A val�s�g rejtett arca

El�lj�r�ban m�r r�gt�n lesz�gezhetj�k, hogy Erd�dy reg�nye igen sz�nvonalas �s f�k�ppen hangulatos reg�ny. H�rom v�ndor�nekes barangol�s�r�l sz�l az 1200-as �vek Nyugat- �s D�l-Eur�p�j�ban. Pontosabban az eredetileg szab�mester Guillem Figueira, feles�ge Blanche asszony, az inas Uc, �s a k�s�bb t�rsas�guk tagj�v� v�l� n�met Eberhard lovag kalandos v�ndorl�s�r�l. A k�nyvet nem v�letlen�l a Zenem�kiad� adta ki, ugyanis sz�mos dal �s k�ltem�ny elevenedik meg a reg�ny lapjain, n�velve a m� autentikuss�g�t, azaz eredeti forr�sokon alapul� hiteles�g�t. Tov�bb� �rdekes �s az ismeretterjeszt�s szempontj�b�l �rt�kes t�rt�nelmi tabl�t kapunk a p�pas�g �s a cs�sz�rs�g harcair�l, albigens h�bor�kr�l. Igen, mert Guillem mester, feles�ge �s Uc albigensek. Eretnekek, a sz� klasszikus �rtelm�ben, akik „hit�k” miatt menek�lni, illetve v�ndorolni k�nyszer�lnek. De mit takarnak ezek a fogalmak? Hol �r v�get az (�l)romantika �s hol kezd�dik valami s�t�tebb? El�sz�r vizsg�ljuk meg, mit mond a k�nyv az albigensekr�l.
„Valamikor, abban az id�ben, amikor a kereszt�nys�g a r�mai birodalomban �llamvall�s� lett, ez m�regk�nt hatott a tekint�lyhez, hatalomhoz �s vagyonhoz jut� papokra, a hivatalos egyh�zra. Nemcsak cs�f vissza�l�sek kezd�dtek, de mag�t a vall�st is meghamis�tott�k R�ma �s Biz�nc papjai. Ekkor emelt sz�t a t�voli Perzsi�ban egy Manes nev� f�rfi�, az els� T�k�letes, akinek nev�r�l manicheusoknak nevezt�k el k�vet�it. Az �ltala hirdetett hit �tcsapott a hat�rokon, terjedni kezdett a kereszt�ny orsz�gokban is. K�t legfontosabb tan�t�s�t ismeritek ti is, kellett hallanotok ap�tokt�l. Egyik: a papok kiv�lts�gainak ellenz�se, visszat�r�s az �si k�z�ss�ghez. A m�sik pedig: az �sz�vets�gi k�nyvek �s a benn�k le�rt kegyetlen isten megtagad�sa. A r�mai kereszt�nys�ggel majdnem egyid�s hit�nk a kett�s�g elv�n alapul: a vil�g dolgait �s az emberek sors�t k�t nagy megszem�lyes�tett elv ir�ny�tja: a j�s�g �s a szeretet Istene �s a vil�got megteremt� Gonosz k�zdelme. (…)
Manes �s�nk tan�t�sa gyorsan terjedt, nyugtalans�g�ra nemcsak a perzsiai, de a kereszt�ny papoknak is. De m�g a r�mai birodalom cs�sz�ri hivatalai is felfigyeltek: f�ltek, hogy a papi tekint�ly lebont�s�t k�vetheti az �llamszerkezet megboml�sa is. �ld�zni kezdt�k h�t a manicheusokat… a pr�f�t�t Perzsi�ban meg is �lt�k…, �s minden er�vel el akart�k fojtani a mozgalmat. Nagy csat�k is zajlottak; egyid�ben az �jhit�eknek f�ggetlen �llamuk is volt valahol �rm�nyorsz�gban, �s er�s sereggel v�dekeztek a perzsa �s a kereszt�ny-cs�sz�ri hatalommal szemben egyar�nt. V�gs� leveret�s�k ut�n egy kegyes cs�sz�r azonban nem koncoltatta f�l valamennyi legy�z�ttet, hanem mindenest�l �ttelep�tette �ket a birodalom �szaki t�jaira, Bulg�rf�ldre. Itt azt�n tov�bb sarjadt, �gasbogasan terjeszkedett a hit: itt bogumiloknak, katharoknak nevezt�k magukat. K�s�bb �tsziv�rogtak �szak-It�li�ba: Mil�n�ban �s k�rny�k�n a patar�nus nevet viselt�k. Vagy m�sf�lsz�z �ve eljutott hozz�nk is a hit: az els� k�z�ss�g hely�r�l, a Toulouse-t�l nem messze fekv� Albi v�ros�r�l itt az albigensek nevet kapt�k. (…)
