A felsz�n alatt

Azonban a dark/goth t�bb, mint egy zenei ir�nyzat vagy egy fekete ruha. Ezek azok, ami az erre �rz�keny embert megfogj�k, hogy azt�n k�s�bb elmer�lj�n a szubkult�r�ra jellemz� �letform�ban. A k�z�s zenei �zl�s m�g�tt, k�z�s �let�rz�s �ll, amely meghat�rozza a h�tk�znapok minden ter�let�t, a vil�gszeml�lett�l �s gondolkod�sm�dt�l a m�v�szeteken �t az �lt�zk�d�sig. Alapvet�en egy olyan lelki folyamat, amely miatt ezek az emberek hajlamosabbak az �let s�t�t oldal�t n�zni. Az ide tartoz� fiatalok nem k�pesek probl�m�ikat a rendes utakon megoldani, ink�bb els�llyednek abban. Az �rzelmi elhagyatotts�g, a kiszolg�ltatotts�g �s c�ltalans�g, a bels� f�jdalom �s fesz�lts�g levezet�s�nek ig�nye ir�ny�tja ezeket az embereket olyan devi�ns szok�sra, mint az �npuszt�t�s. A bels� �rt, amely szinte fizikai f�jdalommal j�r, k�nnyebb �gy elviselni. Az �rvagdos�s kezeken, l�bakon domin�ns viselked�si forma �s a t�rsas�g tagjai k�z�l senki sem tal�lja meglep�nek a hossz� v�g�sokat karokon vagy v�rnyomokat a "bulik" mosd�j�ban. A dark ir�nyzat egyik �ga volt az �gynevezett grufti (a n�met gruft-s�rbolt sz�b�l ered), akik a sz� szoros �rtelm�ben kihaltak m�ra. Volt is egy mond�s, amely szerint a "j� grufti m�r nem �l". Ma m�r kezd visszaszorulni ez a "divat". A "vagdos�s" c�lja, azonban nem minden esetben az �ngyilkoss�g, ez els�sorban fesz�lts�g-levezet�sk�nt hat, vagy egyes esetekben az �let �s hal�l k�z�tti lebeg�s �llapot�ba val� ker�l�s �tja.
A szubkult�r�ba val� beker�l�s egy fajta megold�st jelent ezen fiatalok probl�m�ira. Ilyen probl�m�k lehetnek az �lland� "fojtogat� kontroll" �s a bel� �r �rz�se. Ezek a fiatalok nem �rzik elfogadhat�nak az iskolai, csal�di, t�rsadalmi �rt�keket, t�bb kudarc, sikertelens�g �ri �ket, amelyek miatt szoronganak. Sokszor kapnak �rtetlenked� k�rd�seket, csod�lkoz� pillant�sokat, amely miatt kirekeszt�dnek illetve �k maguk l�pnek ki a norm�l t�rsas k�zegb�l. Ez arra k�nyszer�ti �ket, hogy a hasonl� probl�m�val rendelkez�kkel alak�ts�k ki saj�t k�z�ss�g�ket, ahol �nbizalmuk is megn�het azt�n.
A darkok/gothok elutas�tj�k illetve k�z�ny�sen szeml�lik a fogyaszt�i t�rsadalom �ltal ny�jtott �rt�keket, amelyek szerint�k fel�letesek �s hi�baval�k, ez�rt kev�sb� fontos nekik, hogy olyan karriert fussanak be, amely ennek a t�rsadalomnak megfelel� lenne. Azonban a p�nzre m�g nekik is sz�kgs�g�k van, hogy fedezni tudj�k �letm�dukat, ez�rt m�gis hajland�ak tanulni, illetve dolgozni. Egy dark sz�m�ra a fejl�d�st sokkal ink�bb a ment�lis, szellemi el�bbrejut�s adja, mint az anyagi javak hajszol�sa �rdek�ben egy magasabb pozic�� megszerz�se egy v�llalatn�l. Ez�rt �ltal�ban kevesen tanulnak tov�bb. Ink�bb hangulatuknak megfelel� f�lhom�lyos kocsm�kban filozof�lgatnak, v�lem�nyeket cser�lnek a vil�g dolgair�l vagy mag�nyosan elb�jnak szob�ikba a vil�g el�l. Ha tov�bbtanulnak is �ltal�ban m�v�szeti, illetve hum�n szakokat (filoz�fia, nyelvek, k�nyvt�rszak) v�lasztanak. Egyik napr�l a m�sikra �lnek, nem terveznek hosszabb t�vra, hi�nyoznak a c�lok, mert nem l�tj�k �rtelm�t ennek az �letnek. Ez�rt azt�n megpr�b�lnak maguknak fel�p�teni egy idea vil�got, amely jelent�sen elt�r a jelenlegit�l. Ez lehet a magyar�zata k�l�n�s megjelen�s�knek, viselked�s�knek.
