Dosztojevszkijt�l sz�rmazik az a h�res mond�s, hogy az eg�sz orosz irodalom Gogol K�peny�nek az ujj�b�l b�jt ki. Azt pedig j�l tudjuk, hogy ez az orosz irodalom, az orosz nagyrealizmus d�nt� hat�ssal volt �s van az eg�sz vil�girodalomra. Gogol az �l� sz�ppr�za egyik legfontosabb egyenes �gi �se. Sokan mondott�k minden id�k legnagyobb humorist�j�nak, ez volt a v�lem�nye a mi Arany J�nosunknak is, aki el�sz�r ford�totta magyarra - n�met k�zvet�t� nyelvb�l - azt a bizonyos A k�peny-t, amellyel �r�ja �gy l�pett a legnagyobbak k�z�, hogy r�vid �lete alatt enn�l is jelent�kenyebb m�vekkel gazdag�tsa az emberis�g k�z�s kincsest�r�t.

Humorista volt, vagyis eszk�ze a nevettet�s, de �gy, hogy ismerte a nevet�s minden �rnyalat�t. a megbocs�t� der�t�l a hars�ny kacag�son kereszt�l a szat�ra gyilkos fanyar mosoly�ig. Az emberi trag�di�kra is nevet�ssel v�laszolt. H�res t�rt�net, hogy amikor a Holt lelkek els� fejezeteit felolvasta Puskinnak �s �r�bar�tainak, Puskin �gy nevetett, hogy a k�nnyei is kicsordultak, majd m�g zih�lva a kacag�st�l, ezt mondta: „Milyen szomor� is ez a mi Oroszorsz�gunk!"

Ukrajnai k�z�pbirtokos nemesi fam�lia fia volt. Apja ukr�n, aki tehets�ges m�kedvel�k�nt bar�tai sz�rakoztat�s�ra oroszul verseket �rt �s ukr�nul v�gj�t�kokat. Anyja orosz tisztvisel�-nemes csal�db�l sz�rmazott, �h�tatosan vall�sos asszony volt. A fi� otthon sz�vta be az irodalom szeretet�t is, a vall�soss�got is.

Tehets�ges gyermek volt, kor�n elv�rta mag�t�l, hogy „valami" legyen bel�le. Saj�t vallom�sai szerint habozott, vajon sz�n�sznek menjen vagy fest�nek vagy jog�szi-k�zigazgat�si p�ly�ra vagy tal�n t�rt�nelemtud�snak. Mindegyikhez volt hajlama. Igen j�l festett �s rajzolt. A kort�rsak szerint a kor nagy sz�nm�v�sze veszett el benne, fiatalon az otthoni m�kedvel�k �nnepelt komikusa volt. Lelkes�tette a t�rt�nelem. K�s�bbi �letszakasz�ban egy ideig egyetemi adjunktus is volt t�rt�nelem szakon, �s eg�sz �let�ben tervezte, hogy el�bb meg�rja Ukrajna t�rt�net�t, majd ezut�n nekifog egy eg�sz f�ldkereks�gre kiterjed� vil�gt�rt�nelemnek. A k�z�let pedig az�rt izgatta, mert felh�bor�totta minden igazs�gtalans�g, �s tapasztalatlan ifj� k�nt azt k�pzelte, hogy ha tekint�lyes k�zigazgat�sbeli f�rfi� lesz, seg�thet minden m�lt�nytalans�gon.

Ilyen v�gyakkal ker�lt fel a vid�ki iskol�k ut�n m�velt fiatalemberk�nt a f�v�rosba, Szentp�terv�rra. Tizenkilenc �ves volt. �s egyszerre csak szembeker�lt a c�ri k�zigazgat�s b�rokr�ci�j�val, embertelens�g�vel, vagy m�g jobb esetben k�z�mb�ss�g�vel. �s hirtelen felt�rt bel�le az irodalom.