Hit�nk alapelvei v�lasztanak el a zsid�-kereszt�ny vall�st�l. A legf�bb gondolat, hogy a vil�got nem az �sz�vets�gi Jehova, hanem az �vele azonos Gonosz teremtette: �sszeegyeztethetetlen a r�mai tan�t�ssal. (…)
De b�rmily fontosak ezek az elvek, m�gsem f� okai az �vtizedek �ta tart�, most megcsendes�lt, de bizony�ra �jrakezd�d� h�bor�nak. Enn�l m�g nagyobb ok is van. (…)
Vil�gi ok. Nagyon is vil�gi. A toulouse-i hercegs�g, ez a Pireneusok �s a francia kir�lys�g k�z�tt elter�l� f�lddarab, gazdag �s hatalmas orsz�g. Tal�n nem is tudj�tok, hogy a mi v�rosunk Eur�pa harmadik legnagyobb v�rosa, R�ma �s Velence ut�n. F�ldjeink term�kenyek, polg�rs�gunk vagyonos, az orsz�g n�pe szorgalmas, �s buzg�s�ga haszonnal j�r. K�v�natos zs�km�ny voln�nk.” (1)
Eddig a k�nyv ideol�giai okfejt�se. N�hol m�g �rinti a t�m�t, de enn�l tov�bb mutat�bb n�zeteket m�r nem fog megismerni az olvas�. De miel�tt a fenti eszm�ken elgondolkozva, �ntudatlanul is b�logatni kezden�nk, az agyunk h�ts� fert�lyaiban felkevert marxista iskolai tanulm�nyok antiklerik�lis maradv�nyait�l, n�zz�k meg ugyanezt a t�rt�netet, illetve ideol�gi�t egy leheletnyileg m�sfajta dimenzi�b�l, m�g mindig ar�nylag t�m�ren, de teljes �sszef�gg�s�ben. Hadd p�r�gjenek le a tudatlans�g �s az ostobas�g s�t�t sallangjai.
„A manicheizmus alap�t�ja, Cubricus (vagy m�s nev�n Corbicius) Krisztus ut�n 216-ban Babilonban sz�letett. Gyeremekkor�ban mint rabszolg�t megv�s�rolta Ctesiphon gazdag �zvegye, aki felszabad�totta �s hal�la ut�n nagy vagyont hagyott r�. Egy m�sik t�rt�net szerint (Mani eg�sz t�rt�nete legend�kon alapul) egy gazdag �regasszonyt�l �r�k�lte egy Scythianus nev� szarac�nnek az egyiptomiak b�lcsess�g�r�l sz�l� k�nyveit. Ezeknek a k�nyveknek a tan�t�sait �sszevegy�tette a zoroasztri�nusokt�l, a gnoszticizmusb�l �s a kereszt�nys�gb�l �tvett eszm�kkel �s hozz�tette saj�t elgondol�sait is. �gy l�trehozott egy filoz�fiai rendszert, amit tan�tani kezdett. Cubricus ezt k�vet�en v�ltoztatta a nev�t Mani-ra vagy Manes-re, �s kijelentette, hogy � az a Vigasztal� L�lek, akit J�zus Krisztus meg�g�rt. K�vet�i k�t csoportra oszlottak: a hallgat�k vagy harcosok k�ls� k�r�re �s a v�lasztottaknak nevezett tan�t�k, illetve aszk�t�k bels� k�r�re. A szabadk�m�vesekhez val� hasonl�s�guk bizony�t�k�ul az volt szok�s eml�teni, hogy titkos jeleket, markol�sokat �s jelszavakat alkalmaztak, ami a mester�k �r�kbefogad�s�nak tulajdon�that� (mester�ket, Manes-t „az �zvegy fi�nak”, magukat pedig az „�zvegy gyermekeinek” nevezt�k), de ez vil�gosan nem bizony�that�. Mindazon�ltal ebben az �sszef�gg�sben van egy �rdekes szok�suk. A legenda szerint Manes v�llalta, hogy a perzsa kir�ly beteg fi�t meggy�gy�tja. A herceg azonban meghalt, ez�rt a kir�ly rendelkez�s�re Manes-t elevenen megny�zt�k �s a holttest�t felakasztott�k a v�ros kapuj�ra. Ezut�n minden �vben Nagyp�nteken a manicheusok gy�szszertart�st v�geztek Manes kopors�j�n�l (ez a szertart�s Bema n�ven ismeretes). Manes igazi szenved�seit akart�k szembe�ll�tani Krisztus „nem re�lis” szenved�seivel.