A mai kor �rt�kei f�l� helyezik a k�z�pkori n�zeteket, els�sorban a g�tik�t, amikor a hal�l m�g nem volt tabu t�ma �s egy�tt �lt az emberrel, amikor m�g nem f�ltek �gy a hal�lt�l, hogy teljesen elidegen�ts�k magukt�l. A dark szem�ly sz�m�ra nagyon fontos a hal�l �s az azt k�r�lleng� misztikum, az � fej�kben mindig ott van a hal�l gondolata, ezzel egy�tt tudnak �s akarnak �lni, az elm�l�snak nagy kultusza van ebben a szubkult�r�ban. K�pes megl�tni a j�t �s a sz�pet a vil�gban, de mindig megl�tja benne a pusztul�st is, a dolgok m�g�tt b�jk�l� v�gzetet. A darkok �szre tudj�k venni az apr� �r�m�ket, de benn�k van az �rz�s, hogy minden muland�. A hal�l hat�rozza meg az �letet, hal�l n�lk�l nem volna �let sem, �gy a hal�l �nnepl�se egyben az �let� is. Mindez alapot teremt ahhoz, hogy a darkokat �ltal�ban szomor�aknak, depresszi�soknak l�ssuk.
Szinte mindannyiukra jellemz� az olvasotts�g, a m�v�szet szeretete, ezek �rt�keket k�peznek sz�mukra. Igyekeznek �k maguk is l�trehozni valamit, pr�b�lj�k kifejezni a benn�k l�v� �rz�seket, megjelen�teni a benn�k �l� k�l�n kis vil�got, sokan festenek, rajzolnak, fot�znak, szinte mindenki megpr�b�lkozik verset vagy novell�t �rni vagy egyszer�en csak le�rni, amit �rez �s gondol a vil�gr�l.
Kedvelik a sz�pirodalmat, kultuszk�nyvekenk sz�m�tanak p�ld�ul Camus: A k�z�ny, Sylvia Plath: Az �vegbura, Peter Marshall: Nincs helyed a temet�ben. Szinte k�telez� olvasm�nynak sz�m�tanak E.A. Poe novell�i, H.P. Lovecraft m�vei, a k�lt�k k�z�l J�zsef Attil�t, Ady Endr�t, Baudelairt �s a t�bbi francia szimb�list�t kedvelik nagyon. Ezenk�v�l elmaradhatatlanok az okkult k�nyvek tanulm�nyoz�sa, Szepes M�ria, Hamvas B�la m�veinek ismerete, stb. �rdekl�dnek az asztrol�gia, numerol�gia, a filoz�fia (vagy �ppen a grafol�gia) ir�nt �s minden olyan t�rgy ut�n, ami a rejtett vil�g felt�r�s�r�l, egy m�sik, �rdekesebb vil�g lehet�s�g�r�l sz�l. �gy kedvelik azokat a k�nyveket, amelyekben v�mp�rok, angyalok �s egy�b l�nyek szerepelnek. M�g ezek a l�nyek a h�tk�znapi norm�l emberek sz�m�ra r�miszt�ek, addig a darkoknak gy�ny�r�s�g ezekr�l olvasni, err�l sz�l� filmet n�zni. Sokan k�z�l�k j�rtasak az egyiptomi, g�r�g, �szaki, stb. mitol�gi�kban is. Nem �ll t�vol t�l�k a kereszt�ny vil�g transzcendenci�ja sem.
Fontosabb st�lusir�nyzatok, amelyekb�l ihletet nyerhetnek a darkok-gothok (teljes�g ig�nye n�lk�l): g�tikus, romantika, spleen and ideal, szimb�lizmus, sz�rrealizmus, a szecesszi� dekandenci�ja, avantgard.
A fest�k k�z�l nagyra �rt�kelik p�ld�ul Boscht, Gigert, Klimt-et, Munch-t.
A dark/goth egy�ttesek zen�in k�v�l sz�vesen meghallgatnak m�s m�fajokat is, szinte mindenkinek megtal�lhat� a cd gy�jtem�ny�ben valamilyen klasszikus, p�ld�ul Wagner, Beethoven, Bach, de nagy kedvenc�k a Dead Can Dance, amely szint�n nem sorolhat� a dark/goth st�lusba. A zenekarok is el�szerettel alkalmaznak n�pzenei mot�vumokat. Ezek seg�tenek elvonulni a jelenkori l�tt�l, befel� fordulni �s elm�ly�lni k�l�nc �lomvil�gukban.

Egy szubkult�ra vizsg�lata a k�z�r�s alapj�n - Grafol�giai int�zet; r�szlet. �rta: Mezey Gy�ngyi