A Necronomicn (halottak k�nyve) - Al Azif - t�rt�nete

Az eredeti c�me: Al Azif : az azif sz� az arab nyelvben ama (rovatok
keltette) �ji zajt jel�li, melyet a d�mnok �v�l�s�nek hittek.
�r�ja, a jemeni Sana�b�l sz�rmaz� �r�lt k�lt�, Abdul Alhazred a for�sok
szerint az Ommiade kalif�k idej�n, Kr. u. 700 k�r�l alkotott. Ell�togatott
Babilon romjaihoz, megismerkedett Memphis f�ld al� rejtett titkaival, �s
t�z esztend�t t�lt�tt el mag�nyosan Ar�bia hatalmas d�li sivatag�ban
– amit az �koriak Roba el Khaliyehk�nt, azaz „�res
T�rk�k�n” emlegettek -, valamint a ma �l� arabok „Dahna”,
azaz „Karmazsinv�r�s” sivatag�ban, melyr�l �gy tartj�k, hogy
v�delmez� gonosz szellemek �s a hal�l sz�rnyetegei lakj�k. E sivatagr�l
sz�mos furcsa �s hihetetlen csod�t mes�lnek olyanok, akik azt �ll�tj�k
magukr�l, hogy a m�ly�re hatoltak. Alhazred Damaszkuszban t�lt�tte, ahol a
Necronomicon megsz�letett. (Kr. u. 738-ban bek�vetkezet) hal�l�r�l vagy
elt�n�s�r�l pedig t�bb iszonytat� �s egym�snak ellentmond� t�rt�net kering.
Ibn Khallikan (XII. Sz�zadi �letrajz�r�) azt �ll�tja, hogy Alhazredet
f�nyes nappal elragadta, majd a rettenett�l megdermedt sokas�g szem l�tt�ra
felfalta egy l�thatatlan sz�rnyeteg. T�boly�r�l ugyancsak sz�mos legenda
ismeretes. Saj�t �ll�t�sa szerint l�tta a mes�s Iremet, azaz Oszlopok
V�ros�t, egy bizonyos megnevezhetetlen sivatagi v�ros romjai alatt pedig az
emberis�gn�l is �sibb faj megr�z� kr�nik�ira �s titkaira lelt. Alhazred
puszt�n m�s hitekre is nyitott muzulm�n volt, aki az �ltala Yog-Sothothnak
�s Cthulhunak nevezett ismeretlen entit�sokat im�dta. Kr. u. 950-ben az
Azifot,melyet addigrasz�les k�r�kben, j�llehet titoban tanulm�nyozt�k a kor
filoz�fusai, Necrnomicon c�men g�r�gre ford�totta a konstatin�polyi
Theodorus Philetas. A m� agy �vsz�zadon �t iszonytat� pr�b�lkoz�sokra
k�sztette a kis�rletez� szellemeket, m�gnem Mih�ly p�tri�rka betiltotta �s
el�gett minden fellelhet� p�ld�ny�t. Ett�l kezdve csup�n titokban eml�ik a
m�vet, noha k�s�bb, a k�z�pkorban Olaus Worminus latinra ford�totta, latin
nyelv� sz�v�get pedig k�tszer kinyomtatt�k – el�bb a XV. Sz�zadban
g�t bet�s sz�vegk�nt (ny�lv�nval�an N�metorsz�gban), azt�n a XVII.
Sz�zadbam (v�lhet�en Spanyolorsz�gban) - ,midk�t kiad�sr�l hi�nyoznak
azonban az azonos�t� jegyek, �s kiz�r�lag bels� tipogr�fiai bizonys�gok
alapj�n k�vetkeztethetni a kiad�s hely�re �s idej�re. 1932-ben, miut�n a
latin ford�t�s ism�t felh�vta a figyelmet a m�re, IX. Gergely P�pa mind a
latin, mind a g�r�g nyelv� v�ltozatot betiltotta. Az arab eredetinek m�r
Wormius idej�nben nyoma veszett, amire a r�vid bevezet�ben utal a ford�t�:
az 1500 �s 1550 k�z�tt It�li�ban kinyomtatott g�r�g vari�nsr�l ugyakkor
1692 �ta nem tettek eml�t�st, mikor is le�gett egy bizonyos salemi f�rfi�
k�nyvt�ra. A Dr. Dee �ltal elk�sz�tett angol ford�t�s soha nem ker�lt
kinyomtat�sra, �s mind�ssze az eredeti k�iratb�l helyre�ll�tott t�red�kes
form�ban maradt fenn. A fennmaradt latinnyelv� sz�vegek egyik p�ld�ny�r�l
(XV. sz�zad) �gy tudni, hogy a Brithis Museumban �rzik lakat alatt, m�g a
m�sik p�ld�ny (XVII. sz�zad) a p�rizsi Biblith�que Nationale tulajdon�ban
van. A XVII. sz�zadi kiad�s egy-egy p�ld�ny felelhet� a Harvard Wildener
K�nyvt�r�ban, valamint az arkhami Miskatonic Egyetemen. Ugyanez a kiad�ssal
rendelkezik a Buenos Airesi Egyetem k�nyvt�ra is. V�lhet�en sz�mos titokban
meg�rz�tt k�t�t l�tezik m�g, a tizen�t�dik sz�zadi nyomat egyik p�ld�ny�val
kapcsolatban pedig �jra meg �jra felr�ppen a h�r, hogy �nnepelt amerikei
milliomosok gy�jtem�ny�nek r�sz�t k�pezi. Kev�sb� hitelt �rdeml� forr�sok
�gy tartj�k, hogy a XVIII. sz�zadi g�r�g nyelv� sz�veg a salemi Pickman
csal�d tulajdon�ban ker�lt: �m ha val�ban meg�rizt�k, �gy 1926-ban nyoma
veszett R. U. Pickman est�m�v�szettel egy�tt. A k�nyv terjeszt�s�t a
legt�bb orsz�g hat�s�gai, ak�rcsak a szervezett egyh�zak �s felkezetek,
szigor�an tiltj�k. A sz�v�g olvas�sa isonytat� k�vetkezm�nyekkel j�r. Eme
(a nagyk�z�ns�g k�r�ben t�bbnyire ismeretlen) k�nyvr�l sz�l� h�resztel�sek
ihlett�k R. W. Chamberest A S�rga kir�ly c�m� korai reg�nye meg�r�s�ra.

Kronol�gia:
- kb Kr. u. 730: Abdul Alhazred Damaszkuszban meg�rja az Al Azifot.
- Kr. u. 950-ben Theodorus Philetas Necronomicon c�men g�r�gre fordt�tja.
- 1050: Mih�ly p�tri�rka el�getteti (a g�r�g sz�veget), a g�r�g sz�vegnek
nyoma v�sz.
- 1228: Olaus latinra ford�tja a g�r�g sz�veget.
- 1232: a p�pa indexre tesz a latn (�s a g�r�g) kad�st.
- XIV. sz. g�tbet�s nyomtatott kiad�s (N�metorsz�g)
- XV. sz. It�li�ban kinyomtatj�k a g�r�g sz�veget
- XVI. sz. Spanyolorsz�gban �jranyomtatj�k a latin sz�veget.

Ut�irat:
Egy m�sik (James Blishnek �s Willam Millernek 1936-ban �rt lev�lben)
Lovecraft megjegyzi: Szrencs�snek tudhatj�tok magatokat, hogy siker�lt
beszerznetek a pokoli �s iszonytat� Necronomicon-t.