ELFAJULT FEKETE M�V�SZET?

Bevezet�:

El�rebocs�jtva szeretn�m kifejezni, hogy az al�bbiakat igyekszem oly tiszt�n �s neutr�lisan megvizsg�lni, amenyire a t�ma csak engedi. Tekintve azonban, hogy csak szubjekt�v r�l�t�sr�l van sz�, a min�s�t�sek elker�lhetetlenek.
A munk�hoz vezet� gondolat inspir�ci�i a tavalyi lipcsei 'Wave-Gotik-Fesztiv�l' l�togat�s�n�l �rtek. �vekkel kor�bban voltam utolj�ra Lipcs�ben, �gy a v�ltoz�sok sokkal szembet�n�bbek voltak.
Jobbann felt�nhetett, mint egy olyan l�togat�nak, aki az elm�lt �vekben folyamatosan batyut k�t�tt sz�p Sz�szorsz�gba. Miut�n b�s�gesen foglalkoztam interj�kkal, honlapokkal �s egy�b anyagokkal �rz�sem szerint el�g inform�ci� �ll rendelkez�semre, hogy a v�lem�nyemet al�t�masztva kifejthessem.

Az els� benyom�sok: Werk2, Lipcse, Sz�szorsz�g, N�metorsz�g. P�nk�sdszombat, 15:00 �ra.
Az Arcana /CMI/ ad meggy�z� koncertet k�s�r� zen�szek n�lk�l.
Egy kis friss leveg� kedv��rt kit�rek a helys�gb�l, le�l�k a bej�rat el� - figyelem a s�t�t t�rsas�g tev�kenyked�s�t. - Hogy mennyi manaps�g a fetish - sr�c…
De mi k�zeledik egyenest fel�m? Egy fiatal “m�lcsik”, "t�ls�gosan korrekt frizur�val", militarista �lt�zetben, feh�rf�z�s bakancsban �s aljas n�ci szimb�lumokkal a barna ingj�n. Nos, "toler�nsak vagyunk, �s am�g nem kezd cikizni, mi�rt ne tehetn�?" -gondoltam magamban. Tov�bb figyeltem a t�bbi vend�get. De amit l�ttam, az m�gis elgondolkodtatott, mert egyik ilyen Pajt�s �rkezett a m�sik ut�n. N�melyik csak fekete nappal d�sz�tve, m�sok meg dupla Sieg-r�n�kkal �s SS - hal�lfejekkel is rendelkeztek. Egy k�rd�s kezdte f�rni az oldalamat: csak par�zok, vagy t�nyleg JOBBAN oda kellene figyelnem erre a jelens�gre? A n�ci-gothok t�m�ja m�r lecsengett j�p�r nyara, vagy nem?
Elhat�roztam, hogy a jelens�ggel komolyabban kell foglalkoznom. An�lk�l, hogy �rtelmetlen �s v�gtelen vit�kba bocs�jtkozn�k arr�l, hogy mi is az a "dark", nyugodtan kijelenthetem, hogy �ppen ez a szubkult�ra egy bizonyos szintig mag�t a t�rsadalmi elv�r�sok �s tabukkal val� szemben�ll�sb�l defini�lja mag�t. Az a t�ny, hogy a "dark-wave - mozgalom" valamikor a punkb�l j�tt l�tre, valamennyire seg�ti ezt a te�ri�t.
