szubkult�ra a 1970-es �vek v�g�n kezdett kialakulni Angli�ban �s az
1980-as �vek k�zep�re �rte el cs�cs�t. Magyarorsz�gon ez k�s�bbre
tehet�, n�lunk 1989-re bontakozott ki legink�bb, amikor k�lf�ld�n
�ppen egy kisebb "pang�s" volt megfigyelhet�. Angli�ban a rossz
oktat�si rendszernek k�sz�nhet�en sok fiatal hagyta ott az iskol�t �s
nagyon fiatalon (ak�r 16 �vesen) alkalmi munk�kb�l kezdtek �lni,
bolyongtak t�volabbi c�lok n�lk�l, hogy azt�n elrontott �let�k felett
b�slakodjanak, ennek az �rz�snek a visszhangj�t hallott�k meg a dark
zen�k b�natos dallamaiban.
Magyarorsz�gon a mozgalom kiv�lt� okak�nt a rendszerv�lt�st
jel�lhetj�k meg. A 70-es �vekre az �letsz�nvonal stagn�lni kezdett,
majd a 80-as �vekben egyre t�bb csal�dn�l esett az �letsz�nvonal. 70-
es �vekt�l megfigyelht� a t�rsadalom kett�v�l�sa, 1988-ra a politikai
helyzet is megv�ltozott, az �letsz�nvonal tov�bb cs�kkent, az egyes
t�rsadalmi r�tegek egyre t�volabb ker�ltek egym�st�l. N�tt a
munkan�lk�lis�g �s a deviancia. 1990-es �vek elej�re a fitalok egy
r�sz�nek hangulat�ra a pesszimizmus �s nihilizmus lett jellemz�. Sok
csal�d ker�lt a perif�ria sz�l�re �s a "szuicid hajlam� sz�l�k hasonl�
gyermekein"/1/ eluralkodott a j�v�tlens�g, a kil�t�stalans�g, v�g�l
ezek a gyerekek alkott�k a magyar dark szubkult�ra jav�t. A roml�
t�rsadalmi helyzetet az alakul� szubkult�r�k j�l �br�zolj�k. Az eg�sz a
60-as �vek galerieivel kezd�d�tt, akiket az `56-os forradalom l�zad�
ifj�s�g�nak ut�daik�nt kezelnek sokszor, �ket k�vette a 60-as �vek
beat-mozgalma. Ezut�n j�ttek a cs�vesek, punkok, skinheadek, 80-as
�vek elej�n felt�mad az �j hull�m (new wave), majd underground
n�ven �rtelmis�gi fiatalokb�l �ll� szubkult�ra verbuv�l�dik. �jra h�d�t a
kem�ny rock zene �s az �vtized v�g�re alakul ki az a jelens�g, amit ma
dark/gothnak nevez�nk. Ez a szubkult�ra az, amely legjobban jellemzi
a fiatalok egy r�sz�nek �let�rz�s�t. Az akkoriban alakul� egy�ttesek
dalsz�vegei vil�gosan kifejezik a magyarorsz�gi v�ls�ghelyzetet.
Magyarorsz�gon ink�bb darknak nevezt�k a mozgalmat, amely az
angol s�t�t sz�b�l ered, m�g ennek k�lf�ldi megfelel�je a goth volt.
M�ra m�r a kett� �sszemosodott �s haz�nkban is el�szerettel
haszn�lj�k ink�bb a goth/gothic jelz�t.
A szubkult�ra gy�kereit az angol punk mozgalomb�l eredeztethetj�k,
azonban m�g a punkok akt�vabban fell�zadnak az uralkod� t�rsadalmi
rendszer ellen, hirdetve a rendszer �jraszervez�s�nek
sz�ks�gess�g�t, addig a darkok ink�bb passz�van visszah�z�dnak, �gy
utas�tva el a fenn�ll� norm�kat. �k is non-komfortist�k, de vesz�lyt
nem jelentenek a t�rsadalomra, magukra viszont ann�l ink�bb, mert a
r�juk jellemz� kil�t�stalans�g miatt �npuszt�t� �letm�dba kezdhetnek.
A dark/goth szubkult�ra igen meghat�roz� eleme a zene, amely az ide
tartoz� fiatalok/2/ eg�sz �let�nek h�tter��l szolg�l. A szubkult�ra
cimk�j�t a dark, goth jelz�t, az �js�g�r�k alkalmazt�k el�sz�r 1978-ban
a Joy Divisionra, majd 1979-ben, amikor megjelent a Bauhaus Bela
Lugosi`s Dead c�m� kislemeze.
A zene a `70-es `80-as �vek fordul�j�n alakult ki a new wave �s a
postpunk egy �rdekes kevered�se illetve �j hajt�sa r�v�n. Ebben az
id�ben szinte egyszerre n�ttek ki olyan ir�nyad� zenekarok, amelyek
mind a mai napig befoly�ssal vannak az ut�daikra. Ezek a zenekarok
(Siouxsie and the Banshees, Bauhaus, Joy Division, The Sisters of
Mercy, The Cure stb.) k�s�bb mindenf�le m�s ir�nyzat fel� elmentek,
voltak ink�bb rockosabb hangv�tel�ek vagy ink�bb poposabbak,
v�geredm�nyk�nt pedig a dark m�r csak egy �sszefoglal� n�vv� v�lt,
amely m�ra m�r sz�mos egy�b ir�nyzatot takar (gothic rock, industrial,
neofolk, EBM, dark techno, stb.). Azonban mindegyikben k�z�s, hogy a
zene alapjaiul az er�s lelki �rz�kenys�g, a bels� f�lelmek,
kitasz�totts�g, kil�t�stalans�g, �rzelmi kiszolg�ltatotts�g �s depresszi�
szolg�lnak, amelyek s�t�t, komor hangulat�v� teszik a zenei hangz�st.