A maincheizmus alapvet� tan�t�sa a dualizmus: a vil�gban k�t egym�ssal ellenkez� l�telv l�tezik (f�ny �s s�t�ts�g, j� �s rossz). Ez a dualizmus azonban nem ennek a t�nynek kereszt�ny felfog�s�n alapul, hanem Ormuzd �s Ahriman zoroaszteri tan�t�s�n. Ezt vegy�tett�k a kabalisztikus babon�val, �s annyira eltorz�tott�k, hogy mind a perzsa papok, mind a kereszt�ny aty�k egy�rtelm�en elutas�tott�k ezt a tant. Manes szerint minden anyag abszol�t �rtelemben rossz, a rossz l�telve �r�k, maga az emberis�g s�t�ni eredet�, ez�rt az els� emberek, �d�m �s �va a gonosz lesz�rmazottai. Ugyanez a tan tal�lhat� meg a zsid� Kabbal�ban, ahol azt olvashatjuk, hogy �d�m k�l�nf�le f�rtelmes tettek ut�n n�i �rd�g�kkel h�lt, m�g �va �gy vigasztal�dott, hogy f�rfi �rd�g�kkel k�z�s�lt, ez�rt a gonosz lelkek eg�sz faja sz�letett a vil�gra. �v�t a Kabbala azzal is v�dolja, hogy a K�gy�val h�lt. A „Jalkut Simoni’ azt is elmondja, hogy azalatt a 130 �v alatt, ami�g �d�m �v�t�l t�vol �lt, ’az �rd�g�k, szellemek �s man�k eg�sz nemzed�k�t nemzette’.
A manicheus d�monol�gia �gy k�vezte ki az utat a s�t�ts�g hatalmass�gaival val� kiengesztel�d�si szertart�sok fel�, amiket a negyedik sz�zad v�g�n euchit�k gyakoroltak. K�s�bb a paulici�nusoknak, a bogumileknek �s a luciferi�nusoknak ugyanez volt a gyakorlata.
�gy a gnoszticizmusban �s a manicheizmusban tal�ljuk a kereszt�nys�g felforgat�s�ra ir�nyul� pr�b�lkoz�sok els� jeleit.
Az a t�ny, hogy az egyh�z ’eretnekk�nt’ el�t�lte ezeket, megn�velte bizonyos k�r�kben az ir�ntuk �rzett rokonszenvet, de m�g Eliphas L�vi is elismeri, hogy az egyh�z cselekedete hely�nval� volt, mivel „Manes sz�rny�s�ges gn�zisa” nemcsak a kereszt�ny tan�t�snak, hanem a kereszt�nys�g el�tti szent hagyom�nynak is a megszents�gtelen�t�s�t jelentette. (..)
K�s�bb, a kilencedik sz�zadban a manicheus dualizmus tov�bbi fejlem�nyeik�nt megjelentek a bogumilek, akiknek neve a szl�v nyelvekben ’Isten bar�tait’ jelenti. (…) Tan�t�suk �gy foglalhat� �ssze: Istennek, a Legf�bb Aty�nak k�t fia volt: az id�sebbik a S�t�n, a fiatalabbik J�zus. Az Isten jobbj�n �l� S�t�n jogot nyert a vil�g korm�nyz�s�ra, de a g�ggel teli S�t�n fell�zadt Atyja ellen, ez�rt Isten kivetette az �gb�l. Majd azoknak a l�nyeknek a seg�ts�g�vel, akik buk�s�ban t�rsai voltak, a S�t�n megteremtette a l�that� vil�got, a mennyei vil�g k�pm�s�t, amelynek a mennyeihez hasonl�an van Napja, Holdja, �s vannak csillagai. Majd v�g�l megteremtette az embert �s a K�gy�t, amely az � szolg�ja lett. K�s�bb Krisztus a F�ldre sz�llt, hogy megmutassa az embereknek a mennybe vezet� utat, de hal�la �s al�sz�ll�sa a pokolra eredm�nytelen volt: nem tudta megt�rni a S�t�n hatalm�t.