Kedvtelve verselt gyermekkora �ta, s most is egyszeriben verses m�vel v�laszolt a ki�br�nd�t� val�s�gra. Mint oly sok nagy pr�za�r�, � is k�ltem�nnyel l�pett az irodalomba: egy keserves mosoly� verses elbesz�l�ssel, amely egy �lmodoz� ifj�r�l, Hans K�chelgartenr�l sz�l, aki csal�dik az �letben, de elfogadja a val�s�got, h�tat ford�t v�gyainak, megn�s�l, �s beles�pped a sz�ntelen, a cs�ndes semmibe. Lehets�ges, hogy ezt a g�nyosan idillnek nevezett k�ltem�nyt m�g el�zetesen, otthon kezdte, de m�r a f�v�rosi tapasztalatok kellettek a nagy semmi felismer�s�hez. Verses m�, de lehetne pr�za is. Nemigen szok�s besz�lni r�la, elt�rp�l �r�j�nak sz�ppr�z�ja m�g�tt, pedig valahol itt kezd�dik m�g az Oblomov is, �s a mi irodalmunkban A d�lib�bok h�se, Arany L�szl� verses reg�nye.

A Hans K�chelgarten megjelent, de az irodalom �szre sem vette. Gogol hivatalt kapott, amelyt�l azonnal el is ment a kedve. Megpr�b�l ink�bb fest� lenni. Szerencs�re �sszebar�tkozik j� n�h�ny �r�val �s k�lt�vel. Ezek k�zt ismeri meg Puskint, aki d�nt� hat�ssal van tov�bbi �tj�ra. Puskin ismeri fel benne a humorist�t. �s Gogol �rni kezdi azokat a der�s novell�kat, amelyek az ukr�n t�j embereit id�zik. Egyszeriben kider�l, hogy kifogyhatatlan lelem�nye van mulats�gosn�l mulats�gosabb t�rt�netek kital�l�s�ra. �s az �r�k azt is el�mulva veszik tudom�sul, milyen sz�p a st�lusa, milyen szeml�letes az el�ad�sm�dja.

A k�p�nyeg A c�m Arany J�nost�l ered, aki n�metb�l kezdte el ford�tani. Po�tikai megk�zel�t�sben (Boris Eichenbaum: Hogyan k�sz�lt Gogol K�p�nyege c�m� tanulm�nya alapj�n): A novella legl�nyegi von�sa a groteszk vil�gszeml�let �s �br�zol�sm�d. Gogol egy olyan vil�got �p�t fel a f�h�s k�r�, melyben minden lehets�ges, nem �rv�nyesek benne a val�s�g t�rv�nyei, l�tszat �s val�s�g elvesztik jelent�s�g�ket. Akakij Akakijevics vil�ga korl�tolt, z�rt vil�g, behat�rolt gondolat- �s v�gyk�szlettel, s ezen sz�k hat�rok k�z�tt a m�v�sznek m�dja van elt�lozni a r�szleteket �s megbontani a vil�g megszokott �rt�krendj�t. Akakij Akakijevicsnek m�g v�gyai sem l�pik t�l e vil�g hat�rait, s csak ebben a vil�gban v�lhat az �let �rtelm�v� egy k�p�nyeg, s az �rzelmek netov�bbj�v� egy bet� j�l siker�lt megform�l�sa. Ebben az �rtelmez�sben a f�h�s hal�l�ig tart� r�sz a fantasztikus, s a hal�lt k�vet� szellemj�r�s m�r a val�s�g vil�ga, a sz�lh�mosok �s �ton�ll�k ter�lete. A groteszk hat�st, a megform�lt vil�got er�s�tik az egym�ssal ellent�tes st�lus �s nyelvi r�tegek. A tudatosan k�r�lm�nyes, cirkalmas hivatali nyelv mellett ott a k�nnyebb adom�z� st�lus, s a m� bizonyos kulcshelyein a szentiment�lis, er�teljesen �rzelmes fr�zisok. A megalkototts�got �rz�kelteti a nevek tudatos kiv�laszt�sa, ahol Gogolt nem a szemantikai, hanem az akusztikai szempontok vez�relt�k. Eszmet�rt�neti megk�zel�t�sben (Nyikolaj Bergyajev nyom�n): A k�p�nyeg, illetve a P�terv�ri elbesz�l�sek azt mutatj�k be, hogy az els� vil�gb�l, a term�szetes �s megszentelt k�z�ss�gb�l a m�sodik vil�gba, a v�letlenszer� �s esetleges k�z�ss�gbe ker�lt ember miv� lesz. Az ember elveszti szem�lyis�g�t, �nmag�t; al�rendel�dik az �nmaga �ltal l�trehozott ir�ny�t�rendszernek, b�rokr�ci�nak �s t�rv�nyeknek. Nem �nmaga, a szem�lyis�ge a fontos, hanem az �ltala bet�lt�tt szerep, funkci�, ily m�don megsz�nik a szem�lyis�g p�tolhatatlans�ga, ez�rt t�lthet be hivatalt egy Orr is. A nagyv�rosban �l� ember elveszti, illetve elfelejti az �nmaga �ltal l�trehozott vil�gban a term�szeti, isteni t�rv�nyeket. Mivel az �let ilym�don elveszti perspekt�v�j�t, j�v�belis�g�t, �rt�krendje is csak a jelenre utal. Ez�rt v�lhat Akakij Akakijevics sz�m�ra a k�peny megszerz�se az �let �rtelm�v�, elveszt�se pedig az �let �rtelm�nek elveszt�s�v�. Ebben az �rtelmez�sben a m� z�rlata a megk�sett �r�i igazs�gszolg�ltat�s a megnyomor�tott Akakij Akakijevics sz�m�ra.

