoz l�ncolta, ahol egy kesely� mindennap a m�j�t marcangolta, majd m�snap �jra visszan�tt.

Prom�theusz a Latin mitol�gi�ban is megjelenik, de teljesen m�s t�r�netben: itt olyan f�rfit k�sz�t, akit agyagb�l �s v�zb�l teremtettek.

Mary Shelley sz�m�ra, szem�lyes szinten Prom�theusz nem h�s, de gonosztev� volt, aki az emberis�get a h�sev�s b�n�re cs�b�totta, a vad�szatra �s a gyilkol�sra.

 F�lre�rt�sek �s t�ved�sek

Sokan, akik csak hallom�sb�l ismerik a m�vet �gy hiszik, hogy Frankeinstein a sz�rny neve, holott az Victor vezet�kneve "csup�n". A l�ny val�j�ban nem kapott nevet. Felv�ltva illett�k a "teremtm�ny" (the creature), a "gonosz l�lek-�rd�g" (the fiend), a "d�mon" (the dæmon) �s a "nyomorult" (wretch) kifejez�sekkel.
A �jra �s �jragy�rtott k�l�nb�z� feldolgoz�sokban elveszett a m� filoz�fiai mondanival�ja, a mag�nyt �s a kirekesztetts�get elemz� l�lektana �s a n�met "Bildungsromannak" nevezett reg�ny saj�toss�ga �s a l�nyt, mint l�lektelen zombit mutatj�k be. A Bildungsroman k�l�n�s hangs�lyt helyez arra, hogy a szerepl� (lelki) fejl�d�s�t szoros kapcsolatba hozza m�velts�ge gyarapod�s�val. P�ld�ul mikor a r�m a n�met falucska egyik cs�rj�ben lapulva lassacsk�n meg�rti a "vend�gl�t�i" vil�g�t. El�bb a puszta szavakat saj�t�tja el (a sz�rny els� felfogott szavai az emberi vil�gb�l "apa, Felix, Agatha"), majd az �tsz�r�d� felolvas�sok r�v�n maga is szert tesz egy olyan kult�r�ra (t�bbek k�z�tt megismeri Milton Elveszett paradicsom�t), amit alkot�j�t�l sosem kapott volna meg. �rzelmei p�rhuzamos fejl�d�st mutatnak: a sz�rny megszereti a csal�dot �s seg�teni akar nekik.

K�pek

Az elk�pzelt Sz�rny

Az els� kiad�s� k�nyv

Az �r�n