Ez m�g nem is biztos, hogy tudatosan t�rt�nik, tekints�nk meg n�h�ny p�ld�t: ford�tott keresztek viselete vall�si motiv�ci� n�lk�l, a szexu�lis al�rendelts�g kinyilv�n�t�sa (nyak�rv �s por�z), a hal�l t�m�j�nak ki�rus�t�sa - csak h�rmat megeml�tve. Term�szetesen elmondhat�, hogy a keresztekn�l divat-motiv�ci�r�l van sz�, a nyak�rvn�l a szexu�lis felszabadul�sr�l, a thanatophil-dolgokn�l pedig valamilyen szinten �nreflekci�k hat�sa domin�l. An�lk�l, hogy ezeket az argumentumokat min�s�ten�m, elmondhat�, hogy ezek a magatart�sform�k k�pesek provok�lni, s�t, tal�n pont ez a c�ljuk. Ebb�l a megk�zel�t�sb�l v�lem�nyem szerint logikusan visszavezethet�, hogy m�v�szek a kifejez�s azon eszk�zt�rait is kihaszn�lj�k, amelyek provokci�s potenci�llal rendelkeznek. Legyenek ezekak�r az �llatk�nz�s sz�npadi mutatv�nyok, biblia-szents�gtelen�t�s, vagy ak�r n�ci propagandafilmek vet�t�se, mint pl. a"Triumph des Willens". Hogy ez milyen hat�ssal van az el�ad� k�z�ns�g�re, az egy m�sik k�rd�s. Mindenki, aki egy "divatos" Sieg-r�n�val mutatkozik azonnal n�cinak min�s�thet�? Sz�val m�gis er�re kaptak ism�t a n�ci a t�rsas�gok? Szerintem nem. Szerintem ink�bb egy j�val fontosabb k�rd�st �rdemes k�r�lj�rni: mennyire felel�s a m�v�sz az�rt hogy a "befogad�" mit interpret�l a munk�j�ba? Felel-e Nietzsche a n�cik tettei�rt?
Ebben az �sszef�gg�sben szeretn�m Ian Curtis-t (Joy Division) felid�zni, aki egyszer �gy nyilatkozott: "V�g�l is nem akarunk semmi konkr�tat kifejezni a zen�nkkel, ink�bb a hallgat�ra b�zzuk hogy mit vesz ki bel�le mag�nak". Egyr�szt lehet azt mondani, hogy egyes szimb�lumok felhaszn�l�sa l�nyeg�ben nem m�s, mint divat, a trend r�sze. M�sr�szr�l viszont elgondolkodtat�, hogy az emberek fej�be �s kezeik k�z� reflekci� n�lk�l ker�lnek olyan szimb�lumok, amelyek t�rv�nytelen szellemis�get jelk�peznek. Az igazs�g, mint oly sokszor, nyilv�n e k�t sz�ls� meg�llap�t�s k�z�tt b�vik meg.
Bizonyos szimb�lumok haszn�lata gyakran csak az�rt t�rt�nik mert fokozza az �rdekl�d�st, n�velheti a profitot. Mert nem csak a szex, hanem a svasztika is figyelemfelkelt�, provokat�v - ez�ltal az forgalomn�vel� lehet. Szerintem ilyen egyszer�en azonban nem szabad a k�rd�st elint�zni. K�l�nb�z� m�v�szek, akik ezekkel a szimb�lumokkal dolgoznak, igenis k�vetnek egy bizonyosan megfontolt c�lt. Szem�lyesen �gy v�lem, hogy a k�vetkez� h�rom m�v�sz, avagy m�v�szcsoport predesztin�lt p�ldak�nt szolg�lhatnak. Ezek a Death in June, a Laibach �s Mr. Marilyn Manson. H�rom el�ad� amelyek er�sen polariz�lnak: vagy kedveli �ket az ember vagy er�s ellen�rz�st v�ltanak ki. Ritka a kett� k�z�tti �tmenet. Miel�tt r�t�rn�k ezen alkot�k m�k�d�s�re, szeretn�m r�viden ismertetni azt a k�rnyezetet amelybe mindez szerintem bele�gyaz�dik.
Tulajdonk�ppen a gondolkod� ember napjainkban egy szabads�ggal rendelkez� vil�ggal szembes�l els� l�tszatra. Lehet�s�ge van r�, hogy meztelen�l m�szk�ljon a v�rosban an�lk�l hogy att�l kellene tartania hogy el�getik a piact�ren - sz�szerint t�zzel legal�bbis nem (a m�di�kban bizony lenne �get�s). De ha egy kicsit is odafigyel az egy�n, akkor k�nnyed�n meg�llap�thatja, hogy sz�p szabad vil�gunknak csak nagyon mell�kesen van k�ze a szabads�ghoz.