Hamarosan meg is �rkezik a siker. Most m�r csak �r� akar lenni, hab�r k�zben egy �zben m�sf�l �vig t�rt�nelmet tan�t az egyetemen. De �gy v�li, a hallgat�kat nem �rdekli, amit � mond, h�t v�gk�pp h�tat ford�t a tud�s �br�ndoknak.

K�vetkeznek a nagy novell�sk�tetek: a Tanyai est�k, a Mirgorod, a P�terv�ri elbesz�l�sek. Az idillikus der� mellett egyre nagyobb helyet kap a szatirikus kritika. A halad� irodalom, �l�n Puskinnal, nemhi�ba tudja fegyvert�rs�nak a sikeres fiatal �r�t. A hivatalok el�tt pedig egyre gyan�sabb� v�lik. Felforgat�t l�tnak benne.

A Mirgorod c�m� k�tetben van egy m�r-m�r reg�ny terjedelm� elbesz�l�s is, a Bulyba T�r�sz. Egyszerre mulats�gos, nagy p�tosz� �s tragikus h�st�rt�net az ukr�n m�ltb�l. Romantikus h�sk�ltem�ny pr�z�ban, romantika a realizmus szolg�lat�ban. A n�p�let, a n�p �rizte t�rt�nelmi hagyom�nyok l�tom�sa. A nagy humorista kit�n�en tudott tragikus mozzanatokat is �br�zolni. De a trag�di�n t�l m�g valami belopakodott ebbe a der�be. A szorong�s. A rendk�v�li l�lektantud�ssal meg�rt Egy �r�lt napl�ja meg az Arck�p c�m� borzongat� r�mt�rt�net vagy a m�r a XX. sz�zad sz�rrealizmus�t el�legez�, k�ptelens�geket v�rfagyaszt�an halmoz� Orr c�m� novella - ha ut�lag n�zz�k - m�r sejteti, hogy s�t�t d�monok �lnek a der�s �r� lelk�nek m�ly�ben. Ezek a d�monok egyel�re sz�nezik tehets�g�t, de k�s�bb majd a t�bolyba tasz�tj�k. �s a fantasztikus novell�k k�z� tartozik A k�peny is, a p�rul j�rt kistisztvisel� tragikom�di�ja, aki mindent�l megtart�ztatja mag�t, csakhogy legyen egy sz�p, �j k�penye. �s amikor v�gre megvan a k�peny, azonnal ellopj�k. Hi�ba j�r hivatalr�l hivatalra, csak k�z�mb�ss�ggel �s b�rokr�ci�val tal�lkozik, de k�penye nem ker�l el�. Ebbe belehal, �s ett�l kezdve k�s�rtete r�m�ti a p�terv�ri utcaj�r�kel�it: a tisztvisel� k�s�rtete �jszaka ler�ncig�lja az emberek k�penyeit. Aligha van jobb p�lda arr�l, hogy a mes�be fordul� t�ma hogyan szolg�lhatja a t�rsadalmi val�s�g kritikus �br�zol�s�t.

