Halloween

Halloween. Jelmezek �s t�kl�mp�sok. J�t�kok �s �r�mt�zek. �ltal�ban �rtalmatlan gyermek�nnepnek l�tjuk. �s az is. Most m�r. T�rt�nete viszont a kereszt�nys�g el�tti id�kre ny�lik vissza. A Halloween-t �vente �nneplik, de tulajdonk�ppen minek is az �nnepe ez? Honnan sz�rmaznak saj�tos jelmezei? Mint ahogyan egyesek v�lik, val�ban d�monok im�d�sa? Vagy csup�n n�h�ny �si pog�ny r�tus �rtalmatlan nyoma? Amerika a vil�g �sszes kult�r�j�nak olvaszt�t�gelye. Az, hogy rengeteg nemzetb�l �ll ez a n�p, azt is jelenti, hogy �nnepeik a legk�l�nf�l�bb hagyom�nyokat �tv�zik egyetlen amerikai trad�ci�v�. A Halloween tal�n erre a legjobb p�lda gazdag "kever�k�r�ks�g�vel". "Halloween" sz� a katolikus egyh�znak k�sz�nhet�: a mindenszentek (el�)est�je (All Hallows’ Evening) angol kifejez�s�nek az �sszevon�sa. November elseje, mindenszentek napja a szentek dics�s�g�t hirdet� katolikus �nnep, mely elnevez�s hivatalosan a XVI. sz�zad elej�t�l ismert. Kor�bban m�r III. Gy�rgy p�pa is elrendelte a pog�ny szok�sok elleni k�zdelemben, hogy mindenszentek napja pontosan Samhain napj�ra essen. De a Kr. e. 5. sz�zadban, a kelta �rorsz�gban a ny�r hivatalosan okt�ber 31-�n �rt v�get, a t�l bek�sz�nt�vel. Akkoriban az eg�sz �v k�t �vszakb�l �llt - a n�vekv� �vszak �s a t�l. �let �s Hal�l. Beltane �s Samhain. Az �skelta "samhain" sz� feled�sbe mer�lt jelent�s�t illet�en k�tf�le felfog�s alakult ki: az egyik szerint egyszer�en a meleg peri�dus v�g�t jelenti, a m�sik szerint viszont egyes�l�s, gy�lekez�s az �rtelme, �s arra utal, hogy a t�l bek�sz�nt�vel �jb�l egybegy�lik a k�z�ss�g vagy a csal�d. November elseje volt a hal�l �vszak�nak kezdete, a kelta �j�v, �s az �s�k, halottak tisztelet�nek �nnepe. Egy t�rt�net szerint ezen a napon az adott �vben elhunytak lelkei visszat�rnek, hogy �l� testet keressenek, melyet a k�vetkez� �vben megsz�llhatnak. �gy hitt�k, ez az egyetlen rem�ny�k a hal�l ut�ni �letre. A kelt�k azt tartott�k, hogy az id� �s a t�r t�rv�nyei ez id� alatt �rv�nytelenek, �s a szellemvil�g elvegy�lhet az �l�vel. �rthet� m�don az �l�k nem akartak "megsz�llottak" lenni, ez�rt okt�ber 31-�nek �jjel�n a v�rosiak minden t�zet kioltottak otthonaikban, hogy azok hidegek �s nemk�v�natosak legyenek. Azt�n fel�lt�ztek mindenf�le k�s�rteties jelmezbe, �s hangosan k�rbepar�d�zt�k a szomsz�ds�got, lehet�leg min�l nagyobb puszt�t�st v�gezve, hogy elriassz�k a szellemeket, akik testet keresnek maguknak. Egy m�sik (�s a val�di) magyar�zat szerint a kelt�k az�rt oltott�k ki t�zeiket, hogy minden t�rzs egy hatalmas, k�z�s, szent m�gly�r�l �jra meggy�jthassa azt. A sk�tokn�l ugyan�gy zajlott a dolog, de �k �gy hitt�k, ha beleb�mulnak ebbe a t�zbe, meg tudj�k mondani a j�v�t.