Az �npuszt�t�s n�luk testes�l meg el�sz�r zen�ben. Ez a bels�
�let�rz�s megjelenik a k�ls�s�geben is, a zenekarok �ltal�ban teljesen
feket�ben, tup�rozott hajjal, er�teljes sminkben jelentek meg a
sz�npadon, amely azt�n a k�z�ns�gre is �tragadt. A publikum olyan
emberekb�l �ll, akik azonosulni tudnak a zene �zenet�vel,
hangulat�val. Az akkori zenekarok �s k�vet�ik alkott�k a dark/goth
szubkult�ra els� gener�ci�j�t, amely a 80-as �vek k�zep�re teljesen
kibontakozott, majd hanyatl�snak indult. Megjegyzend�, hogy ez
ink�bb k�lf�ldre �rv�nyes, Magyarorsz�gon a 80-as �vek v�ge volt a
szubkult�ra aranykora, ekkor alakultak olyan ma is eml�kezetes
zenekarok, mint a Fuck of System, �rnyak vagy a Hold.
A 90-es �vek elej�n kezdett �jra felt�madni a mozgalom, �j zenekarok
alakultak �s koncerteztek, amelyekre ism�t elkezdt�k alkalmazni a
dark/goth jelz�t. Ezek a zenekarok a r�gebbi nagy egy�ttesek zen�j�rt
lelkesedve, megpr�b�ltak �jat alkotni, felhaszn�lva az el�d�k ny�jtotta
alapokat. Ezek a sz�mok m�g �rnyaltabbak, sz�veg�kben t�bb a s�t�t
romantika �s az okkult elem. Ilyen zenekarok p�ld�ul Faith and the
Muse, London After Midnight, Mephisto Waltz, Rosetta Stone, stb. Ezen
zenekarok is sz�vesen alkalmazz�k megjelen�s�kben a fekete sz�nt,
feh�r p�dert fekete szemfest�kkel, a hal�l �s az elm�l�s jelk�peit
(koponya, kereszt, kopors�k, stb.).
Mostanra feln�vekv� ifj�s�g kialak�totta a szubkult�ra harmadik
gener�ci�j�t, ezek a zen�k �s k�pvisel�ik m�r egyre kev�sb�
hasonl�tanak a gy�kerekre.
Ezek az egy�ttesek �s f�leg �nekes frontemberei szolg�lnak modell�l a
szubkult�ra tagjainak. A csoport tagjai �ltal�ban olyan csal�dokban
n�nek f�l, ahol hi�nyzik a csal�dtagok k�z�tti �rzelmi �s intellektu�lis
harm�nia. Ahogy romlik a sz�l� �s gyermek k�z�tti �rzelmi kapcsolat,
�gy er�s�dik a zenekarok hat�sa. A csal�d nem k�pes ellens�lyozni a
fiatalokra z�dul� �lm�nyt, amelyet ezek a egy�ttesek k�n�lnak. Sokan
v�lnak fanatikus rajong�ikk� egy-egy h�resebb �nekesnek (p�ld�ul
Robert Smith a Cure �nekese vagy Marilyn Manson), b�lv�nyozz�k
�ket, jelv�nyeiket magukon hordj�k, megpr�b�lnak �gy �lt�zk�dni,
mint a szt�rok �s amiben csak tudnak hasonl�tani hozz�juk, azonosulni
vel�k.
A zenekarok hat�sa olyan er�s, hogy a szubkult�ra tagjai ha csak
tehetik igyekeznek mind t�bb koncertj�kre eljutni, m�g ha az �ppen
k�lf�ld�n is van. J� p�lda erre egy-egy k�lf�ld�n megrendez�sre ker�l�
dark/goth fesztiv�l, ahova k�l�n buszokkal utaznak ki a t�rsas�g
tagjai. A legnagyobb ilyen rendezv�ny minden �vben a k�z�kori
hangulatot id�z� Lipcs�ben ker�l megrendez�sre (World Gothic Treffen
n�ven), ahova minden dark igyekszik legal�bb egyszer eljutni. Ilyenkor
Lipcse egy r�sze teljesen �talakul, hogy a gothok minden ig�nyeit
kiel�g�tse. A koncertek mellett sz�nh�zi bemutat�k, egy�b performance-
ok l�that�k. Hatalmas baz�rsor k�n�lja port�k�it megv�telre. Egy ilyen
fesztiv�l a dark/goth szem�ly sz�m�ra maga a mennyorsz�g. Ezen
k�v�l term�szetesen m�g m�s fesztiv�lok is visszt�r�en megrendez�sre
ker�lnek �vente, p�ld�ul Bolk�w Castle Party, Zillo, M`era Luna.


/1/ Acz�l Zs�fia: A darkok vil�ga 1999.
/2/ Acz�l Zs�fia: A darkok vil�ga 1999.

Egy szubkult�ra vizsg�lata a k�z�r�s alapj�n - Grafol�giai int�zet;
r�szlet. �rta: Mezey Gy�ngyi