A bipol�ris zavar, m�s n�ven m�ni�s depresszi� az egy�n hangulat�ra, viselked�s�re �s az �rz�kel�s�re hat� pszichi�triai betegs�g. A magyar lakoss�g t�bb mint 1 sz�zal�k�t is �rint� betegs�gben a t�netek s�lyoss�ga nagyon elt�r� a k�r k�l�nb�z� f�zisaiban. A kezel�s sor�n �ppen ez�rt komoly neh�zs�get jelent a megfelel� ter�pia meghat�roz�sa, mivel el�fordulhat, hogy b�r a kiv�lasztott ter�pia hat�kony a betegs�g egyes epiz�djainak a kezel�s�ben, de ezzel p�rhuzamosan a m�sik f�zis el�id�z�s�t is okozhatja (pl. az antidepressz�nsok, amelyek haszn�lata a m�ni�s f�zishoz is vezethet).


Egyszer lent m�skor fent

A t�netek a hangulatingadoz�ssal egy�tt v�ltakoznak a m�ni�s �s a depressz�v f�zis k�z�tt, a betegek hol s�lyos m�lypontokat, hol eg�szen v�gletes feldobotts�got �lnek �t. A depresszi�s �s m�ni�s f�zisok k�z�tti hangulatv�lt�s m�dja �s ideje nagyon elt�r� lehet.

Sok esetben a bipol�ris betegs�g depresszi�val kezd�dik �s ak�r �vekig, �vtizedekig csak ezek a t�netek jelentkezhetnek, mire az els� m�ni�s f�zis megjelenik. Az is el�fordul, hogy a f�zisok k�z�tt t�bb �v t�netmentes id�szak telik el, m�g m�skor gyakran - ak�r �vente 3-4-szer - v�ltakoznak, k�zt�k r�vid sz�nettel, vagy an�lk�l.

Az ut�bbi �vtizedekben egyre gyakrabban tapasztalhat� a betegs�g legrosszindulat�bb form�ja, amelyben a m�ni�s �s depresszi�s epiz�dok havi-, heti- vagy ak�r napi gyakoris�ggal v�ltakoznak. Ez felbor�tja a beteg- �s k�rnyezete addigi �let�t; a hangulatingadoz�sok miatt a beteg kisz�m�thatatlann� v�lik, elvesz�ti a val�s�g�rzet�t, ami igen gyakran meggondolatlan cselekedetekhez vezet.

Ter�pia n�lk�l a k�vetkezm�nyek v�gzetesek lehetnek

A fel nem ismert �s/vagy kezeletlen eseteknek sz�mos s�lyos sz�v�dm�nye �s k�vetkezm�nye lehet: csal�di konfliktusok, v�l�s, m�sodlagos alkohol- �s/vagy drogfogyaszt�s. A legtragikusabb k�vetkezm�ny azonban az �ngyilkoss�g, melynek el�fordul�sa haz�nkban egy�bk�nt is sajn�latosan magas ar�ny�.

Minden tizedik bipol�ris betegs�gben szenved� beteg �ngyilkoss�g k�vetkezt�ben hal meg, de a k�zhiedelemmel ellent�tben f�leg a m�ni�s f�zisr�l a depresszi�s f�zisra t�rt�n� v�lt�skor �s nem a s�lyos depresszi�s id�szakban. A betegek 25-50 sz�zal�ka �lete folyam�n legal�bb egyszer megk�s�rli az �ngyilkoss�got.

Mindazon�ltal az ut�bbi id�ben hatalmas el�rel�p�s t�rt�nt a betegs�g kezel�s�ben. A modern gy�gyszerek �s a pszichoter�pia alkalmaz�s�val a t�netek a legt�bb esetben hat�konyan kontroll�lhat�k. A kezel�s alappill�r�t az �n. hangulatstabiliz�l� gy�gyszerek jelentik, amiket azonban t�bbnyire m�s gy�gyszerekkel kombin�lva, a betegs�g t�pus�t�l �s az adott betegs�gf�zist�l f�gg�en alkalmaznak.

A hat�konynak sz�m�t� kezel�s h�tr�nya az �lland� kontroll sz�ks�gess�ge �s a kedvez�tlen mell�khat�sok, amelyek k�vetkezt�ben a betegek a ter�pi�t is elutas�thatj�k. A depresszi�s f�zisban az antidepressz�v gy�gyszereknek is nagy szerep jut, �s gyakran szorong�sold� k�sz�tm�nyek alkalmaz�s�ra is sz�ks�g van, ezekn�l azonban fenn�ll a m�ni�s f�zis el�id�z�s�nek vesz�lye.