A gonosz princ�piuma

Ahhoz, hogy a j�t megismerj�k, meg kell ismern�nk a gonosz term�szet�t. A
j� a rossz n�lk�l nem l�tezhet. F�ny nincs �rny�k n�lk�l. A gonosz
szenved�st hoz, s az �ltala hozott f�jdalom kivet�ti egy jobb vil�g
lehet�s�g�t.

Az �kori vall�sok a gonoszt Isten r�szek�nt k�pzelt�k el. Mezopot�mi�ban a
k�t princ�pium elegyedett. Az egyiptomi hitvil�gban a puszt�t� Seth a
j�t�kony Oz�risz fiv�re volt. Perzsi�ban a s�t�t Ahrim�nr�l �gy gondolt�k,
hogy Ohrmazd, a f�nyisten egyik k�telked� gondolat�b�l j�tt vil�gra.

Az �sz�vets�g apohrifjai hat�rozatlanul nyilatkoznak a gonosz hatalm�val
kapcsolatosan. M�g T�bi�s t�rt�net�ben AZMODEUS Isten ellenfelek�nt jelenik
meg. Ezsdr�s k�nyv�ben azonban a k�t alvil�gi l�ny - Enok �s Leviatan - nem
tesz semmi gonoszat. Enok k�nyv�ben a d�monok hasonl� term�szet�ek, mint a
pog�nyok. A b�lcsess�g k�nyve - az alexandriai judaizmus term�ke - azt
�ll�tja, hogy a hal�lt a S�t�n hozta erre a vil�gra - ezzel megism�telve a
biblia tan�t�s�t - �s \"azok, akik kitartanak az �rd�g oldal�n, hal�lra
lelnek\". Az ellentmond�sos megk�zel�t�s miatt, a gonosz k�rd�se sz�zadokon
�t tabu volt. A j� �s a gonosz �lland� k�zdelm�re az egyetlen �rv�nyes
magyar�zat a hivatalos tan�t�s volt, �s minden, a megszokott�l elt�r�
�rtelmez�st szigor�an b�ntettek. Az eur�pai dualist�k a szigor�s�got a
Legf�bb L�ny elfogults�g�val �s bossz�j�val magyar�zt�k.

A S�t�n individualista. �th�gja a menny szab�lyait, melyek meghat�rozott
erk�lcsi magatart�st k�vetelnek. � az, aki az ismeretlen ut�ni v�gyakoz�sra
�szt�k�l benn�nket, �lmokat �s rem�nyeket ad. Keser�s�ggel �s
el�gedetlens�ggel t�lt fel minket, de v�g�l is a jobbhoz vezet, �gy m�gis a
j�t szolg�lja. Milton nemes l�zad�k�nt �br�zolta, aki ink�bb �r�kk�
szenved, mintsem megal�zkodjon. � az antit�zis.

A gnosztikusok lesz�gezt�k, hogy csak ennek az �r�kk�tart� antagonizmusnak
a r�v�n l�tezik a vil�gegyetem, �s - l�v�n az univerzum egy - j� �s gonosz
egyes�lnek az isteniben. CONSTANT ABB�, azaz Eliphas L�ri volt az, aki
megk�s�relt igazs�got szolg�ltatni a S�t�n sz�m�ra. V�lem�nye azonban
zavaros. K�l�nbs�get tesz a S�t�n �s Lucifer k�z�tt, akiket az �ket
k�r�lvev� asztr�lis f�nyr�l �t�l meg. A S�t�n menyegz�je c�m�, 1890-ben
megjelent darabj�ban Jules Bois a S�t�nt gy�ny�r�, izmos ifj�k�nt
�br�zolja.

A k�z�pkorban vallott�k, hogy az �rd�g sz�n�sz is lehet, b�rmi, ami lenni
akar. Mindenhol ott van, de azt a l�tszatot akarja kelteni, hogy nem
l�tezik. K�tked�st t�maszt Isten l�t�vel kapcsolatban.

Mindenhol ott van, de ezt elmondhatjuk Istenr�l is. Mindketten csak annak
nyilv�nulnak meg, aki hisz benn�k. Az �rd�g a 13. sz.-ban er�s�d�tt meg.
Ebben a korban nem volt olyan ember, aki azt akarta volna, hogy ne
higgyenek a l�tez�s�ben. Megtestes�l�s�nek naponta bizony�t�k�t adta: a
S�t�n az emberek �rz�keit hatalm�ba ker�t�, tapinthat� l�nyk�nt jelent meg.
S�t, a szaga sem volt kellemes. Amikor elt�nt, pokoli rothad�st id�z�
k�nb�zt hagyott maga ut�n!

Az �rd�gben a legkellemetlenebb, hogy hatalmas vonz�st tud gyakorolni a
n�kre �s a f�rfiakra, k�pes elcs�b�tani, megt�veszteni �ket.

A XII. sz.-t�l ott tal�ljuk a b�r�s�gokon az �gy�t v�d� gonoszt, amely
Krisztust �s az emberis�get v�dolja. Az alvil�gi hatalmak a pokolb�li
�rdekek hivatalos k�pvisel�j�v� BELI�L d�mont v�lasztott�k, mert a
hagyom�ny szerint jogi k�rd�sekben Beli�l a legtapasztaltabb. Megjelenik
Isten el�tt �s k�veteli, hogy vizsg�lja meg Krisztus cselekedeteit.

AZ ALVIL�G URAI:

BAEL - � odalent a legnagyobb kir�ly. Egy b�ka-, egy f�rfi- �s egy
macskafeje van. Hangja �rdekes. A t�rv�nyeket igen j�l ismeri. Az embert
b�lcsess�ggel ruh�zza fel, de l�thatatlann� is teheti. Parancsainak az
�rd�g�k 66 l�gi�ja engedelmeskedik.

FORCAS - a pokol korm�nyz�ja. Nagy b�lcsess�g�, ismeri a f�vek �s a k�vek
csod�s tulajdons�gait. Seg�ts�g�vel a m�gna l�thatatlann� v�lik, r�lel a
kincsekre, megtal�lja az elrejtett t�rgyakat.

BUER - szint�n korm�nyz�. A n�v�nyekben tal�lhat� gy�gy�t� nedvekkel
foglalkozik. Sz�ll�st ad a h�zi szellemeknek, �s ez a hatalma teszi �t
vonz�v� az emberek szem�ben. Wier szerint BUER �t�g� csillagk�nt l�that�.

MARCHOCIAS - m�rki a pokolban. Griffsz�rnyakkal �s k�gy�farokkal jelenik
meg. A S�t�n buk�sa el�tt MARCHOCIAS az �gi Uralmakhoz tartozott.

ASTAROTH - hatalmas �r, �gy fest, mint egy r�t angyal. A pokol s�rk�ny�n �l
�s karmai k�zt viper�t tart. Ismeri a m�ltat, jelent �s j�v�t - mindent,
ami rejtett. Ny�ltan besz�l a szellemek teremt�s�r�l, buk�sukr�l, hogy mi
m�don v�tkeztek �s hogyan tasz�tott�k �ket a pokolba.

Ezt a feloszt�st Johann Wiernek k�sz�nhetj�k, aki a d�monol�gia
szaktekint�ly�nek vallotta mag�t.