Főoldal
Sétáltam az utcán, a pulcsim be volt cipzározva az államig. Finom szellő cirógatta meg az arcomat. Már nem meleg, hanem hideg volt.. Egész végig a földet néztem, s éreztem, ahogy a hajam fújja ez a hideg szél.
Hirtelen azt vettem észre, hogy hatalmas "VIGYÁZ" hagyja el valaki száját. Felnéztem.
- Szia Atosz.. - köszöntem osztálytársamnak, akivel most majdnem összeütköztem a sarkon. Most megy reggelizni.. Hmm.. akkor nem késhetek el.. De azért időben sem vagyok.
Hallottam ahogy Ő is köszön nekem, majd ismét utunkra léptünk. Közben hatalmasat ásítottam. Beléptem egy vaskapunk, majd lenyomtam egy rossz kilincset, erővel megtoltam egy hatalmas ajtót, majd tovább - végig egy hatalmas folyosón. Köszöntek, én visszaköszöntem, de nem álltam meg. Elővettem pénztárcám, majd beálltam egy kis ablak elé.
- Jóreggelt! Mit kérsz?
- Két husos pizzát, Ircsi néni! - mondtam majd a fejem a hideg üvegnek támasztottam.
- Jól telt a nyarad?
- Jól, persze.. - behunytam a szemem, majd ismét elismétlődött bennem a szó - "telt".
- Tessék! 2 husos pizza! - az idős néni hosszan megnyomta a "z"-t. Sose mondtam ki a "pizza" szót "dz"-vel.
- Köszönöm! - majd kifizettem azétkem.
Elvettem fejem az üvegtől, majd továbbmentem. Beléptem egy hófehér ajtón:
- Hello.. - mondtam.
- SZIAAAA! - hallottam vissza. Leültem egy padhoz. A nyár eleje óta nem ültem ott. Hátratoltam székem, s mint szoktam, feltettem a lábam a padra. A nemrég vett husos pizzákat az ölembe vette, a táskámból pedig előkapartam a teámat. Beleharaptam a pizzába, s kortyoltam a teát.
Hátradöntöttem fejem. Tudtam, nincs menekvés. Elkezdődött ismét az iskola..
ßłithe
|