A BORDERLINE-K�R

            June vagyok, 16 �ves szlov�kiai, vagy ha �gy tetszik felvid�ki magyar, 16 �ves rocker-goth csaj- �s Borderline beteg. Nem akarok orvosi fr�zisokat futtatni oldalakon kereszt�l, abb�l van el�g: oldalak az interneten, k�nyvek, foly�iratok - olvastam �ket �n is, m�gsem ismertem fel teljes m�rt�kben magamon a betegs�get. Err�l szeretn�k irni, testk�zelb�l �gymond.

            Ha megengeditek, untatn�lak titeket az �n t�rt�netemmel.

            A betegs�gem r�gebbre, vagy 2-3 �vvel ezel�ttre ny�lik vissza. Nem tudom, mi v�ltotta ki, csak sejtem, csak sejthetem, mi�rt kezd�d�tt az eg�sz. 13-14 �ves koromban rossz t�rsas�gba keveredtem. Volt ott minden, cigi, drog, m�r kem�nyen "be voltam �llva mindennap, mint zsiguli a kertbe". Egyik nap azt vettem �szre, hogy a f� lefel� h�z, nem felvidit, a pi�t�l sir�g�rcs�t kapok, a gyorsit�k zsibbasztanak. Akkor, elk�bitva, elhat�roztam, hogy ebb�l ki kell m�sznom. Nem volt k�nny�, f�leg mert a t�rsas�g nem nagyon akart elengedni, szerves r�sz�nek tekintett. Az egyik csaj, aki beler�ngatott ebbe az eg�szbe mondta:"Innen, szivem, t�ged csak kopors�ban visznek el. Beker�lt�l, benn is maradsz". Majdem beigazol�dott a j�slata. Az akkori pasimat elhagytam, mert minden m�rt�kben el akartam szakadni, ami az�rt sem volt k�nny�, mert egy faluban, s�t egy utc�ban �lni a band�nak a tagjaival nem lehetett k�nny� �letnek nevezni. Sz�val az akkori pasim, mikor elhagytam, megfenyegetett, hogy meg�l. Ahogy ismertem, �s amilyen hire volt-megtette volna.  De anyuk�m int�zkedett, sz�lt az unokatestv�r�nek, aki rend�r, az meg elsimitotta az �gyet. V�resre karcoltam a kezeimet akkor biztosit�t�vel, igy oldottam a f�lelmemet. A tov�bbi id�szakban egyre t�bbsz�r �s er�sebben, m�lyebbre v�gtam, karcoltam. "A k�ls� f�jdalom, enyhiti a bels�t" "Ha f�j a lelkem, f�jjon a testm is"- ilyen �s eff�le mondatokkal magyar�ztuk ki magunkat a legjobb bar�tn�mmel, ha valaki utal�st tett, vagy b�tor m�don r�k�rdezett, ugyan m�r mi is az a sok sebhely a kez�nk�n. Megint j�ttek a drogok, bel�ptek az �letembe a fi�k, s �n egyre bizonytalanabb �s mag�nyosabb lettem, ahogy teltek a hetek, h�napok, ahogy egyre t�bb ember vett k�r�l. Nem �reztem, hogy valaki is meg�rtene, egyed�l voltam, bizonytalan, t�kozl�, �letunt, �sszet�rt, er�tlen voltam...

            Kellett egy pasi-megszereztem, de ha m� megvolt, ha m�r bel�mszeretett, ha elkezdett ragaszkodni, eldobtam, �s f�j nekem is, b�ntudatom volt. Ah�nyszor csak hazamentem, r�szegen vagy bet�pve, b�ntudatom volt, mert tudtam, anyu pontosan tudja, mi van velem, csak nem sz�l, mert azt is tudja, hogy menek�l�re fogn�m a dolgot. Mit tehetett volna? Ha bez�r, elsz�k�k, vagy meg�l�m magam. Mindig volt n�lam zsilett vagy k�s, hogy a hirtelen semmib�l r�m t�r� d�monok ordit�s�t csillapitani tudjam. Romlottak a jegyeim, m�r 9 h�napja szakadatlanul be votam r�gva hetente minimum h�romszor, de a legt�bb esetben m�g t�bbsz�r is, l�gtam a sulib�l, f�veztem minden nap, egy h�napban kb. k�tszer volt speed, vagy pervitin is. �reztem, tudtam, hogy egyre m�lyebbre cs�szok, �s ha gyorsan nem t�rek �szhez, t�bbet nem �llok fel a f�ldr�l. De lusta voltam, gyenge voltam azt mondani a sz�leimnek: vigyetek pszichi�terhez, mert vagdosom magam, �s drogozok. K�rdezt�k sokszor, nincs valami baj? Nem akarsz valamit mondani? Ezek a k�rd�sek soha nem szemreh�ny�ak, sz�monk�r�ek voltak- segit� kezek voltak, amiket annyiszor, de annyiszor visszautasitottam, ell�ktem.

            Azt�n, nemr�g, egyszer majdnem terhes maradtam. Nem tudtam mit csin�lni, csak irtam anyunak egy SMS-t, hogy mi a helyzet. Hazamentem, adott p�nzt, meg�rt� volt, vettem esem�ny ut�ni tablett�t. A kezemen m�r vesz�lysen m�ly v�g�sok voltak. Le�lltam a pi�val, a drogokkal is. Azt�n hirtelen p�r bar�tn�m, m�r amennyire azok voltak, a h�tam m�g�tt �rdekes dolgokat mondtak r�lam, �n pedig megtudtam. F�lt�kenyek voltak r�m, mindenki tudta. De nekem akkor is nagyon f�jt. Elj�ttem a sulib�l, vettem 2 liter bort, 1 litert legal�bb megittam, de lehet, t�bbet is, �s az �n szervezetemnek nagyon betett. �sszevagdostam a kezemet, s hirtelen beugrott valami: mi lenne, ha �r�kre v�ge lenne? Megpr�b�ltam. De a zsilett nem v�gott el�g m�lyre. Hazat�ntorogtam, a busz felkavarta a gyomromat, r�szeg voltam, anyuk�m pedig megl�tta, hogy cs�p�g a v�r a kezemr�l. Kijelentette, hogy m�snap pszichi�ter, �s nem �rdekli, de szeret �s nem akar elvesz�teni. �n pedig bel�ttam, hogy meg lehet menek�lni.

            Az�ta van j�kedv az �letemben, van boldogs�g �s vannak c�ljaim is. A doktorn� nagyon kedves, sokat segit. A gy�gyszerek is segitenek, inni t�nyleg nem ihatok, mert megfulladn�k a tablett�k miatt. De a legnagyobb dolog, amit kaptam: m�r tudok b�zni, hogy lehet, s�t lesz jobb is. �s tudom, fel tudok �llni. Aki depresszi�snak �rzi mag�t, vagy v�gja, �geti a kezeit, esetleg nagyon f�l valamit�l, menjen el pszichi�terhez! Mindent lehet kezelni, csak idej�ben �szre kell venni a dolgokat! Higgy�tek el, fel kell �llni!!!

June