Punk rock
St�luseredet: Doo-wop, rock and roll, rockabilly, gar�zs rock, frat rock, pszichedelikus rock, pub rock, glam rock �s proto punk
Kultur�lis eredet: 1970-es �vek k�zepe, Egyes�lt �llamok, Ausztr�lia, Egyes�lt Kir�lys�g
Jellemz� hangszerek: elektromos git�r, basszusgit�r, dob, �nek
N�pszer�s�g: Az Egyes�lt Kir�lys�gban szerepel a toplist�kon, m�shol kev�sb� n�pszer�. Ink�bb a pop punk, k�l�n�sen a ska �s annak Two Tone hull�ma r�v�n ismert.
Lesz�rmazott st�lusok: Alternat�v rock – New Wave – Post-punk
Alm�fajok
Anarcho punk – Kereszt�ny punk – Gar�zs punk – Hardcore punk – Horror punk – Oi!
T�rsm�fajok
Anti-folk – Chicano punk – Death rock – Folk punk – Funkcore – Jazz punk – Deathcountry – Psychobilly – Ska punk – Two tone – Pop punk
A Punk rock egy rendszerellenes rock zenei mozgalom, amely 1974-1975 t�j�n (hab�r �tmeneti form�i m�r �vekkel kor�bban is l�teztek) alakult ki olyan zenekarok, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Damned �s a The Clash zen�j�vel. A fogalom haszn�lhat� azokra a zenei sz�nterekre is, amelyek ugyan k�s�bb jelentek meg, de hasonl� alapvet� jellemz�kkel rendelkeznek, mint az els� gener�ci�s „punk”, azonban gyakran t�vesen utalnak vele egy�b zenekarokra is, a „viselked�s”, ill. a „fiatalkori agresszi�” fogalm�n kereszt�l. A fogalmat gyakran haszn�lj�k a zenei mozgalomhoz kapcsol�d� divatir�nyzattal, ideol�gi�val �s szubkult�r�val, vagy ak�r a tiszteletlen („csin�ld magad”) hozz��ll�ssal kapcsolatban is.

 Jellemz�i
 
Egy l�zad� punk szemben a rohamosztaggal (1984)A punk zenekarok gyakran pr�b�lnak versenybe sz�llni a hatvanas �vek gar�zs rock egy�tteseivel. A punk rockn�l fontosak az egyszer� zenei szerkezetek �s megold�sok. A korai angol punk fanzin, a Sniffin' Glue 1977-ben megjelentetett n�h�ny �br�t, amely h�rom akkordot �br�zolt, az al�bbi k�s�r� sz�veggel: „Ez egy akkord, ez egy m�sik, ez egy harmadik. Most alak�ts zenekart.”. A legt�bb punk dal versszak-refr�n szerkezet� �s 4/4-es �temmutat�j�. A r�vid sz�mok szint�n a st�lus alapjaihoz tartoznak. A dalok hossza �ltal�ban k�t �s f�l perc, de n�ha kevesebb, mint f�l perc.

A punk jellegzetes hangszerei a dobfelszerel�s, egy vagy k�t elektromos git�r �s egy elektromos basszusgit�r, amelyek az �neket k�s�rik. A dobok t�bbnyire kem�nyen �s sz�razan sz�lnak �s egyszer� fel�p�t�s�ek, �ltal�ban n�gy darabos k�szletet haszn�lnak, amely tartalmaz egy perg�dobot, egy �ll�tamot, egy l�bdobot �s egy basszus dobot, valamint n�h�ny cint�ny�rt, k�zt�k egy hi-hatet, egy-k�t crash-t �s egy ride-ot. A dobver�k szint�n egyszer�ek, az alap negyedek lej�tsz�s�ra a basszus dobot vagy a l�bdobot haszn�lj�k (hab�r a hardcore punk dobj�t�ka �ltal�ban gyorsabb �s nehezebb, m�gis azonos felszerel�st ig�nyel). A basszus szekci� �ltal�ban a git�ros(ok) �ltal j�tszott akkord n�h�ny alap hangjegy�t sz�laltatja meg. A git�r r�szek nagyr�szt torz�tott power akkordok, hasonl�ak a Link Wray �ltal j�tszottakhoz, hab�r n�melyik zenekar surf rock szeml�let�, k�nnyebb „vibr�l�bb” dallamokat j�tszik. Az �nek (az angolsz�sz el�ad�k eset�ben) gyakran naz�lis, �s ink�bb besz�dnek, mint �neknek hat. A zene legy�rt�sa sor�n a minimumra t�rekednek, n�melyik felv�telt egy gar�zsban �ll� felvev�vel r�gz�tik. A zenekar tagjai legt�bbsz�r nemcsak zen�lnek, hanem a felv�teleket is maguk k�sz�tik �s terjesztik.

