Lilith, �s a fia haza�rkeztek. �ppen id�ben, mert p�r fel akart kelni a nap. Gyorsan felrohantak a h�l�szob�khoz, �s persze a folyos�n biztons�gban voltak, mert egy darab ablak nem volt sehol. Lestat �pphogy beesett az ajt�n, m�r ragyogott a nap. Csak �tkozta mag�t.

-Az �g szerelm�re, olyan pocs�k az id��rz�kem, hogy lassan ver�f�nyes d�lben fogok sz�nn� �gve hazat�molyogni!

A hangra Armand kij�tt a szob�j�b�l. Mindketten l�tt�k Mauriciust. El�sz�r Lestat sz�lalt meg.

-Ez meg ki?

-� a tan�tv�nyom Mauricius.

-�rtem. Isten hozott Mauricius!

�s kezet fogott a v�mp�rral. Armand viszont hozz� sem akart �rni. Fel volt d�lva, mert f�lre�rtette a helyzetet. Hangj�ban d�h volt �s csal�d�s.

-Az�rt tetted v�mp�rr�, mert szereted �t mi?! Ennyi volt? Az�rt nem hittem volna, hogy a szerelm�nk ilyen kis id� m�lva cs�t�rt�k�t mond!

Legsz�vesebben j�l felk�pelte volna Lilithet, ami�rt ezt csin�lta.

Lilith viszont egy cseppet sem volt megijedve.

-Szivem. F�lre�rted. Nekem m�r sok tan�tv�nyom volt. Hozz�teszem, hogy sok h�l�tlan tan�tv�nyom. Nem �gy szeretem, mintha bele lenn�k esve, hanem �gy, mint a fiamat!

Armand hitt Lilithnek.

-Bocs�ss meg nekem. Csak gondolom hogy te is tudod, hogy nem egy v�mp�r hagyott m�r el.

-Persze, hogy tudom! Gondolod, hogy lenn�k olyan gonosz, hogy �n is elhagyjalak? Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de szerintem minden halhatatlan, �s haland� tiszt�ra meghibbant, ha elhagyja a szerelm�t, �s k�zbe meg szereti!

Lestat nagyon �r�lt Mauriciusnak, �s csak nehezen hitte el, hogy l�ny�nak van olyan fizikai ereje, hogy valakit v�mp�rr� tegyen.

-Ezt meg kell �nnepelni! �ljen Lilith!

Lilith viszont lecsillap�totta apj�t, �s azt mondta neki:

-Majd akkor �nnepelj, hogyha v�mp�r szok�sok szerint egybekel�nk Armanddal, j�?

-A v�mp�r egybekel�s h�t…���…meglehet�sen furcsa…Szerintem. De v�g�l is ti tudj�tok. �n �desany�ddal ember szok�s szerint kelt�nk egybe, de �jszaka. A pap azt hitte, hogy sz�rnyet hal, mert csupa feketeruh�s, h�feh�r b�r� alak j�tt el az esk�v�re. �lland�an azt volt a fej�ben, hogy ez esk�v�, �s nem temet�s. Azut�n pedig egy kiad�s vad�szattal t�lt�tt�k el az est�nket. �t �v eltelt�vel pedig megsz�lett�l, �s n�gy �v m�lva �desany�d meghalt. Onnant�l �n neveltelek, akkor m�g haland� volt�l, de tudtad, hogy �n milyen vagyok. Szeretted hallgatni a t�rt�neteimet, �s szeretted, ha tan�tottalak. Kilenc �vig kik�peztelek a v�mp�rl�tre, �s azz� tettelek. Az okokat tudod, nem mondom el m�g egyszer, mivel nem vagyok sz�cs�pl� t�pus. Igaz, Armand?

-Pontosan! �n persze nem �gy vagyok. Csakis akkor vagyok cs�ndben, hogyha alszom.

Mindannyian nevettek. Most m�r Mauricius sem tartott Armandt�l, Lestatot pedig kifejezetten megkedvelte. Mindenki most �lte a legboldogabb korszak�t.

Mind a n�gy�k vid�m volt. Egyenl�re.