Boszork�nyhit Eur�p�ban

A gonosz, �rt� l�nyekben val� hit egyid�s az emberis�ggel. Ennek a hitvil�gnak az egyik szerepl�je a romlott, borzaszt�, vasorr�, �rt� hatalm� boszork�ny. Ahogy a kereszt�nys�g elterjedt, a boszork�nyt az �ltal�ban vett Gonosz szolg�l�ja helyett a S�t�n szolg�l�j�nak tartott�k, akivel fertelmes paktumot k�t�tt az emberis�g megront�s�ra. Az Eur�p�ban lassank�nt elterjed� babona a 15. sz�zadra t�meges boszork�ny�ld�z�ss� fajult �s a m�gly�kon ezr�vel �gtek el a "S�t�n szeret�i".

A boszork�nyoknak a k�z�pkorban �ltal�ban k�t fajt�j�t k�l�nb�ztett�k meg, amelyeket a latin nyelv k�t elt�r� szav�val jel�ltek:

• a striga „sepr�s boszork�ny” – � a kereszt�nys�g felv�tele el�tti id�k b�b�josa, var�zsl�n�je, aki a hiedelem szerint k�l�nb�z� �llatok alakj�t tudta felvenni
• a malefica (n�nem), ritk�bban maleficus (h�mnem) – jelent�se „ront�”, „�rt�”, ez a tulajdonk�ppeni n�i boszork�ny, illetve f�rfi boszork�nymester, vagyis a "succubus" �s az "incubus".

A magyar boszork�ny

Magyarorsz�gon a boszork�ny a n�pmes�k rosszindulat�, emberfeletti hatalm�, id�s asszonyalakjainak gy�jt�neve, aminek alakja gyakran �sszefon�dik a vasorr� b�b��val.

Elnevez�sei �s etimol�gi�juk

A magyar nyelv boszork�nyokkal kapcsolatos kifejez�sei igen gazdagok �s v�ltozatosak. �rott forr�saink t�bbek k�z�tt a Magyarorsz�gon tartott boszork�nyperek iratai �s dokument�ci�i.

Boszork�ny

A t�r�k nyelvek azonos jelent�s� baszargan, baszirgan szav�b�l sz�rmazik, amely az �t�r�k basz- („nyomni”) iget� sz�rmaz�ka (ez az eredete a magyar „baszni” sz�nak is). A boszork�ny teh�t eredetileg olyan l�ny volt, aki a babon�s hit szerint r�telepszik az alv� ember mell�re, megnyomja, �s ezzel k�nz� �lmokat id�z el�. Ez a jelent�s megmaradt a lid�rc fogalm�ban (lid�rcnyom�s). A boszork�ny sz� j�t�kos, bec�z� form�ja a boszorka.

A b�b�jos �s az ig�z�

A boszork�nyok egyik elnevez�se a magyar nyelvi t�jakon a b�v�s-b�jos, b�-b�jos volt, tev�kenyked�se pedig a b�v�l�s-b�jol�s. �rtelemszer�en e szavak jelent�se a gonosszal, a romlottal kapcsol�dott �ssze. Az �rdekess�g ebben az esetben a b� �s a b�j gy�k�rszavak jelent�se, eredete �s kapcsolata a boszork�nnyal. Ezek ugyanis az �t�r�k b�j sz�b�l erednek, ami nem m�st jelent, mint „k�tel�ket”, „szalagot”, „bilincset”. A magyar „b�j”, „b�jos” szavak jelent�s�b�l azut�n az id�k folyam�n kikopott a pejorat�v jelent�s �s csup�n a „lebilincsel�”, „mozdulatlann� tev�” �tvitt �rtelm�k maradt meg, a jelent�sben m�lyen elb�jva. A sz� eredeti jelent�s�t legjobban a boszork�ny jelent�s� b�b�jos (vagyis „ig�z�”, „rabul ejt�” szem�ly) �rizte meg. A k�t�s-old�s r�tusa kapcs�n erre m�g visszat�r�nk.

B� szerzet

A b� sz�val sz�kely mond�sokban tal�lkozhatunk miszerint a "B�n�l is b�vebb" vagy "b� szerzet". Ezek rondas�got kifejez� mond�sok, ebb�l tudhatjuk, hogy a b� sz� jelent�se fertelmes, borzalmas.

Var�zsl�

A boszork�nyokat nevezt�k m�g var�zsl�nak, emberveszt�nek �s �rd�ng�snek. A var�zs sz� viszont a szl�v vra�tli-b�l ered amihez az �rt, megig�z, j�sol jelent�sek kapcsol�dnak. �rtelemszer�, hogy az �tvett j�vev�nyszavak valamit meg�riztek eredeti jelent�seikb�l, hiszen a magyar var�zsl� tev�kenys�g�hez ezek a fogalmak kapcsol�dnak.

Lid�rc

Mivel a boszork�nyok egy�rtelm�en hitetlenek, illetve lepakt�ltak a gonosszal haszn�lt�k r�juk a hamis hit�, kanca hit�, illetve l�d�rces kifejez�st is. A l�d�rc, l�dv�rc vagy ismertebb nev�n a lid�rc a magyar n�pi hiedelemvil�g egyik igen �rdekes tagja, egyfajta "nyom�" d�mon. Innen ered a lid�rcnyom�s kifejez�s�nk is. A n�pi babona egy m�sfajta nyom� d�mont is ismert, ez volt a mora/nora d�mon (l�sd m�g: v�mp�r).

Tud�kos

H�vt�k a boszork�nyokat tud�l�kosnak, tudom�nyosnak is. Nyilv�n �rd�gt�l kapott gonosz tud�sukra utalva ezzel.