Egy fiatal punk igy besz�lt r�la : " a punk nem holmi zenei m�faj,nem egy st�lusir�nyzat,a punk egy �let�rz�s..." Az 1970-es �vek k�zep�n a punk dalsz�vegek sz�kimond�ak voltak, t�rsadalmi �s politikai t�ren egyar�nt, amely megk�l�nb�ztette �ket a kort�rs m�vekt�l. Az olyan szerzem�nyek, mint p�ld�ul a The Clash „Career Opportunities” �s „London's Burning” c�m� sz�mai, a munkan�lk�lis�ggel, az unalommal �s a v�rosi �let m�s nyomaszt� probl�m�ival foglalkoztak; n�ha ny�ltan becsm�relve a korm�nyzatokat �s az uralkod�h�zakat, ahogyan azt a The Sex Pistols is tette a „God Save The Queen” �s az „Anarchy in the UK” c�m� dalaiban; egyesek pedig hat�rozottan anti-romantikus m�don �br�zolt�k a szexet �s a szerelmet, ahogyan a The Voidoids' tette a „Love Comes in Spurts”-ben.

 T�rt�nelem

 Kezdetek

A „punk rock” kifejez�s (melyb�l a „punk” kezd�t vagy �joncot is jelent[1]) amely az 1960-as �vek k�pzetlen git�r �s �nek alap� amerikai rock and roll zenekaraira utal (p�ld�ul The Standells, The Sonics, The Seeds), amelyeket gyakran „gar�zs rock” zenekarokk�nt soroltak be. A kifejez�s Dave Marsh rock zenei kritikust�l sz�rmazik, aki els�k�nt haszn�lta a ? and the Mysterians jellemez�s�re, az 1971 m�jus�ban, a Creem magazinban megjelent cikk�ben[2], az 1970-es �vekben azonban sz�mos m�s rock zenei �js�g�r� is �tvette. P�ld�ul a git�rosk�nt �s kritikusk�nt is tev�kenyked� Lenny Kaye is felhaszn�lta a hatvanas �vek gar�zs rock egy�tteseivel �s a pszichedelikus rock kezdetleges k�vet�ivel kapcsolatban. Lenny Kaye nem sokkal ezut�n Patti Smith avantgard k�lt�vel zenekart alak�tott, az els�k�nt, 1975-ben megjelent Horses c�m� albumuk pedig nagy hat�st gyakorolt a hetvenes �vek punk rockereire. R�szben ez vezetett ahhoz, hogy a zen�re utalva, a kifejez�st egyszer�en „punk”-ra r�vid�tett�k.

Az 1960-as �vek gar�zs zenekaraira gyakorolt hat�sa mellett, a punk rock gy�kereihez tartozik a durva viselked�s, a sz�npadi- �s a sz�npadon k�v�li er�szak, amely a hangszerek megrong�l�s�ra is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones �s a The Who eset�ben is megfigyelhet�, �s amely viselked�sm�d visszavezethet� az �tvenes �vek v�g�re, Eddie Cochranhez �s Gene Vincenthez; a goromba �s disszon�ns st�lus� The Velvet Undergroundhoz; a szexu�lis �s politikai konfront�ci�ikr�l �s sz�npadi er�szakoss�gukr�l is ismert detroiti Alice Cooperhez, The Stoogeshez �s MC5-hoz; az angol pub rock sz�nteret �s a politikai undergroundot k�pvisel� Mick Farrenhez �s a Deviantshoz; a New York Dollshoz �s a hetvenes �vek n�h�ny brit „glam rock” illet�leg „art rock” el�ad�j�hoz, p�ld�ul David Bowie-hoz, Garry Glitterhez �s a Roxy Musichoz. Meg�llap�that�, hogy m�s m�fajok, mint p�ld�ul a reggae, a funk vagy a rockabilly is hat�st gyakoroltak a korai punk rockra.