Egy kit�n� p�lda ebben az �sszef�gg�sben a kult�ra. Manaps�g eljutottunk od�ig, hogy egy m�v�sz kommercion�lis sikere nagyj�b�l azonos az elismer�s�vel.
Ahol valamikor a m�v�sz az embereket reflekt�lta, ott ma iparcikk�nt jelenik meg: Homunkulusz. �rtalmatlan �s egy a sok k�z�tt, r�vid csillog�s a t�megek el�tt. Adorno tapsol s�rj�ban. De a d�nt�s, hogy mi lehet kommercion�lisan sikeres, n�h�ny mamutc�g kez�ben nyugszik. A t�ny, hogy sok m�v�sz munk�j�t term�knek nevezi sok mindent kifejezhet. Viszont ha nem �llsz be a sorba, ha nem a mainstream kult�r�t gazdag�tod, f�ld al� szorulsz, "underground aknamunk�ra" k�nyszer�lsz - �s nem is r�szes�lhetsz a "profi" m�v�szettel j�r� el�ny�kben.
Einstein jegyezte meg, hogy az ostob�k majorit�sa lek�zdhetetlen �s �r�kk�val�. Le Bon a "t�megek korszak�r�l" besz�lt - tiszt�n l�tjuk hogy a buta t�megek uralkod�sa mire k�pes. Ezen t�megeket viszont a m�dia ir�ny�tja, n�h�ny ir�ny�t�r�l van csak sz� teh�t. Igaz, hogy nem �getnek k�nyveket, de egy k�nyv, amely nem ker�l megjelen�sre, azt nem is kell el�getni. Ez most tal�n egy kicsit pol�mikusan hangzik, ez�rt szeretn�k egy kicsit r�szletesebben �rni a fenti gondolatsorhoz. A fasizmus alatt �ltal�ban egy diktat�r�t �rt�nk amelyben egy "vezet�", vagy egy kis oligarch csoport tartja a hatalmat kez�ben. Ezek az uralkod�k majdnem teljes hatalommal rendelkeznek az al�rendeltj�kkel szemben. Kontrol�lj�k a gondolkod�sukat, a felfog�sukat, n�ha m�g az �letakaratukat is.
De hogy is van ez a metaf�rikusan "felhaszn�lt" kult�r- �s m�v�szvil�gban? �gy t�nik hogy a DreamWorksRecords, a BMG �s a Warner testv�rek szabj�k meg sok ember sz�m�ra, hogy mi a men�, mi a divat, �s mi a m�v�szet. S�t, �gy l�tszik hogy a fiatals�g nagy r�sze nem a saj�t gondolkod�s�t pr�b�lja kifejez�sre juttatni, hanem ink�bb arra t�rekszik, hogy min�l jobban beleolvadjon ebbe a k�zegbe. Oly val�sz�n�tlen a gondolat, hogy ez az ir�ny�t�s nem v�letlen�l t�rt�nik? S�t, hogy komoly c�lokat k�vet?! M�gpedig azt a c�lt, hogy egy �j t�rsadalmat l�tes�tsen, amely egy "perverz-egy�nis�g-fogalmon" alapszik, egy t�rsadalmat, amelyik minden gondolatot, minden divatot �s minden egy�b parancsot k�rd�s n�lk�l elfogad - csak el�g ideig kell s�lykolni a fejekbe. De t�rj�nk visza az �zletbeli fogalmakra: mi lehetne jobban �rdeke a "K�n�l�nak", mint vez�rl� befoly�s a "Keres�" ig�nyeire?
