A depresszi� fogalma m�ra �ltal�nos haszn�lat� lett, a szakmai nyelvb�l k�znyelvi sz�v� v�lt. Az orvosi, a pszichi�triai nosol�gia nagyon prec�zen meghat�rozza, hogy mi a depresszi�:

DSM (Diagnostic Statistical Manual) IV²: Major depressz�v zavar, egyszeri epiz�d (296,2) t�netek: levert hangulat, �rdekl�d�s cs�kken�se, s�lyv�ltoz�s, alv�szavar, nyugtalans�g vagy g�tolts�g, f�rads�g, �rdektelens�g, cs�kkent d�nt�si k�szs�g, hal�l gondolat�val val� foglalkoz�s. Visszat�r� major depressz�v zavar), dysthimi�s zavar, depressz�v zavar, bipol�ris zavar, valami �ltal kiv�ltott hangulatzavarok (pszichoakt�v szer). A folyamat lehet kr�nikus, katat�n, melank�li�s, at�pusos, posztpartum, valamint szezon�lis, epiz�dikus, rapid ciklus�.

Az els�sorban Amerik�ban haszn�latos diagnosztikus besorol�s a n�lunk haszn�latos BNO 10³ al�bbi kateg�ri�inak felel meg: Bipol�ris affekt�v zavar (F31), Depressz�v epiz�d (F32), Ism�tl�d� depresszi� (F33), Tart�s hangulatzavar (cyclothimia, dysthimia,, stb. F34).

A k�znyelv sokkal �ltal�nosabban haszn�lja a depresszi� kifejez�st. Bele �rti a szomor�s�got, a b�natot, a b�t, a rosszkedvet, rossz hangulatot, az elkesered�st, a csal�d�st, a vesztes�g�rz�st, stb. �gy kiss� leegyszer�s�t� m�don a hangulataink v�ltoz�sait k�nnyen betegs�gk�nt �li meg.

M�gt�bben vannak, akik ha nem is tudj�k �rz�seiket a fentebb eml�tett kateg�ri�kba besorolni, hanem egyszer�en “rosszul �rzik magokat a b�r�kben”. Ilyenkor esz�kbe nem jut lelki betegs�gre gondolni. Gyenges�gnek, sz�gyenleni val� helyzetnek, �llapotnak �lik meg �rz�s�ket. Sok esetben testi panaszaik (cardialis, gastroenterol�giai, stb.) h�tter�ben is ezek a lelki folyamatok lelhet�k fel.⁴

Fontos, hogy panaszaik eset�ben bizalommal fordulhassanak orvosukhoz, pszichi�terhez, aki a pontos diagn�zis fel�ll�t�sa ut�n megfelel� ter�pi�s javaslattal l�tja el �ket. Ennek a nagyobb odafigyel�snek, a beteg �s a klinikus, a csal�dorvosok, belgy�gy�szok, stb. �s a pszichi�terek szorosabb egy�ttm�k�d�s�nek eredm�nye, hogy l�nyegesen hamarabb ker�lnek a depressz�v �llapotok felismer�sre, a val�di depresszi�k hamarabb ker�lnek felismer�sre, jobb gy�gyul�si ar�nyokat lehet el�rni. Ez is szerepet j�tszik abban, hogy Magyarorsz�gon cs�kkent az �ngyilkosok sz�ma⁵. B�r ez a tendencia meg�llni l�tszik.

Az ut�bbi id�ben a hivatalos medicina mellett felt�ntek a term�szetgy�gy�szati m�dszerek. Ezek a “nem hivatalos” gy�gy�t� elj�r�sok hozz�f�rhet�s�ge er�s�ti betegek �nseg�t�, �ngy�gy�t� t�rekv�seit. A k�l�nb�z� adjuv�ns gy�gym�dok (vitaminok, robor�l�k, nyomelemek, gy�gyte�k, stb.) az enyh�bb esetekben sikeresen oldj�k meg a kliensek panaszait. Pszichol�giai haszna felbecs�lhetetlen �s az eg�szs�g�gy sz�m�ra is k�lts�gk�m�l�bb.

Ez�rt �gy gondolom, hogy a “hivatalos” medicin�nak paradigmav�lt�sra kell t�rekednie. A teljes elutas�t�s helyett a val�ban �s igazoltan hat�kony szerek �s elj�r�sok megismer�s�re �s t�r�s�re esetleg t�mogat�s�ra kell t�rekednie.

Erre p�lda az ORB�NCF� (Hypericum perforatum)⁶⁷, (l�sd mell�klet). A n�pi orvosl�sban hossz� nemzed�kek �ta ismerik az orb�ncf� gy�gy�t� hat�s�t. Haszn�lt�k gyomorfek�ly, reuma, gyomor�g�s, vesebaj, arany�r ellen, sebkezel�sre �s nyugtat�naksup>6. Az elm�lt h�sz �v sor�n sz�mos kutat�st v�geztek az orb�ncf� antidepressz�ns hat�s�val kapcsolatban. 25 randomiz�lt duplavak vizsg�lat ismert k�l�nb�z� depressz�v �llapotokban, melyek sor�n 1874 beteg adatait haszn�lt�k fel. Vizsg�lt�k placeb�val⁸ valamint m�r ismert hat�s� psychofarmakonnalsup>9. Az �ltal�nos tapasztalat szerint l�nyegesen jobb hat�s� volt, mint a placebo, �s az antidepressz�nssokkal megegyez� hat�ssal b�rt. A vizsg�latok azt is igazolt�k, hogy m�g a korszer� antidepressz�nsokhoz k�pest is kevesebb mell�khat�st mutatottsup>10 /l�sd tbl�zat/.

A hat�smechanizmus nem teljesen tiszt�zott.

A Modigen olyan, a term�szetben fellelhet� orb�cf�b�l k�sz�tett gy�gyhat�s� k�sz�tm�ny, amely kapszul�nk�nt 0,9 mg hypericint tartalmaz �s orvosilag igazoltan antidepressz�ns hat�s�.

Teh�t javasolhat�, hangulatzavarok eset�n - ha az �llapot nem s�lyos depresszi� – napi egy kapszula 3–6 hetes szed�se. Ezen id� alatt �llapot javul�s v�rhat�. Praktikusan mell�khat�s n�lk�l. Ha az �llapot nem javul, esetleg romlik, mindenk�ppen pszichi�triai konzult�ci�ra van sz�ks�g. Ebben az esetben is a tov�bbi gy�gyszerel�s ter�pi�s hat�s�t nem rontja, hanem t�mogatja a Modigen.