A punk rock v�laszreakci� volt a hetvenes �vek popul�ris zen�j�re, mindarra amit a punkok a felsz�nes diszk�zen�ben, a bombasztikus heavy metalban, progressz�v rockban �s ar�na rockban l�ttak megtestes�lni. A punk elutas�totta a hatvanas �vek hippi ellenkult�r�j�nak maradv�nyait is. Len�zt�k az olyan zenekarokat, amelyek t�l�lt�k a hatvanas �veket (p�ld�ul a Jefferson Airplane-t), mivel szerint�k a kor�bban radik�lis kijelent�seik miatt �ltaluk is tisztelt el�ad�k elbutultak �s sz�gyent hoztak magukra. Erre az egyik leggyakrabban felhozott p�lda, a hetvenes �vek k�zep�n a telev�zi�s s�rrekl�mokban szerepl� Eric Clapton, aki a hatvanas �vek rock ikonjak�nt sz� szerint eladta mag�t a rendszernek, amellyel kor�bban szemben �llt.

Az �tvenes �s hatvanas �vek eur�pai szituacionista mozgalma �ltal k�pviselt kultur�lis kritika �s l�zad�si strat�gi�k hat�ssal voltak a brit punk mozgalom els� k�pvisel�ire, k�l�n�sen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere Malcolm McLaren tanulm�nyozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne Westwood �ltal �lt�ttek form�t a zenekar ruh�zat�ban, tov�bb� felt�ntek a Jamie Reid �ltal a sz�mukra k�sz�tett grafik�kon is.

A brit punk mozgalom �tvette a Skiffle-t�l a „csin�ld magad” attit�d�t, amely a II. vil�gh�bor� ut�n, az 1950-es �vekben bukkant fel Angli�ban. A brit punk rock megjelen�se egybeesett a h�bor� ut�ni konszenzus id�szak�nak v�g�vel, amely megel�zte a Thatcherizmust, �s szinte az �sszes zenekar munk�ss�g�ban felbukkan a d�h�dt t�rsadalmi elidegened�s.

 Korai el�ad�k
 
Egy New York-i utcat�bla, a Ramones �nekes�nek nev�velA punk sz�nt�r a Velvet Underground, majd azt k�vet�en a Mercer Arts Center k�rny�k�n megjelen� underground rock szinteret felv�ltva, 1974-1976 t�j�n kezdett kialakulni New Yorkban, ahol az els� egy�ttesek a Max's Kansas City �s a CBGB klubokban kezdtek rendszeresen fell�pni. A The Mercer sz�nt�r 1971-ben j�tt l�tre a New York Dolls �s a Suicide zenekarok �ltal, de 1973-ban v�ratlanul v�get �rt, amikor az �p�let �sszeomlott[3]. A CBGB �s a Max's szinteret a The Ramones, a Television, a Blondie, Johnny Thunders (kor�bbi New York Dolls tag) �s az �ltala l�trehozott Heartbreakers, Richard Hell, a Talking Heads �s a The Voidoids alkott�k. 1976 elej�t�l, a Punk Magazine els� sz�m�nak megjelen�s�t�l kezd�d�en ezekre a zenekarokra m�r a „punk” sz�val hivatkoztak �s mintak�nt szolg�ltak az �jabb el�ad�k, p�ld�ul Lou Reed vagy Patti Smith sz�m�ra (akik azt�n az �jabb sz�mok c�mlapjaira ker�ltek).

Ezid�t�jt egy kev�sb� �nnepelt, de nem kev�sb� jelent�s sz�nt�r is kialakult Ohi�ban, amelyet az The Electric Eels, a Devo �s a (k�s�bb, 1975-ben Pere Ubu �s The Dead Boys zenekarokk� �talakul�) Rocket from the Tombs k�pviseltek.

M�shol is ekkoriban jelentek meg az els� punk egy�ttesek, p�ld�ul a The Saints az ausztr�liai Brisbane-ben, a The Modern Lovers Bostonban, a Sex Pistols Londonban, amelyek n�hol a helyi �jszakai klubokban l�ptek fel, n�hol pedig saj�t t�rzshelyeket alak�tottak ki, ahogyan a The Saints is tette, Brisbane k�lv�ros�ban. A t�rzshelyek fell�p�si lehet�s�get ny�jtottak �s tal�lkoz�hely�l szolg�ltak az �jabb zen�szek sz�m�ra (ahogyan a 100 Club Londonban, a CBGB New Yorkban vagy a The Masque Hollywoodban, amelyek a legels� ismert punk klubokk� v�ltak).