De az, aki a propaganda �s a fasizmus, valamint a fenti dolgok k�z�tt �sszef�gg�seket l�t-l�ttat, az legal�bbis alkotm�nyellenes. A fenti gondolatmenet semmik�ppen sem arra ir�nyul, hogy glorifik�lja a fasizmust, ann�l ink�bb arra, hogy r�mutasson a m�k�d�si mechanizmusra. Nem igaz, hogy alapvet�en minden popul�ris zene a fasizmus m�dszereivel dolgozik? A dj �ll a t�meg el�tt �s dikt�lja a saj�t ritmus�t, el��rja az �rzelmeket �s a (t�nc)mozdulatokat. Oly nagy e a k�l�nbs�g a k�z�s t�nc �s az indul�k k�z�tt? Nem igaz a provokat�v t�zis: "A diszk� egy fasiszta diktat�ra!"?
Ebb�l a pontb�l indul ki v�lem�nyem szerint, a fentebb eml�tett h�rom m�v�sz munk�ja. Nem szem�lyes preferenci�b�l id�zem fel �ket, ink�bb az egyenes, �s sz�nvonalas k�z�lnival�juk v�gett. Szembe�tl�, hogy sok ember �gy �rzi, hogy ezen m�v�szek munk�ja valamilyen szinten meg�rti �s kifejezi a saj�t gondolkod�sukat. Az indokl�s, hogy ezeknek az embereknek a figyelm�t valamilyen m�dszerrel r�k�nyszer�tik erre a m�fajra, szerintem nem fenntarthat�. Tekintve, hogy m�g k�nyszerrel sem lehet r�venni arra, hogy �rdekl�dj�n olyan dolog ir�nt, amihez nincsen valamilyen szinten viszonya. Ezt elfogadva meg�llap�thatjuk, hogy val�s�gos �rdekl�d�s l�tezik - nemzetk�zi szinten - egy bizonyos kifejez�sm�d, avagy gondolkod�sm�d ir�nt. De ezt hogy lehetne szavakba �nteni? Vitathatatlan hogy a modern, szabad t�rsadalmunk mindig r�szorul egy ellens�gk�pre. N�h�ny �vvel ezel�tt az antikrisztus, a kommunist�k, a zsid�k, a homoszexu�lisak, m�g kor�bban a hossz� haj�ak voltak a b�nbakok. Manaps�g ink�bb a s�t�nist�k, a n�cik vagy a muzulm�nok. A kiindul�si pont azonos. �rdemes figyelembe venni, hogy ezeket az "ellens�gk�peket" szint�n a hatalmas "V�lem�nygy�r" hozza l�tre, �s tetsz�s szerint cser�lgeti. A Rudi Dutschke-val kapcsolatos esem�nyek (1) ebben az �sszef�gg�sben kit�n� p�ld�t szolg�ltatnak. Ennek �tgondol�s�val kezd vil�gosabb� v�lni; mi�rt k�ts�gbe vonhat� a manaps�g elfogadott szabads�g-fogalom.
Term�szetesen elvetend� dolog, hogy az "egy�n" d�szk�nt haszn�lja egy embertelen gondolkod�s szimb�lumait, de ez�rt most mindenki ellen aki ”nemzeti �n�rzettel” kapcsolatos k�rd�sekkel foglalkozik szabad usz�tani?
K�ts�gek n�lk�l - k�l�n�sen mint n�met �llampolg�r -, neh�z megsz�lalni nyilv�nosan ebben a t�m�ban. A t�rt�nelmi t�nyek, �s a "V�lem�nygy�r" m�k�d�se nem �ppen t�mogatj�k a konstrukt�v diskurzust.