Krisztus tehetetlens�g�nek, enn�lfogva a S�t�n kiengesztel�se sz�ks�gess�g�nek ez a hite eredm�nyezte azt a tov�bbi tan�t�st, hogy a S�t�nt, aki nemcsak „e vil�g Fejedelme”, hanem mindenhat� teremt�je is, im�dni kell. Nicetas Choniates, a tizenkettedik sz�zadi biz�nci t�rt�n�sz ’s�t�nist�knak” nevezte ennek a kultusznak a k�vet�it, mivel „a nagyhatalm�nak tartott S�t�nt tisztelt�k, nehogy �rtson nekik’. K�s�bb e k�vet�k „luciferi�nusok” n�ven v�ltak ismert�. Tan�t�suk l�nyege (Neuss �s Vitoduranus szerint): Lucifert Isten igazs�gtalanul vetette ki a mennyb�l. Egy nap �jra visszat�r �s helyre�ll�tja kor�bbi dics�s�g�t �s hatalm�t a mennyei vil�gban.
A bogumilek �s a luciferi�nusok k�z�tt teh�t k�zeli rokons�g volt, de m�g az el�bbiek megosztott�k tisztelet�ket Isten k�t fia k�z�tt, addig az ut�bbiak kiz�r�lag Lucifert im�dt�k, mivel az anyagi vil�got az � m�v�nek tekintett�k. (…)
Az albigensek a titkos t�rsas�gok mint�j�ra k�t csoportra oszlottak: beavatottakra �s f�lig beavatottakra (noha szoros �rtelemben nem k�peztek titkos t�rsas�got). A beavatottakat, akik sz�mszer�en kevesen voltak, ’t�k�leteseknek’ nevezt�k. L�tsz�lag szigor� �letet �ltek: a h�st�l tart�zkodtak, megfogadt�k, hogy nem esk�sznek �s nem hazudnak. A titokzatoss�g, amellyel k�r�lvett�k magukat, tiszteletet v�ltott ki a m�sik csoporthoz tartoz� ’h�v�k’ r�sz�r�l. Ezek alkott�k a szekta nagyobb r�sz�t, �s nyakig benne voltak mindenfajta b�nben: uzsor�ztak, �ton�ll�k voltak �s hamisan esk�dtek, �s b�r a h�zass�got prostit�ci�nak nevezt�k, a v�rfert�z�s �s szabadoss�g minden form�j�t gyakorolt�k. A ’h�v�k’, akik val�sz�n�leg nem voltak teljesen beavatva el�lj�r�ik manicheus tan�t�s�ba, azt rem�lt�k, hogy a ’t�k�letesek’ seg�ts�g�vel jutnak el az �dv�ss�gre – a manicheus rendszernek megfelel�en.
Az albigensek a languedoci nemesek k�r�ben tal�ltak f� t�maszra. Ezt a vid�ket ’Franciaorsz�g J�de�j�nak’ nevezt�k: ib�riai, gall, rom�n �s szemita fajok keveredtek ott. A nemesek, akik nagyon k�l�nb�ztek az ’�szaki tudatlan, j�mbor lovagokt�l”, egy�ltal�n nem tisztelt�k m�r a hagyom�nyaikat. ’Kevesen voltak k�z�l�k, akiknek ne lett volna egyik nagyanyja szarac�n vagy zsid�.’
Ezenk�v�l, az a sz�mos albi eretnek, aki Eur�p�ba az erk�lcsi lazas�got visszahozta, a keresztes h�bor�k idej�n csatlakozott a szekt�hoz. Comminges gr�fja t�bbnej�s�gnek h�dolt, �s az egyh�zt�rt�n�szek szerint VI. Raymundnak, Toulouse gr�fj�nak, a legink�bb szenved�lyes albigensi ’h�v�k’ egyik�nek h�reme volt.