Mik�zben a londoni zenekarok ar�nylag k�zepes szintet �rtek el a korai punk hangz�s ter�n, a helyi punk sz�nt�r defini�lta �s �sszefoglalta a punk kult�ra l�nyeg�t. 1975-ben, a New York Dolls feloszl�sa ut�n, az �ket menedzsel� Malcolm McLaren visszat�rt Londonba, ahol megnyitotta a SEX nev� ruh�zati boltot, amely fontos szerepet j�tszott a punk �lt�zk�d�si st�lus kialakul�s�ban. Emellett elkezdte menedzselni a The Swankerst, amelyb�l k�s�bb l�trej�tt a Sex Pistols. A Bromley Contingent n�ven ismert csoport, amelybe a rajong�k kem�ny magja tartozott (�s amely a t�bbs�g�k otthon�ul szolg�l� k�lv�rosr�l kapta a nev�t) lassan kultuszt teremtett a zenekar k�r�l, mik�zben egyre t�bbfel� fordultak meg az orsz�gban.

A punk rock t�rt�nelmi jelent�s�g� 1976. j�lius 4-ei Ramones koncert, amelyen a The Stranglers is fell�pett a londoni Roundhouse-ban nagy hat�st gyakorolt az angol punk rock sz�nt�rre. 1976-ban t�bb Sex Pistols rajong� is saj�t zenekart alak�tott, mint p�ld�ul a The Clash, a Siouxsie & the Banshees, a The Adverts, a Generation X, a The Slits �s az X-Ray Spex. K�s�bb csatlakozott hozz�juk a The Damned (amely a klasszikuss� v�lt „New Rose” kislemezzel deb�t�lt), a The Jam, a The Vibrators, a Buzzcocks �s a London is.

1976 december�ben a Sex Pistols, a The Clash, a The Damned, �s a Johnny Thunders & the Heartbreakers �sssze�llt az Anarchy Tourra, egy nagy-britanniai koncertsorozatra. A fell�p�helyek tulajdonosai t�bb koncertet is lemondtak, miut�n a bulv�rmagazinok �s m�s m�diumok szenz�ci�hajh�sz t�rt�neteket kezdtek k�z�lni az egy�ttesekr�l �s rajong�ikr�l. A punk rock az Egyes�lt Kir�lys�gban egy, a Thames Today �ltal elh�resztelt telev�zi�s botr�ny kapcs�n v�lt ismertt�, melynek sor�n a Sex Pistols git�rosa, Steve Jones egy londoni t�v�csatorn�n �l� ad�sban szidalmazta a m�sorvezet�t, Bill Grundy-t.

Az els� punk rock t�m�j� k�nyvek k�z�tt megjelent The Boy Looked at Johnny (melynek szerz�i Julie Burchill �s Tony Parsons voltak), a punk rock mozgalmat m�r befejezettnek tekintette – a k�nyv alc�me: The Obituary of Rock and Roll („A Rock and Roll gy�szjelent�se”) volt. A c�m id�zetk�nt felbukkan az egyik dal sz�veg�ben Patti Smith 1975-�s Horses c�m� album�n.

1977-ben a kor�bbiak hat�s�ra a punk zenekarok �jabb hull�ma jelent meg. K�zt�k volt a The Misfits (New Jersey-b�l), a The Exploited (Sk�ci�b�l), a GBH (Angli�b�l) a Black Flag (Los Angelesb�l), a Stiff Little Fingers (�szak-�rorsz�gb�l), �s a Crass (Essexb�l), akik �j �tra terelt�k a punk rock hangz�st, megteremtve a hardcore punk m�faj alapjait.

Az Egyes�lt Kir�lys�gban a punkra a jamaikai reggae �s a ska is hat�st gyakorolt, amely a The Clash �s a The Slits zen�j�ben is t�kr�z�d�tt. Az 1970-es �vek v�g�re a punk ny�jtott alapot a ska mozgalom �jra�led�s�nek (2 Tone), olyan zenekarok �ltal, mint a The Beat (amely az USA-ban The English Beat n�ven ismert), a The Specials, a Madness �s a The Selecter.