K�zben v�gj�t�k�r� is. Revizor�r�l m�r sokan elmondott�k, hogy a dr�mat�rt�net egyik legjobb szat�r�ja. Az�ta is �jra meg �jra vil�gsiker. Fura t�m�j�t egy�bk�nt Puskin tal�lta ki, �s adta Gogolnak, mondv�n, hogy ez egy pontosan neki val� �tlet. A kimer�thetetlen�l �tletgazdag Puskin adta a Holt lelkek alapgondolat�t is, hogy Oroszorsz�gban meg lehet gazdagodni abb�l, ha valaki olcs� �ron halott jobb�gyokat v�s�rol �ssze. A megval�s�t�s azonban Gogol� volt. Ez lett a f� m�ve. Csicsikov, a sz�lh�mos, v�gigutazza az orosz t�jakat, megl�togatja a f�ldesurakat, megtudakolja, kik haltak meg a jobb�gyok k�z�tt, s azokat megveszi igen olcs�n. �gy azut�n hiteles iratai vannak arr�l, hogy milyen sok jobb�gya van. Ebb�l azut�n �lni lehet, hiszen m�sok nem tudj�k, hogy ezek a jobb�gyok m�r nem �lnek.

A reg�ny - illetve elk�sz�lt els� r�sze - Csicsikov �tja a birtokos urak vil�g�ban. Kit�rul az eg�sz isten h�ta m�g�tti, vil�gt�l elmaradt c�ri Oroszorsz�g, k�l�n�s alakjaival, indulataival, el��t�leteivel, ravaszkod�saival. �gy igaz, ahogy Puskin �rezte: nagyon mulats�gos k�nyv, �s nagyon szomor�.

Azut�n j�tt a nagy t�r�s. Puskin meghal a h�res p�rbajban. Gogol m�sik p�rtfog�ja, Belinszkij, a nagy kritikus, s�lyos t�d�beteg. Az �llam �s az egyh�z pedig ellens�get l�t a halad� �r�kban. Puskin �s Belinszkij n�lk�l nincs, aki Gogolban tartsa a lelket. A l�lek m�ly�n szunnyad� t�boly felid�zi a gyermekkori vall�soss�got. Menek�l maga el�l. �vekig bolyong k�lf�ld�n. Folytatni akarja a Holt lelkeket, de sok�ig nem tudja. �s amikor nekilend�l, akkor egy roham�ban el�geti, amit �rt. Att�l f�l, hogy elk�rhozik, mivel seg�tette a c�r �s az egyh�z ellens�geit. Hazat�r, �s megtagadja eg�sz m�ltj�t. Megboml� l�lekkel �rja v�gs� k�nyv�t ezen a c�men: V�logatott szemelv�nyek bar�ti levelez�sb�l. Hitet tesz benne a c�ri �nk�ny �s az egyh�z mindenekfelett-val�s�ga mellett. A hal�los �gy�ban fekv� Belinszkij felh�borodottan v�dolja �rul�ssal.

Gogol soha t�bb� nem tud �rni. M�g negyven�ves sincs, idegei felmondt�k a szolg�latot, csak a vall�snak akar �lni. Zar�ndok�tra indul Jeruzs�lembe. Bolyong a vil�gban, kiszakadva a val�s�gb�l. Leromlott szervezettel �rkezik haza. Egy templom fal�n�l napokig �tlen-szomjan im�dkozik, k�ri az �g bocs�nat�t. Egy reggel ott tal�lj�k halva. �hen halt.

Nagyon nagy elme volt, akinek nem volt el�g er�s a lelke a nagy elm�hez. Testi �let�nek v�gs� �veiben tulajdonk�ppen m�r halott volt: holt l�lek. Hanem am�g �lt, � teremtette meg azt a diadalmas sz�ppr�z�t, amelyb�l kisarjadt a k�vetkez� �vtizedek vil�ghat�s� orosz realizmusa.