Ezzel a probl�m�val szembes�l p�ld�ul az angol "Death in June" nev� zenekar is. A csoport munk�ja gondolatokat vet fel, amelyek az eur�pai kult�ra gy�kereir�l �s a nemzet-szabads�g gondolatk�r�vel foglalkoznak. Ennek eredm�nye az hogy n�ci zenekark�nt aposztrof�lj�k, �s diszkrimin�lj�k dark-goth rendezv�nyekr�l. Hogy ez minek az eredm�nye lehet, azt gondolom nem kell �jra le�rnom. A zenekar saj�t v�lem�ny�t err�l mintha meg sem hallan� senki - m�r aki v�ltoztathatna a helyzeten. M�g akkor sem, ha az alap�t� Douglas P. egy�rtelm�en kijelentette, hogy a sz�npadon val� militarista megjelen�s semmik�ppen sem egy er�szakot reprezent�l� vagy arra usz�t� megnyilv�nul�s, m�v�szi kifejez�snek, fell�p�s�nek fontos r�sz�nek tartja. A "Hatalom" szemsz�g�b�l azonban ez a zenekar olyan gondolatokat terjeszt, mely nem k�v�natos a "modern szabad ember" sz�m�ra. �s ez egy olyan faktum, amely a "Von Thronstahl'"-ra m�g jobban igaz, de ezt csak mell�kesen jegyzem meg. A 2000-es WGT esem�nyek �zenete t�l egy�rtelm�. (Rend�rs�gi beavatkoz�s, �s az el�ad�s betilt�sa)
A Labaich m�ve is igen �rdekesnek bizonyul. Ez a csoport a vall�si- �s politikai kontrollmechanizmusok p�rhuzamaival foglalkozik, pr�b�lja ezeket l�that�v� tenni.
Manaps�g egy szubkult�r�hoz val� tartoz�s, legyen az a dark, vagy legyen az b�rmelyik m�s, p�tvall�sk�nt m�k�dik. Ahogy r�gebben a templom szabta meg, hogy mi a "cool" �s mi a men�, �gy ma ez a d�nt�s a k�l�nb�z� zene�gak vez�regy�nis�geinek kez�ben nyugszik.
Erre p�ld�t tal�lni nem neh�z feladat. Eml�t�st �rdemel EMINEM, aki igencsak tudatosan t�lti be feladat�t. "Would the real slim shady please stand up…." Vagy ott van Tilo Wolf (Lacrimosa) akinek hat�s�ra egy eg�sz gener�ci� (n�met) bizonyos eszt�tik�t �s nyelvet "saj�t�tott" el mag�nak.
T�lz�sokba bocs�jtkozva azt is lehetne mondani:
A "dark" egy vall�s, Manson egy isten �s "deus ex machina". �men.

Itt nyilv�nul meg az ember �si vez�rl�si ig�nye. "Csoportos �llatok" vagyunk �s mint ilyenek m�r genetikusan ismerj�k az "alfa - �llat" gondolatot. Ezen a t�nyen �rdemes elgondolkodni.
A "Laibach" pont az eff�le �sszef�gg�seket pr�b�lja a felsz�nre hozni, mik�zben ehhez egy taylorisztikus rend� szervezetet haszn�lnak. Nem az egy�n sz�lal meg a csoportb�l, hanem a csoport, mint egy konzisztens egys�g nyilv�n�t v�lem�nyt. Ez a t�ny �rthet� m�don k�pes megijeszteni a "modern szabad embert". A Laibach megk�s�rli egy fundamentum l�trehozatal�t, amelyen a Modern Totalit�rius Gazdas�gi Vil�g ellens�gei egy�ttm�k�dhetnek. Ez az alap az �gynevezett NSK (2)
A tabuiz�lt szimb�lumok �s a hozz� k�t�tt megjelen�s haszn�lata ebben az �sszef�gg�sben egy t�k�r felmutat�s�t szolg�lja. Egy t�k�r felmutat�s�t, amely megmutatja, hogy milyen kev�s v�ltoz�s t�rt�nt a totalit�rius rezsimek ideje �ta.
Ett�l a pontt�l fogva egy �rdekes p�rhuzam l�tsz�dik Marilyn Manson m�veivel. � a "Sokk f�zisa" folyt�n koncerteken fasizmust hozott l�tre a fasizmus elleni protest�l�s �rdek�ben. Hogy felmutathassa, hogy mennyire hajlamos az ember erre a form�ra.