A punk fokozatosan alakult egyre v�ltozatosabb�, az olyan egy�ttesek tev�kenys�ge r�v�n, mint a The Clash, akik m�s underground zenei ir�nyzatokb�l mint a ska �s a rockabilly vagy ak�r a dzsesszb�l is ihletet mer�tettek. �zenete azonban nem v�ltozott; tov�bbra is felforgat�, ellenkultur�lis, l�z�t�, politikailag elfogult �s gyakran anarchista maradt. A punk rock olyan probl�m�kkal foglalkozik, mint a t�rsadalommal val� szemben�ll�s, az als�bb oszt�lyok elnyomotts�ga vagy egy nukle�ris h�bor� kirobban�s�nak vesz�lye. Gyakran szem�lyes, de nem kev�sb� krikitkus: sok dal sz�l az egy�n szem�lyes probl�m�ir�l, mint a munkan�lk�lis�g vagy az �rzelmi �s ment�lis gondok (p�ld�ul depresszi�). A punk rock azt k�v�nja k�z�lni a t�rsadalommal, hogy nincs minden rendben �s nincs egyenl�s�g.

 A punk rock alm�fajai
A hetvenes �s a nyolcvanas �vek k�z�tt a punk rockb�l t�bb, a m�fajt saj�tos m�don �rtelmez� alm�faj n�tte ki mag�t.

Az Egyes�lt �llamokban felt�nt a hardcore punk, amely gyors, agressz�v temp�j�r�l �s politikai t�m�j� dalsz�vegeir�l ismerhet� fel. Olyan el�ad�k �ltal jelent meg, mint a Dead Kennedys, a Black Flag, a Bad Brains, a The Descendents, a korai Replacements �s a The Germs, s olyanok �ltal form�l�dott mozgalomm�, mint a Minor Threat, a Minutemen a H�sker D� �s m�sok. New Yorkban nagy hardcore sz�nt�r j�tt l�tre az Agnostic Front, a The Cro-Mags, a Murphy's Law, a Sick of it All �s a Gorilla Biscuits vezet�s�vel. Ekkoriban alakult ki a skate punk, az emo �s a straight edge alm�faj is.

Ek�zben az Egyes�lt Kir�lys�gban, k�l�nf�le post-punk egy�ttesek jelentek meg, p�ld�ul Joy Division, Throbbing Gristle, Gang of Four, Siouxsie & the Banshees, Public Image Ltd, Adam and the Ants �s a Bow Wow Wow, melyek k�z�l az utols� n�gyben megtal�lhat�k a brit punk rock veter�njai is.

Hab�r egyes 1980-as �vek el�tti zenekarokat is ide sorolnak be, az Oi! zene val�j�ban csak a nyolcvanas �vekben v�lt �n�ll� m�fajj�. Az elnevez�s Garry Bushell �js�g�r�t�l sz�rmazik, aki a n�vad�shoz a Cockney Rejects „Oi! Oi! Oi!” c�m� sz�m�t haszn�lta fel. A mozgalom jeles k�pvisel�i a Cock Sparrer, a Cockney Rejects, a Blitz �s a Sham 69.

A Ramones-f�le r�g�gumi pop hat�s�ra form�l�d� st�lus� egy�ttesek dallamos zen�j�t �s dalsz�vegeit ink�bb a humor k�s�rte, a punkra jellemz�bb nihilizmus �s rendszerelleness�g helyett. A Ramones, a Buzzcocks, a The Rezillos �s a Generation X a k�s�bbi pop punk alm�faj megalap�t�inak is tekinthet�k.

 A punk rock t�rt�nete Magyarorsz�gon [szerkeszt�s]
A punk mozgalom hazai megjelen�se 1978-ra tehet�. Az els� zenekarokat f�k�nt k�z�piskol�s fiatalok alak�tott�k meg a nyugati el�ad�k, p�ld�ul az angol Sex Pistols hat�s�ra. A CPg, az ETA, a Kretens, a Tizedes meg a t�bbiek, a QSS �s egy�b, dalsz�vegeikben a szocialista diktat�r�t b�r�l� el�ad�k tev�kenys�g�t a p�rt�llam nem n�zte j� szemmel. Lemezkiad�sra nem volt lehet�s�g�k, h�zi k�r�lm�nyek k�z�tt vagy koncertjeiken felvett zen�j�k t�bbnyire magn�kazett�kon terjedt k�zr�l-k�zre.

