Temeti merengs
Blanka 2007.02.05. 15:27
Itt lk egy sron a magnyos temetben. Az elmls szele simogatja arcom.
Igen, n is elmltam:a lelkem elrothadt...
Gondolkozom. Rgebben gy gondoltam, klnleges vagyok. De csak azrt mert
ms voltam mint a krnyezetemben lk. De ma mr rjttem, hogy semmivel se
vagyok klnlegesebb nluk...
Esteledik.Azt hiszem, itt tltm az jszakt a hantok kzt. Testem a hideg khz nyomva, kezemet lgatva fekszem, s szvom be a hallillatot. S a sttsg ftyla lassan krbefon.
Szememet meregetem.Pirkad. lmos hangulat dereng. Felkelek s visz a lbam. Hullmzik a leveg, mintha nagyon meleg volna. Pedig nincs. Bukdcsolok, a friss harmatot rinti ujjam. Egy srk fel kzeltek, valami vonz benne. De mi? Nem tudom. Vgre odarek. rzem, a tekintetem most a kesersg, az rm s a svrgs bizarr egyvelegt fejezi ki. Egyszerre csak a kre borulok s lelem. Kt rny-kar nylik ki belle, derekamra kulcsoldik s lernt a mlybe.
H, most bredtem fel igazbl. Az elbb lmodtam valamit. Krbetekintek, keresem a srt, mely benne szerepelt. Emlkszem, egymagban llt, krtte csak f volt. Nem, nem ltom. Egybknt mr mita bolyonghatok a holtak kertjben? Kt napja legalbb. A fjdalmas s rossz gondolatok ztek ide.
Hazamegyek. Hazamenjek? Meg ismernek-e majd egytaln anyk? Flek, majd llnak a kapuban s nem engednek be, azt mondvn, nekik sohasem volt lhalott gyermekk.
Blanka

|