Vannak olyan t�rt�netek, melyek szerint a kelt�k �ldozatk�nt beledobt�k ebbe a szent �r�mt�zbe azt, akit - �gy gondolt�k - m�r megsz�llt egy l�lek, de ezek a sztorik k�s�bb m�tosznak bizonyultak csup�n. Nemcsak a szellemek szabadultak el ezen az �jszak�n - gonosz lelkek �s man�k egyar�nt k�boroltak a f�ld�n. Hogy megv�dj�k rokonaink lelk�t, ijeszt� arcokat festett�nk a lop�t�kre, hogy el�zz�k a rosszat. �s hogy biztosra menj�nk, magunkat is f�lelmetes maskar�kba rejtett�k. A t�nd�rek k�rd�se m�g �gy is megoldatlan, akik ilyenkor szint�n szabadon k�sz�ltak. A t�nd�rek nem voltak sem j�k, sem rosszak: t�nd�rek voltak. Sz�vesen jutalmazt�k meg, ha valaki j�t tett vel�k, de nem szerett�k, ha keresztbe tesznek nekik. Samhain est�j�n a t�nd�rek koldusnak �lc�zt�k magukat, �s h�zr�l h�zra j�rtak koldulni. Akik adtak nekik �lelmet, azokat megjutalmazt�k, akik becsapt�k az ajt�t, sz�m�thattak n�mi kellemetlen meglepet�sre. Kr. u. 43-ban a r�maiak legy�zt�k a kelt�kat, �s a k�t kult�ra k�nytelen volt egy�tt �lni, majd lassan megkezd�d�tt egybeolvad�suk, szok�saikkal egy�tt. A gyakorlat is megv�ltozott id�vel: ritu�lis form�t �lt�tt azzal, hogy a l�lekhit halv�nyod�s�val a lid�rck�nt, koboldk�nt, boszork�nyk�nt �s szellemk�nt val� jelmez�lt�s m�r j�val �nnep�lyesebb szab�lyokkal b�rt. A Halloween-i szok�st az 1840-es �vekben a nagy �h�ns�g el�l menek�l� �r bev�ndorl�k vitt�k Amerik�ba. A t�kl�mp�st is az �r folkl�rnak k�sz�nhetj�k. Amint a mese mondja, egy Jack nev� ember (aki csal� volt �s h�rhedt volt isz�koss�g�r�l is) felcsalta a S�t�nt egy f�ra, amibe azt�n Jack belefaragta a kereszt jel�t, �gy a S�t�n csapd�ba esett: nem tudott lem�szni. Megegyeztek, hogy ha Jack leengedi, soha t�bb� nem k�s�rti meg. �gy is lett. Miut�n Jack meghalt, nem engedt�k be a Mennybe b�nei miatt, de a Pokolba sem nyert bebocs�t�st im�nt eml�tett tr�f�ja miatt. Kapott viszont az �rd�gt�l egy darab parazsat, hogy azzal vil�g�tson a s�t�tben. Ezt a parazsat Jack belehelyezte egy kifaragott marhar�p�ba, hogy tov�bb tartson. Mikor az �rek kiv�ndoroltak Amerik�ba, marhar�pa helyett t�kb�l kezdt�k kiv�jni l�mp�saikat, azon egyszer� okn�l fogva, hogy abb�l t�bb volt. B�r n�h�ny pog�ny csoport, kultusz �s s�t�nista kedvenc �nnep�nek vallja Halloween-t, az �nnep nem �rd�gi praktik�kon alapul. V�g�l is az �nnep annyira �rd�gi, amennyire egyesek azz� mer�szelik tenni. Teh�t ha okt�ber 31-�n el�fordul, hogy a sz�l kiss� t�l gy�szosan hangzik, amint �tf�j a csupasz f�k csontv�zujjai k�zt, az csak a mi fant�zi�nk. �s ha �gy t�nik, a fagy a s�r hideg lehelet�t hordozza, az csak az �sz, mely a t�l bek�sz�nt�t jelzi. Nincs t�bb� semmi dolgunk a szellemekkel �s koboldokkal, amelyek valaha maguk�nak tudt�k ezt az �jszak�t. �s ha kib�mulsz az �jszaka hom�lyos s�t�tj�be, mintha valami z�r�gne a halott avarban, jusson eszedbe, hogy a t�nd�rek m�r nem t�ncolnak t�bbet az ember birodalm�ban. - Egyszer�en csak Halloween van. Kupcsik Helga