1983-ban a rendszert ny�ltan becsm�rl� CPg-t, amelyet a sajt�ban igyekeztek az ekkoriban megjelen� rasszista skinhead mozgalommal is �sszef�gg�sbe hozni, k�z�ss�g elleni izgat�s v�dj�val b�r�s�g el� �ll�tott�k �s tagjait – a fiatalkor� basszusgit�ros kiv�tel�vel –, let�ltend� b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k, hogy ezzel p�ld�t statu�ljanak mindenki sz�m�ra.[4] Kev�sb� ismeretes, hogy 1984-ben egy K�zellens�g nev� egy�ttes is hasonl� sorsa jutott, r�gt�n az els� (f�lbeszak�tott) koncertje ut�n.[5] 1985 t�j�n a rendszer m�r kev�sb� volt szigor� (hab�r az id�k�zben szigor�an titkos min�s�t�s al�l feloldott dokumentumok szerint a mozgalom tagjaival kapcsolatban a hat�s�gok tov�bbra is adatokat gy�jt�ttek, illetve esetenk�nt nyomoz�st is folytattak[6]), a Kretens m�g egy k�lf�ldi turn�ra is lehet�s�get kapott, melynek sikere bizony�t�k arra, hogy tehets�g ter�n a hazai punk zen�szek sem felt�tlen�l maradtak el k�lf�ldi t�rsaikt�l.

A punk els� hull�m�nak az 1990-es rendszerv�lt�s vetett v�get. Az id�k�zben feln�tt� v�lt els� gener�ci�s punkok ezut�n t�bbnyire felhagytak a zen�l�ssel, b�r n�melyik egy�ttes nagyj�b�l egy �vtized m�lt�n ism�t �ssze�llt egy-egy nosztalgia koncert erej�ig. A kilencvenes �vekben bek�vetkezett a mozgalom ideol�giai �talakul�sa, mivel �j ellenf�lre tal�lt a globalizmus �s a fogyaszt�i t�rsadalom k�p�ben. A mai meghat�roz� magyar punk zenekarok: Alvin �s a M�kusok, H�tk�znaPICSAl�d�sok, Aur�ra, Hat�s�gilag TILOS, Barackca, Prosectura, H�ts� Sz�nd�k, Fiend Club (The Misfits tribute zenekar)

 �r�ks�g �s aktu�lis fejl�d�si utak
 
Punk divat szerint �lt�zk�d� fiatalok a Morecambe 2003 fesztiv�lonAz underground punk mozgalom az Egyes�lt �llamokban �s Nagy-Britanni�ban sz�mtalan olyan egy�ttest termelt ki mag�b�l, melyek a punk rock hangz�st vagy az ahhoz kapcsol�d� szellemis�get �s a csin�ld magad etik�t felhaszn�lva valami eg�szen m�st hoztak l�tre. Az 1980-as �vek v�g�re ezek az egy�ttesek teljesen elt�volodtak punk el�deikt�l, �s megalkott�k az alternat�v rockot. Az olyan alternat�v egy�ttesek, mint a Sonic Youth �s a Pixies egyre nagyobb k�z�ns�get �rtek el, a kiad�k pedig egyre nagyobb hasznot nyertek az undergroundb�l, amelyb�l 10 �v alatt kin�ttek.

 
A Sonic Youth egy 2005-�s koncerten1991-ben a Nirvana Nevermind c�m� albuma �ri�si �zleti sikert �rt el. A Nirvana a punkot tartotta a legfontosabb �tletad� forr�s�nak. Hab�r saj�t st�lusukat punk rocknak defini�lt�k �s sz�mos punk ikon�rt s�kra sz�lltak (ahogyan azt az alternat�v rock egy�ttesek is tett�k), a Nirvana zen�je m�gis ugyanolyan volt, mint a gar�zs vagy indie rock �s a heavy metal egyes v�ltozatai, amelyek �vtizedeken �t l�teztek. A Nirvana sikere ind�totta be az alternat�v rock kirobban�s�t, amely az 1980-as �vek v�g�ig szinte ismeretlen�l l�tezett, �s hozz�seg�tette ahhoz, hogy a r�sz�v� v�ljon a kilencvenes �vek popzen�j�nek. Az 1991: The Year Punk Broke c�m� film dokument�lja a rock zene rajong�k �zl�s�nek v�ltoz�s�t, p�ldak�nt hozva fel a Nirvana-t, a Dinosaur Jr-t �s a Sonic Youth-ot.