A jelenlegi "Golden Age..." ezt az �tletet m�g radik�lisabban k�veti, b�r �rdekes folyamat, hogy a kommercion�lis sikere is n�vekszik e folyt�n. A "modern szabad ember" ebben a viselked�sben term�szetesen egy tabu megszeg�s�t l�tja, ami igen �rthet�, ha figyelembe vessz�k a "Heil!"-t ordib�l� ifj� t�meget, amely saj�t mond�sa szerint, sz�vesen fel�ldozn� �let�t Manson�rt �s ezt a v�lem�nyt sebes karokkal igyekszik bizony�tani.
Hogy mindez csak az�rt t�rt�nik, hogy szembes�tse az ember hajlam�t a n�cizmus ir�nt, persze nem sz�m�t az illet�knek. T�nyleg �gy r�mlik, hogy az ember kedveli, ha a gondolkod�sm�dj�t m�sokt�l veheti �t. Hogy ez milyen form�ban t�rt�nik, v�g�l is nem sz�m�t - legyen ez egy totalit�rius rezsim, egy szigor� vall�s avagy egy a m�di�val propag�lt szubkult�ra.
Itt viszont a sok embern�l megfigyelhet� gondolkod�si k�nyelem nyilv�nul meg, mert term�szetesen k�nnyebb felhaszn�lni �s �jrar�gni egy k�sz gondolati modellt, mint saj�t �lm�nyek �s tud�s alapj�n egy �jat l�trehozni. M�s szavakkal: az ember mindig is hajlamos volt arra, hogy a �tvegyen k�sz gondolatokat �s eszm�ket, de ennek k�vetkezm�nyeit m�s "kez�be" helyezze. Hogy a "modern szabad ember" nem tartja kellemesnek ha bizonyos (eff�le) dolgokkal szembes�tik, az �rthet�. B�r megjegyezhet� hogy Mr. Manson tudatosan a saj�t "sz�ml�j�ra" dolgozik ezekkel az �sszef�gg�sekkel, emiatt n�cinak min�s�teni �t ostobas�g volna. �s t�ny az is, hogy a mag�t igaz�n n�cinak val� egy�nek k�z�l alig akad ma olyan, aki csak sejti is, hogy mi is a nemzetiszocializmus.

Z�rsz�:

Z�rsz�k�nt, - an�lk�l hogy ism�telni szeretn�m magam -, szeretn�m lesz�gezni, hogy nem tartom helyesnek, ha az ember reflekci� n�lk�l "d�sz�ti" mag�t p�ld�ul SS- r�n�kkal.
Pont annyira nehezm�nyezem, mint azt a t�nyt, hogy egyre ink�bb csak szubkult�ra inkarn�ci�kkal ismerkedem meg egy�nek helyett. �gy t�nik, t�l sokan akarnak ezekben a szubkult�r�kban felold�dni, valami vagy valaki erre �szt�nzi �ket. Mindezek ellen�re �gy v�lem, hogy a gondolkod� egy�nnek k�pesnek kellene lenni arra, hogy elv�lassza hol van v�ge a divatnak, (az ilyen divat az adott eszt�tika elleni b�n), �s hol kezd�dik a komoly m�v�szi felfog�s.
Mindent �sszeadva: bizony�ra l�tezik j� n�h�ny homo erectus p�ld�ny amelyek szimb�lumokkal �s k�ls�s�gekkel villognak, amelyeket m�g alapvet�en sem �rtenek meg; de akkor sem szabad elhamarkodottan �s leegyszer�s�tve meg�t�lni ezt a jelens�get.
B�r az is igaz, hogy be kell vallanom, erre a k�vetkeztet�sre �n is csak akkor j�ttem r�, mik�zben kidolgoztam ezt a cikket….

