Boszork�ny�ld�z�s


A boszork�ny (m�sk�ppen boszorka) a n�phit szerint olyan valaki, aki
term�szetfeletti, d�moni k�pess�gekkel rendelkezik, illetve rosszat,
betegs�get, pusztul�st hoz.

K�t fajt�j�t k�l�nb�ztett�k meg, amelyeket a latin nyelv k�t elt�r�
szav�val jel�ltek:

striga „sepr�s boszork�ny” - a kereszt�nys�g felv�tele el�tti
id�kb�l sz�rmaz� n�phit szerint egyes asszonyok �jszak�nk�nt �llatok
alakj�t �ltik magukra �s az alv�k v�r�t sz�vj�k, elevenen felfalj�k �ket
vagy nyomaszt� l�tom�sokat okoznak nekik („lid�rcnyom�s”)
malefica (n�nem), ritk�bban maleficus (h�mnem) - jelent�se
„ront�”, „�rt�” - ez volt a tulajdonk�ppeni n�i
boszork�ny vagy f�rfi boszork�nymester, j�vend�mond�ssal, \"ront�ssal\",
var�zsl�ssal foglalkoz� ember, illetve akit ezzel gyan�s�tottak


A boszork�ny�ld�z�sek t�rt�nete
A kereszt�nys�g korai id�szak�ban a pog�ny hit k�vet�i az egyh�z
ellens�geinek, vet�lyt�rsainak sz�m�tottak. Ez�rt a r�gi vall�s isteneit az
�j vall�s �rd�geinek nyilv�n�tott�k. Azokat pedig, akik nem t�rtek �t az �j
hitre, a S�t�n h�veinek tekintett�k. A kereszt�nys�get el nem fogad�
emberek ellen val�s�gos hadj�rat indult. A pog�ny vall�sok var�zsl�it,
javasembereit, j�vend�mond�it azzal v�dolt�k, hogy term�ketlenn� teszik az
asszonyokat �s az �llatokat �s ront�st k�ldenek a term�sre.


A 15-18. sz�zadi eur�pai boszork�ny�ld�z�sek
1484-ben VIII. Ince p�pa bull�t adott ki a boszork�nys�g ellen. A
sokf�lek�ppen magyar�zott p�pai bulla mindenekel�tt r�szletesen felsorolja,
hogy a boszork�nyok mif�le �rtalmas gonoszs�goknak a szerz�i. Azut�n teljes
hatalmat ad az inkviz�toroknak perbefog�sokra, s egyszersmind utas�tja a
paps�got, hogy a sz�sz�kr�l vil�gos�ts�k fel a n�pet a boszork�nyok
�zelmeir�l. A bulla l�nyege az volt, hogy szembe ford�tsa a kereszt�ny
embereket a term�szeti vall�s k�vet�ivel. Azt �ll�totta, hogy a
boszork�nyok �rtalmas var�zslatokat folytatnak �s az �rd�ggel k�t�ttek
sz�vets�get, megtagadt�k Istent �s az �rd�gre esk�sznek, mindezzel pedig
elvesz�tik az �r�k �dv�ss�g�ket.

A bulla kiad�s�t k�vet�en, 1486-ban k�t n�met domonkosrendi szerzetes,
Heinrich Institoris Kramer �s Jakob Sprenger Malleus Maleficarum
(„Boszork�nyok p�r�lye”) c�mmel boszork�nyellenes k�nyvet adott
ki. A k�nyv annak ellen�re l�tott napvil�got, hogy a kiad�s�ra nem kaptak
enged�lyt a k�lni teol�giai egyetemt�l. A k�nyv rendszerezte a
boszork�nyokkal kapcsolatos tudnival�kat �s hat�rozottan felsz�l�totta az
embereket a boszork�nys�g �ld�z�s�re.


William Powell Frith: A boszork�nyperA Malleus Maleficarum hat�s�ra Eur�pa
nyugati fel�n (Nyugat-Eur�pa, D�l-Eur�pa, a mai n�met ter�letek �s
�szak-Eur�pa) hossz� �s igen kegyetlen boszork�ny�ld�z�s vette kezdet�t, az
inkviz�ci� t�megesen tartott �gynevezett boszork�nypereket. Az �ld�z�sekben
jelent�s szerepet j�tszott az ezid�t�jt kialakul� n�gy�l�let is.

