Ateizmus

Az ateizmus melletti tipikus �rvek a k�vetkez� t�pus�ak:

• Isten l�tez�se elleni logikai �rvek
• Erk�lcsi �s praktikus okok
• Szoci�lis okok
• Pszichol�giai okok

Isten l�tez�se elleni �rvek

• Az inkonzisztens kinyilatkoztat�sok �rve szerint a bibliai Isten l�tez�se val�sz�n�tlen, mivel sok teol�gus �s h�v� tett egym�snak ellentmond� �s egym�st kiz�r� kinyilatkoztat�sokat. Az egyszer� haland�nak nem �ll m�dj�ban eld�nteni, melyik kinyilatkoztat�s a hiteles, ez�rt az a legb�lcsebb, amit tehet, hogy tart�zkodik az �t�lethozatalt�l. Ez az �rv egyebek k�z�tt Voltaire Candide-j�ban �s Filoz�fiai �b�c�j�ben is megjelenik.

• A gonosz probl�m�j�nak els� fennmaradt kifejt�se Epikurosz �kori filoz�fus nev�hez f�z�dik. A gonosz l�tez�s�nek k�rd�se vitatja az olyan isten l�tez�s�t, aki egyszerre mindenhat� �s irgalmas, hiszen egy ilyen isten nem teremtett volna olyan vil�got, amelyben jelen van a gonosz, vagy legal�bbis nem t�rn� el annak huzamosabb l�tez�s�t. Az �rvel�s szerint egy mindent tud� �s mindenhat� istennek k�pesnek kell lennie sz�nd�kainak megfelel�en ir�ny�tania a vil�got. Mivel a gonosz m�gis szemmel l�that�an l�tezik, bizony�ra Isten akarata szerint l�tezik. Ebb�l k�vetkezik, hogy az ilyen isten vagy nem mindenhat�, vagy nem mindent tud�, vagy nem v�gtelen�l irgalmas. Amennyiben azt is feltessz�k, hogy ha l�tezik isten, akkor az az isten v�gtelen�l irgalmas, mindent tud� �s mindenhat�, arra a k�vetkeztet�sre jutunk, hogy ilyen isten nem l�tezik.

• A vall�sos gondolkod�k �rvei azonban figyelembe veszik, hogy a legt�bb nagy vall�s tan�t�sa szerint az ember szabad akarattal rendelkezik. A gonosz l�tez�se az�rt sz�ks�gszer�, mivel az embernek szabads�g�ban �ll rosszat tennie �s ezzel elutas�tania az istent mint a j�s�g forr�s�t. A nagy vall�sok tan�t�sa szerint az isten(ek) sz�nd�kai azonban els�sorban az emberek t�lvil�gi, �r�k l�tben val� boldogul�s�ra vonatkoznak – ez�rt a r�vid ideig tart� f�ldi �letben megtapasztalt szenved�s �s gonoszs�g kisebb jelent�s�g�ek ahhoz viszony�tva, hogy a szabad akaratb�l v�lasztott hit �s isten(ek) ir�nti szeretet �ltal az emberek az �r�k �letben �dv�z�lhetnek (ez a minden gonoszs�gt�l mentes hely egyes vall�sokban mennyorsz�g vagy paradicsom n�ven ismert).

• A hitetlens�g l�tez�s�nek k�rd�se a gonosz l�tez�s�nek k�rd�s�hez hasonl� �rvel�s. Az okoskod�s a k�vetkez�k�pp vezethet� v�gig:

Tegy�k fel, hogy l�tezik Isten, aki mindenhat� �s fontos neki, hogy higgy�nk benne.

1. Isten azt szeretn�, ha minden ember hinne benne, ismern� �s szeretn�. Ez sz�m�ra egy nagyon fontos dolog.
2. Isten b�rmit megtehet, ami logikailag lehets�ges. (Mindenhat�)
3. Isten k�pes lenne minden emberrel megszerettetni �s megismertetni mag�t.
4. Az ateist�k (akik egyszersmind emberek) nem hisznek Istenben.
5. Ha Isten valamit nagyon meg szeretne tenni, �s lehets�ges, akkor megteszi.
6. Ha Isten azt szeretn�, hogy minden ember higgyen benne, minden ember hinne benne.
7. Isten nem szeretn�, hogy minden ember higgyen benne. (4. �s 6. szerint)
8. Ellentmond�s 1. �s 7. k�z�tt.

K�vetkeztet�s: nem l�tezik mindenhat�, akinek fontos, hogy higgy�nk benne. Azaz Isten vagy egy igen kicsi hatalommal, vagy valamilyen k�ls� korl�ttal rendelkez� l�ny (k�rd�ses, hogy az ilyen Istennek h�vhat�-e), vagy nem szeretn�, hogy higgy�nk benne, akt�van vagy passz�van rejt�zk�dik. Tov�bb� az 1.es pontra pont az emberis�g t�rt�nelme a c�folat.

Megjegyz�s:logikai szempontb�l az �rvel�s ebben a form�ban hib�s, az 5. premissza nem felt�tlen�l igaz, szint�gy a 6., �s egy�ltal�n nem vil�gos, mik azok az alapvet�bb elvek, amikb�l k�vetkezn�nek �s mi�rt lenn�nek �rv�nyesek...