Exkurzus:

A szubkult�ra c�msz�t illet�en k�t strat�gi�t lehet eml�teni amelyet az elfogadott kult�r�k szoktak alkalmazni az �j, idegen impulzusok kezel�s�re.
Az els� strat�gia az elk�l�n�t�s, amivel az illet� kult�ra szubkult�r�v� v�lik �s ezzel egy z�rt k�rbe szor�tva kev�sb� v�lhat jelent�ss�.
E strat�gia tipikus komment�rja: "Ahh, �gyis csak egy p�r h�lye…"
�ltal�ban azokt�l hallhat� ez, akik ne veszik maguknak a f�radts�got, hogy megismerj�k �s tal�n meg�rts�k az "idegent".
A m�sodik strat�gia akkor �rv�nyes�l, ha k�lvil�g egy bizonyos r�sze �rdekl�dik, avagy r�szt vesz a szubkult�r�ban. Az �rdekl�d�k sz�m�t�l f�gg�en bizony�t�k, hogy egy z�rt k�r ma m�r nem jelent�ktelen gazdas�gi faktorr� v�lhat. Ha teh�t kiz�rni m�r nem lehet egy szubkult�r�t, akkor divattrendk�nt ker�l asszimil�l�sra, �s ezzel elveszti "vesz�lyess�g�t". A nem k�v�natos "fekete Rock' n' Roll" mut�ci� sor�n vesz�lytelen "feh�r popzen�v�" v�lik. Popzene, mely m�r senkinek sem okoz fejf�j�st. (S�t, m�g a punk is asszimil�l�dik a lateral multikultur�lis k�zegbe; ebb�l is l�thatjuk, hogy t�rsadalmunk �ppen olyan embertelen, mint a Borgok a Star Trek m�toszb�l: "Mi vagyunk a kult�ra. Asszimil�lunk. Ellen�ll�s �rtelmetlen.
A "Kult" giccs� v�lik, �s ami el�bb a szuberzivit�st szolg�lta, ut�bb csak t�mogatja a jelenl�v� rendszert, mivel kommercionaliz�lt �s ellen�rz�tt t�rsadalmi "ellenmozgalomm�" s�llyed. Az "�j �on" "New Age"-� v�lik, �s ahelyett, hogy harci ord�t�s zajlana az emberis�g fel�breszt�s�re a k�tezer �ves stupidit�s �s obskurit�nizmus ut�n, csak p�r bespanglizott hippi ny�vog: "This is the Dawning of the Age of Aquarius, the Age of Aquarius... �kw������rius!"

(1). Rudi az 1968-as egyetemista megmozdul�sok vezet�je volt. A m�dia usz�t�s�nak k�vetkezt�ben egy alacsony kvalit�s� f�lret�j�koztatott munk�sember fejbel�tte.
(2). A Neue Slovenisce Kunst (NSK) 1984-ben j�tt l�tre, t�bb hasonl� gondolkod�s� �s kifejez�sm�d� csoport egy�ttm�k�d�sek�nt. �t ilyen nagyobb csoport volt, melyek azt�n folyamatosan v�ltoztak, kisebb csoportokat hoztak l�tre, de mindig a k�z�s elk�pzel�sek ment�n dolgoztak: a Laibach, az Irwin, a Noordung, az �j Kollektivista St�di�, �s az Eredeti �s Alkalmazott Filoz�fiai R�szleg. A csoportok �lland�an tartott�k a kapcsolatot, s b�r k�l�n-k�l�n munk�lkodtak, a nagyobb esem�nyeket, akci�kat, rendezv�nyeket egy�ttesen hajtott�k v�gre. (Archangel)

Kapcsol�d� anyagok:

Wave-Gotik-Treffen
Laibach - NSK
Marilyn Manson
Lacrimosa

Wolfgang G.: Bevezet�, tapasztalatok Axel. M. G.: Exkurzus a szubkult�r�kr�l