A boszork�nys�ggal megv�dolt emberek az esetek t�bbs�g�ben becs�letes
kereszt�ny n�k �s f�rfiak, egyed�l maradt �zvegyek stb. voltak, akiket
sz�ps�g�k, �rdekl�d�si k�r�k, megk�zel�thetetlens�g�k, net�n esetleges
szakmai tud�suk miatt (pl. b�baasszonyok, akikn�l t�l kev�s �jsz�l�tt halt
meg, vagy f�vesasszonyok) az �ket k�r�lvev� k�z�ss�g megb�lyegzett �s
kivetett. (L�sd pl. Nathaniel Hawthorne „A skarl�t bet�” c�m�
reg�ny�ben.) Az egyh�zi b�r�s�ghoz a k�z�ss�gek vil�gi vezet�i ny�jtott�k
be a perk�relmeket. A hivatalos h�h�rok �ltal v�grehajtott �t�let �ltal�ban
m�gly�n val� el�get�s volt, amit nyilv�nosan hajtottak v�gre. Az embereket
ezzel is az adott k�z�ss�g �ratlan t�rv�nyeinek betart�s�ra
figyelmeztett�k.

M�g a legnagyobb boszork�nyper-hull�m elind�t�sa az eml�tett domonkosrendi
inkviz�torok nev�hez f�z�dik, addig a boszork�ny�get�sek ellen els�sorban
jezsuita szerzetesek emelt�k fel a hangjukat, de ennek sok�ig sem az
egyh�zi, sem a vil�gi hat�s�gok k�r�ben nem lett hat�sa (s�t maguk is
sokszor menek�lni k�nyszer�ltek a bossz�b�l a nyakukba akasztott perek
el�l). Az els� b�tor hangot a renesz�nsz b�lcsel�, Cornelius Agrippa,
illetve tan�tv�nya, a k�lvinista Wierus (Jan Weyer) k�pviselt�k (Wierus: De
praestigiis daemonum, azaz A d�monok szemf�nyveszt�sei). Ut�bbinak az �t
�rt t�mad�sok miatt el kellett menek�lnie lakhely�r�l, D�sseldorfb�l.
Wierus m�v�t h�rom jezsuita, Adam Tanner, Paul Laymann, illetve Friedrich
von Spee folytatta. Von Spee, akit a jezsuit�k hivatalos gy�ntat�jak�nt a
boszork�nyperekben el�t�ltek szolg�lat�ra rendeltek ki, l�tva az �rtatlan
el�t�ltek t�meg�t fiatalon meg�sz�lt. Tapasztalatait a Cautio criminalis
c�m� akkori „bestsellerben” �rta meg - amit csak n�vtelen�l
mert megjelentetni. A Wierus k�r�hez tartoz� m�s protest�ns teol�gusok is
tiltakoztak az ember�get�sek ellen (pl. Balthasar Bekker: Az elvar�zsolt
vil�g c�m� �r�s�ban).

A 15-18. sz�zad k�z�tti boszork�ny�ld�z�sek kiv�gzett �ldozatainak sz�ma
durva becsl�sek szerint megk�zel�ti a kilencmilli�t! Ez a hihetetlen sz�m
egyar�nt tartalmaz n�ket, f�rfiakat �s gyermekeket. N�h�ny helyen m�g
�llatokat is v�geztek ki, mert azt hitt�k, hogy �llat test�be b�jt a
boszork�ny. Ez az id�szak j� alkalom volt a hatalmon lev�k sz�m�ra is, hogy
lesz�moljanak politikai vagy csal�di ellens�geikkel, illetve azokkal akiket
irigyeltek.


Boszork�ny�ld�z�s Magyarorsz�gon
Magyarorsz�gon K�nyves K�lm�n kir�ly h�res boszork�nyt�rv�nye
(„Strig�kr�l pedig, akik nincsenek, semmif�le eml�t�s ne
ess�k”) a 12. sz�zad elej�r�l sz�rmazik. Ezen t�rv�ny tiszteletben
tart�sa szinte megakad�lyozta a n�phiten alapul� boszork�nypereket a magyar
t�rt�nelem sor�n, azokat a malefic�k elleni elj�r�sokra korl�tozva. �m m�g
ezekre is viszonylag ritk�n ker�lt sor, eltekintve a 16-18. sz�zad k�z�tti
zavaros id�ket. A h�rom r�szre szakadt Magyarorsz�g, a vall�sh�bor�k,
illetve a Habsburg elnyom�s �vsz�zadaiban k�t nagyobb �ld�z�si hull�m
zajlott. A boszork�nys�g v�dja olykor f�rfiakat is s�jtott, �s egyes
esetekben a politikai ellenfelek elt�vol�t�s�t is szolg�lta. A vallom�sokat
gyakran k�nvallat�ssal csikart�k ki a v�dlottakb�l. Az �sszesen mintegy
ezer magyarorsz�gi boszork�nyper egy r�sze hal�los �t�lettel, m�s r�sz�k
enyh�bb b�ntet�ssel z�rult. Az utols� boszork�ny�get�s 1756-ban volt
Magyarorsz�gon. 1768-ban M�ria Ter�zia cs�sz�rn� betiltotta ezeket az
elj�r�sokat.