Cikk a Hall-rl
A hall mindig ott ll elõtted. Te htrlsz elõle, bele az letbe, sorsodba. Ha nem nzel a szembe, kerld a pillantst, akkor htrafel kell tekintgetned, vigyzva, hova lpsz. Eleinte sokan segtenek: szlõk, bartok, trsak, utad j rszt viszont magad szabod meg pillanatnyi rzseid szerint. Azutn kezd bellni a rendszer, mikor, hogyan, hova nzel, lpsz. Utad nll trvnyeket teremt benned, mr nem tehetsz mindent gy, ahogy szeretnd, ahogy rzed. A vilg vltozik, te egyre llandbb vagy, egyre tbbszr botlasz meg benne. vatosabban vizsglod a mgtted lvõ rszt, lassabban haladsz. Hallod kzelt. Nha pnikba esel, figyelmetlenl ugrasz egyet htra. Ha szerencsd van, llva maradsz, ha nem, elesel, s a hall mg kzelebb r. Mr a lehelett rzed az arcodon, hûvs keze rinti testedet. Mg meneklsz egy darabig, de mr fog, s kzelebb hz maghoz. Vgl elernyedsz, õ felemel, maghoz szort, s hiba ellenkezel, felemeli fejed, s a szembe tekintesz. s nem ltsz benne haragot, veszlyt, hidegsget. Kutatan, szeretettel tekint a szemedbe, olvas benne, knyvknt lapozva t leted. Te elõszr rmlten prblod takargatni botlsaidat, aztn egyre inkbb elfogadod a szeretõ br rzkeny tekintett, ellazulsz. A megismerkeds a vghez kzeledik, te egyre aktvabb vagy, el tudod szaktani tekinteted a szemrõl, s megdbbensz. Az arca a tid, teste a tid. Mg mosolya is, ami most feldereng az arcn, bellrõl ismerõs. gy mosolyogtl gyermekedre, amikor jszaka benztl a hlszobba, mert zajt hallottl, s lttad rajta a rossz lom vertkt s gyûrtt takarjt, de mr kisimult az arca s egyenletesen llegzik.
-"Soha nem figyeltl rm. Nem nztl rm, csak fltl tõlem "- szlal meg a lgy hang, amit mr sokszor hallottl, amikor valami nagyon fontos dologban krtl segtsget, megnyugtatst - "... igen, az is n voltam."
-"Mindig szemben lltam veled, lttam a jvõdet. Ha figyelted volna a mozgsomat, velem tncoltl volna, ahelyett, hogy elõlem botladozol, az lettel nem lett volna semmi bajod. Megijedtl a kardtl, amit a kezemben tartok? Neked is van ugyanilyen, ott volt a kezedben a hrmas fegyver: a szellem, a llek s a test kardja. Gynyrû tncot, az let, szeretet s erõ tnct tanultuk, de te nem erre figyeltl. Hogy az led bajaira, nehzsgeire kellett figyelned? Nem. A szemembe kellett volna nzned. Tkrzõdni lttad volna benne mindazt, ami krltted volt, sokkal pontosabban, lesebben s nagyobb ltszgben, mint ahogy nzegetve lthattad. Gondoltl arra, mi trtnt ott, ahova ppen nem tekintettl - vagy nem akartl arra nzni? Igyekeztl jl tltni a helyzetet, de csak arra lttl, amerre nztl. rezted is ezt sokszor, amikor vratlan dolgok, rzsek, tuds bukkant fel ott, ahol nem szmtottl r. Ha a szemem tkrn t nzed, mindezt lttad volna. Nekem nem tudtl - tudsz - hazudni, s nem hagytam volna, hogy becsapd nmagad. Nincs jobb kritikus, jobb szûrõ a tetteiden, mint az, hogy ha valamit nem jl teszel - vagy ppen tlgondolkozva nem teszel meg idõben -, nem tudod mr helyrehozni. Nem bnthatsz meg senkit, nem befolysolhatsz senkit, sõt, nem hagyhatod azt sem, hogy valaki tlzottan tmaszkodjon rd, hiszen lehet, hogy holnap mr nem leszel, nem kapsz lehetõsget a javtsra, segtsre. Lesjtottam rd sokszor, igen. Karom erejt, kardom lt sokszor rezted s lttad msokon, a csapsok iszony, hideg, kiszmtott volta elrmtett. Msok a sajt hallukkal tncoltak jl vagy rosszul, m neked csak velem kellett volna trõdnd. Nem sajnlni, rszvtet rezni irntuk, hanem a tncra visszairnytani figyelmket - taln jobb lett volna, ha gy teszel. Ha melletted voltak, kzs tncunk lett volna a cl, nem szabad kiesned a ritmusbl, s tged figyelve õ is felll majd. Tged is rtek csapsok, s ha gy rezted, megsebeztl engem, az is neked fjt, hiszen egyek vagyunk. Nem azrt kaptad a csapst, mert valaki haragudott rd s fjdalmat akart okozni neked. Azrt rt, mert mr elg erõd volt elviselni, s ezrt mr nem volt szabad azt a hibt elkvetned, amire gy figyelmeztettelek. Tncolni tanultunk. Megtanulni egytt lni azzal a hatalmas erõvel, ami a rsznk, jogos tulajdonunk, gynyrû szimblumot alkotni trben s idõben. A karddal hromszor is hibztl: fltl tõle, fegyvernek hasznltad, nem rtetted meg a lelkt, gy nem fogadtad el a feladatod. Azt hiszem, itt az ideje, hogy megtervezzk a tanuls jabb sznhelyt s fõbb feladatait"
Az utols rsz elhangzsa utn az alak, amely ressgbõl ltszik lenni, mg kzelebb lp hozzd. Feltrõ flelmed rr lesz rajtad, de ekkor fnyt pillantasz meg ebben az ressgben, csillogsa kvncsiv tesz, s engeded magad behatolni ebbe az ressgbe s sztoszlani benne. A kiteljeseds hatalmas rzse rad el benned. A stt alak megszûnik ltezni, egyek lesztek, hiszen mindig is egyek voltatok. Emlkszel sok-sok tallkozsotokra, amikor flelmed szlni sem engedte a lnyt, s ntudatlanul vetett vissza az j letbe, majd olyanokra is, amikor nem hatoltl bele az alakba, flvn a hatalmas trtõl. Most viszont eggy vltl a Szeretettel, a Fnnyel, amit magadban hordoztl, engedted teljes valdban kiteljesedni azt, visszanyerve eredeti formd.
