A drog �l, puszt�t �s nyomorba d�nt. Ez t�ny, �m ha ezt a sz�leid, az
orvosok, a feln�ttek mondj�k, csak legyintesz r�. �s kipr�b�lod. Mert a
t�bbiek is kipr�b�lt�k. Ez�rt �gy d�nt�ttem �rok James Frey memo�rj�b�l,
amelyben hiteles �s megr�z�an �r k�lv�ri�j�r�l, arr�l, hogy milyen
gy�trelmeket �lt �t, m�g legy�zte a drogokat, amelyekre sokkal k�nnyebb
r�szokni, mint szabadulni t�l�k. �s arr�l, hogy a drog - legyen az
b�rmilyen-
- T�nyleg �l, puszt�t �s nyomorba d�nt.


„Fel�bredek, reszketek, �sszeg�mb�ly�d�m, �k�lbe szor�tom a kezem.
Izzads�g folyik a mellemen , a karomon, a l�bamon. Egy bogarat l�tok a
sarokban, de tudom, hogy nincsen ott. A falak �sszez�r�dnak �s kiny�lnak,
�sszez�r�dnak �s kiny�lnak. �sszeg�mb�ly�d�m a padl�n, k�pek �s hangok
t�rnek r�m. Olyanok, amiket sose l�ttam, sose hallottam, nem is tudtam,
hogy l�teznek. S�t�t �rnyak, �les f�nyek, k�k, s�rga �s v�r�s, olyan v�r�s
vill�ml�sok, mint a v�rem. Fel�m j�nnek, �v�lt�znek velem, nem tudom,
kicsod�k, de tudom, hogy a bogarak oldal�n �llnak. �v�lt�znek velem. Az
eg�sz testem remeg, a sz�vem ki akar ugrani a hely�b�l, bel�lr�l �ti a
mellemet. A bogarak felm�sznak a testemre, csipkednek, de megpr�b�lom
kiny�rni �ket. Felkapom a b�r�m, megt�pem a hajam, harapd�lni kezdem magam.
Egy fogam sincs, harapd�lom magam, �s j�nnek az �rnyak, �les f�nyek,
villan�sok, �v�lt�sek �s bogarak, bogarak, bogarak. Sz�tzuhantam. Teljesen
kibaszottul sz�tzuhantam. �v�lt�k. Magamra pis�lok. Beszarok a nadr�gomba.
Feh�r k�penyes F�rfiak j�nnek, �s lefognak. Pr�b�ln�m �ld�sni a bogarakat,
de nem tudok mozogni, tov�bb �lnek. Bennem. Rajtam. �rzem a sztetoszk�pot,
a v�rnyom�sm�r�t, �s hogy egy injekci�s t�t sz�rnak a karomba, mik�zben
leszor�tanak. Megvak�t a s�t�ts�g. Kik�sz�ltem.”

�ream