A V�RFARKAS



A v�rfarkas, melyet magyarul ink�bb farkasembernek h�vnak, a
vil�g legk�l�nb�z�bb n�peinek hagyom�ny�ban olyan emberi l�ny, aki k�pes arra,
hogy rendk�v�l kegyetlen farkass� v�ltozzon. Csak �jszaka, teliholdkor
tev�kenykedik, �s ilyenkor r�t�mad az emberekre, �llatokra. A v�rfarkas egy �tok
�rtatlan �ldozata, mely m�s v�rfarkasok harap�sa �ltal terjed. Az ember
b�rmennyire is irt�zik saj�t tetteit�l nem k�pes kontroll�lni azokat. Ha egy
farkasember farkas form�ban megs�r�l, a s�r�l�s visszav�ltoz�s ut�n is megmarad.
V�rfarkasokr�l sz�l� t�rt�neteket m�r az �korban is feljegyeztek,
�m eredet�kr�l nincs inform�ci�.



Feljegyz�sek a V�rfarkasokr�l:

---------------------------------------------------------------------
� A g�r�g mitol�gi�ban szerepel egy L�ka�n nev� uralkod�, akit v�rszomja miatt
Zeusz emberi tulajdons�gokkal rendelkez� farkass� v�ltoztatott (L�ka�n nev�b�l
sz�rmazik a a farkasemberekre haszn�lt l�kantroposz, lycan kifejez�s).

---------------------------------------------------------------------
� H�rodotosz szerint i. e. IV.-V. sz�zadban a Fekete-tenger partj�n �l� �slak�k
var�zsl�k voltak, kik �vente n�h�ny napra farkass� v�ltoztak, majd ha akartak vissza tudtak alakulni.

---------------------------------------------------------------------
� Ovidius (i. e. 43 – i. sz. 18) "Metamorphoses" c�m� elbesz�l� k�ltem�ny�ben
feljegyzett egy olyan alakv�ltoz�st, amely egy b�n megtorl�sak�nt t�rt�nt.
A k�ltem�nyben megeml�kezik egy legend�r�l, amelyben rejt�lyes alakv�ltoz�sok
szerepelnek a teremt�s idej�t�l kezdve eg�szen Julius Caesar kor�ig.

---------------------------------------------------------------------
� i.sz. I. sz�zadban id. Plinius �r� m�r val�s�gos l�nynek �rja le �ket.

---------------------------------------------------------------------
� Ismert egy 1588-as t�rt�net a Franciaorsz�gbeli Auvergne-b�l egy vad�szr�l, aki
lev�gta egy farkas mancs�t �s a zs�kj�ba tette. K�s�bb, amikor a mancsot
megmutatatta a helyi nemesembernek megd�bbenve l�tta, hogy az aranygy�r�t visel� k�zz� v�ltozott. Az elborzadt nemesember felismerte a gy�r�t,
kirohant a konyh�ba, ahol ott tal�lta a feles�g�t, amint �ppen s�r�lt kez�t k�t�zte be.
Az asszonyt azonnal meg�gett�k boszork�nys�g�rt.

---------------------------------------------------------------------
� K�ln k�rny�k�n, ahol Peter Stubb�t azzal v�dolt�k, amint azt k�s�bb � is
beismerte, hogy 13 gyermeket, k�zt�k saj�t fi�t, �s k�t terhes asszonyt falt fel. Azt
�ll�totta, hogy az �rd�gt�l kapott var�zs�vet, amely seg�ts�g�vel farkass�
tudott v�ltozni. Stubb�t 1589 okt�ber�ben �t�lt�k el.

----------------------------------------------------------------------
� 1793- Gilles Garnier. Gilbert egy erdei remete, otthonr�l elk�borolt gyermekeket falt
fel. A szemtan�k elmes�lt�k, hogy l�tt�k, amint Gilbert ilyenkor farkas alakot
�lt. Elfog�sa ut�n beismerte farkasember mivolt�t,
�s mint boszork�nyt 1793 janu�rj�ban el�gett�k.