Az 1990-es �vek k�zep�re egy �j punk v�ltozatnak tekinthet� mozgalom ker�lt be a zene f��ram�ba. Sz�ntere a kaliforniai Berkeley-ben lev� Gilman Street 924-ben koncentr�l�dott �s olyan zenekarok alkott�k, mint az Operation Ivy, a Green Day �s a (r�szben volt Operation Ivy tagokb�l �ll�) Rancid amelyekhez k�s�bb csatlakozott az AFI is. A Bad Religion git�rosa, Brett Gurewitz �ltal alap�tott Epitaph Records nev� f�ggetlen kiad� megalkotta a „skate punk” b�zis�t, melyhez olyan zenekarok csatlakoztak, mint a The Offspring, a Pennywise, a NOFX �s a The Suicide Machines.

A zenekarok egy r�sze folyamatosan v�ltogatta a kiad�kat -- n�melyik�k pedig az �tlag zenekedvel�k sz�m�ra k�nnyebben befogadhat� pop st�lus� zen�t kezdett j�tszani, amely �zleti sikert hozott. Az 1990-es �vek v�g�n a ska punk ism�t �jra�ledt. Ez a folyamat a 2000-es �vekben is folytat�dott olyan egy�ttesek �ltal, mint a Streetlight Manifesto, a Reel Big Fish �s a Less Than Jake.

Az alternat�v rock �zleti sikere megnyitotta az utat egy �j st�lus, a pop punk sz�m�ra, amelyet a sajt� „�ruh�zi punknak” is nevezett; ez az ir�nyzat a f��ramban is komoly eredm�nyeket �rt el. A Blink-182, a Simple Plan, a Good Charlotte, a Sum 41 �s m�sok felbukkantak az MTV-n �s m�s m�dia org�numokban is. A 90-es �vek v�g�re a punk m�r annyira be�p�lt a nyugati kult�r�ba. hogy ezen profitorient�lt egy�ttesekre gyakran csak �gy hivatkoztak, mint „l�zad�kra”, fokozva ezzel a punk rockerek nagy kiad�kkal �s MTV-vel szembeni ellenszenv�t, ugyanis ezeket az egy�tteseket �pp az a rendszer v�s�rolta fel, amely ellen a mozgalom elindul�sa �ta tiltakozott (hab�r a m�faj �tt�r�i m�g jelentettek meg lemezeket a nagy kiad�kn�l is), �gy ezek a zenekarok nem a punk igazi arc�t mutatt�k meg. A vita a modern „pop punk” n�pszer�s�g�r�l folytat�dott az eredetis�get �s hiteless�get keres� fiatal punk gener�ci� tagjai k�z�tt a 2000-es �vekben, mik�zben a Green Day Grammy-d�jat nyert �s szuperszt�r st�tuszt kapott.

 Hivatkoz�sok
^ Punk, Merriam-Webster online. (El�r�s: 2007. febru�r 22.)
^ Dave Marsh (May 1971.). „Will Success Spoil The Frut?”. Creem magazine 3 (2). El�r�s ideje: 2007. febru�r 22.. 
^ Clinton Heylin (1993). From the Velvets to the Voidoids: A Pre-Punk History for a Post-Punk World. Penguin Books. ISBN 0140179704. 
^ Pol Pot megye punkjai. (El�r�s: 2007. febru�r 22.)
^ Punkt�r�t� – A k�zellens�g. (El�r�s: 2007. febru�r 22.)
^ Szajna parti s�t�k Ny�regyh�z�n. (El�r�s: 2007. febru�r 22.)

Punk oldalak:
Magyar Taraj: http://magyartaraj.uw.hu/

Punk Port�l: http://www.punkportal.hu/

punk.lap.hu - http://punk.lap.hu

Total Punk Radio: http://www.totalpunkradio.com/