Megjegyzsek a lertakkal kapcsolatban:
Figyelmet rdemel a halads irnya (pl. a knai nyelvben a tegnap az elõtted lvõ nap, a holnap a htad mgtt rejtõzik), ami sokkal kzelebb ll a valsghoz, mint az eurpai hozzlls, mely szerint a holnap van elõttem. A tanulsg egyrtelmû: a nyugati ember kifel fordul, tervezõ, talakt, terjeszkedõ szemllete jelenik meg abban, hogy a holnapot vizsglgatja. Ez trtnelmileg magyarzhat: a nyugati civilizci mindig terjeszkedõ, aktv volt, ahogy a barbr trzsek terletfoglalstl a modern gyarmatostsig egyenes vonalban levezethetõ. A keleti felfogs szlõje a zrtsg: a Nagy Fal nem csak fizikai ptmny, hanem szimblum is, ugyangy, ahogy a japnok szigetei. A knaiak maguk zrtk be magukat egy adott terletre, ezzel kellett egytt lnik s fejlõdnik, gy a passzivits s nkorltozs, befel forduls s tervezs helyett a tanulsgok levonsa mind trsadalmi, mind egyni tren a fennmarads zloga. A japn kp a termszet ltal bezrt trsadalom szimbluma: a hdts, erõ jellemzõbb, de szigor szablyok kz szorul, mindenkinek megvan a maga hely, mg akkor is, ha ezek a helyek szembelltjk kpviselõiket. Ugyanakkor feltûnõ, hogy jelen korunkban mindkt trsadalmi modell megszûnõben van. A nyugati nem tud terjeszkedni, befel kell fordulnia, hiszen a trsadalom terjeszkedõ hagyomnyai az egyn elnyomsval - s fordtva - jrnak. A keleti embert pedig "megfertõzte" a nyugati gondolkods, terjeszkeds, egyni trekvs, gy feszegeti trsadalmi hagyomnyait.
A kard is magyarzatot ignyel. Az embernek hrmas lte hrmas hatalmat ad: tudsa - legyen az rel trgy avagy okkult -, lelke - rzelemvilga s lelki ereje -, s fizikai testnek lehetõsgei egyarnt vals fegyverek - az emberi lny hromlû kardja. Mindhrommal tud rtani, ha nem tudja õket hasznlni vagy nem rett a hasznlatukra (utbbi azonos az elsõvel bizonyos szempontbl). Meg kell teht ismerni õket, nem szabad flni a bennnk rejtõzõ hatalomtl. Mindhrommal val ismerkeds sorn erõs a ksrts, hogy csak gy, tletszerûen hasznljuk õket, s mg erõsebb a tõlk val flelem ppen ezrt. J esetben ez a kettõ egytt jelentkezik az ember lete sorn, fiatalabb llek esetn az erõ tl csbt (vagy esetleg az rettebb gondolkods nem ms, mint elõzõ letek sorn elkvetett balfogsokbl levont tanulsg?). Kvetkezskppen ha a hasznlattl val flelem megjelent, akkor nyugodtan fejleszthetõ az erõ, mert csak tanult llek fl. Az ilyen ember ltal megszerzett tuds csak j clokat fog szolglni, tudni fogja, hogy mit, mirt, hogyan tesz, kifinomult eszkze lesz az Erõnek.
A hasznlat sorn elkvetett hrom hiba a mesterr vls hrom prbjnak szimbluma egyttal: a kardtl (a jelltben rejlõ sajt erõtõl) val flelem legyõzse (?) a tûzprba. Hinnie kell erejben annyira, hogy hasznlni tudja, ssze merje mrni valamivel, ami hatalmasnak tûnik szmra. A fegyverknt val hasznlat lebrsa a vzprba: a belsõ erõ tmege a maga nyers formjban nem hasznlhat, csupn a belsõ talakulst szolglja. Kifel csak annyi jele van, hogy a jellt az erõszak - rtsd: beavatkozs - legkisebb alkalmazsa nlkl gy vltoztat meg dolgokat, hogy ereje segtsgvel annyira alkalmazkodik a helyzethez, hogy az erõ rajta keresztl (benne?) ns szndka nlkl vgzi el a vltoztatst: a vltoztatandban rejlõ sszhangra trekvõ erõ mozdul meg ltala. A harmadik a szellemprba, amikor a jellt megismeri a kard (a benne megnyilvnul Erõ, Isteni Lnyeg) igazi arct, eggy vlik vele. Eljut az egyn hallig, s visszajn, mint az Erõ hordozja
(rja ismeretlen)
|