Hamis be�ll�t�s, hogy az albigensek mozgalma kiz�r�lag a R�mai Egyh�z zsarnoks�ga elleni tiltakoz�sk�nt j�tt l�tre; val�j�ban a kereszt�nys�g elleni, �s m�g enn�l is ink�bb a vall�s �s az erk�lcs valamennyi alapelve elleni l�zad�s volt. Bizonyos albigensek huzamos id�n �t ny�ltan hirdett�k, hogy a zsid�k t�rv�nye el�bbre val�, mint a kereszt�nyek�; m�sok sz�m�ra az �sz�vets�g Istene �pp olyan borzalmas volt, mint a ’hamis Krisztus’, aki a Golgot�n szenvedett. A gnosztikusoknak �s a manicheusoknak a demiurgos (Jahve, azaz Isten neve kabbalista kifejez�ssel – megjegyz�s t�lem) ir�nti r�gi gy�l�lete �jra �letre kelt benn�k, akik a t�rsadalmi rend ellen l�zadtak. Az albi nemesek, a tizenhetedik sz�zad libertinusainak �s a tizennyolcadik sz�zad illumin�tusainak el�fut�rai, a paps�g elleni harc �r�gy�n sz�t akart�k t�pni mindazt a k�t�tts�get, amit az egyh�zi tan�t�s jelentett sz�mukra.
Az albigensek �ltal D�l-Franciaorsz�gban okozott felfordul�s elker�lhetetlen megtorl�st eredm�nyezett: a kor kegyetlens�g�nek megfelel� elnyom� int�zked�seket hoztak ellen�k. Ez a t�ny alkalmat adott bizonyos t�rt�n�szeknek, hogy az albigenseket v�rtan�kk�, az egyh�zi �nk�nyuralom �ldozat�v� magasztos�ts�k. De – �ppen �gy, mint a Templomosok eset�ben -, �ld�z�tts�g�k puszta t�nye nem bizony�tja, hogy �rtatlanok lenn�nek azokban a b�n�kben, amikkel v�dolt�k �ket.” (2)
Teh�t meg�llap�that�, hogy az albigensek mozgalma is azok k�z� az ir�nyzatok k�z� sorolhat�, amelyek a modern s�t�nizmus el�fut�rai, megalapoz�i voltak. Gondolkozzunk el kicsit azon, hogy imm�ron 2000 �ve, kiknek az �rdeke a kereszt�nys�g elleni t�mad�s? K�nl�dnak, er�lk�dnek. Eretnek mozgalmak, tombol� bolsevizmus, liberalizmus, szekt�k, �lszent-tehetetlen-korrupt politikusok. B�buk. A s�t�ts�g eszk�zei. Sokan nem l�tj�k �t, hogy a Gonosz szolg�lata hi�baval�, nincs kiengeszteltet�s, a szolg�k is megsemmis�lnek. Gy�m�lcs�r�l ismerszik meg a fa. Az eredm�ny: pusztul�s, hal�l. A Gonosz c�lja a hatalom maga. Mert a Gonosz a szolg�lat�rt is gonoszs�ggal fizet, ez�rt (is) Gonosz. A Gonosz fogalm�ban nincs helye cseppnyi j�nak sem. Ja, hogy valaki „divatosan”, „modern megk�zel�t�ssel” azzal j�n, hogy a J� a Rossz �s a Rossz a J�? Err�l jussanak mindig esz�nkbe Izaj�s pr�f�ta szavai: „Jaj nektek, akik a rosszat j�nak mondj�tok �s a j�t rossznak, a s�t�ts�get vil�goss�gnak �s a vil�goss�got s�t�ts�gnek!”
A pokolban nincs „rock’n’roll”…


(1) Erd�dy J�nos: �nekes az orsz�g�ton, 12, 13,14, 16,17. old., Zenem�kiad�, Budapest, 1979
(2) Nesta H. Webster: Titkos t�rsas�gok �s felforgat� mozgalmak, 52, 53, 86, 87, 100, 101. old., Gede Testv�rek Bt., Budapest 2005. ( A k�nyv 1924-ben jelent meg el�sz�r)

Andriska Istv�n - http://gothic.hu/gothic.html