A temetben stlva...
Blithe 2007.07.06. 14:25
Szoksos bevezet egy kis lmnnyel
dv mindenkinek!
Remlem nem haragszotok rm, hogy megint kstnk :$!! Pedig, megfogadtam magamnak, hogy a nyron pontos leszek, de ltjtok, nem jtt ssze :).. Mindegy, taln a jv hnap mr pontosan jn ki :)!!!
Nos, egy kis trtnetet szeretnk nektek elmeslni... Nemrg meghalt a nagypapm, lassan hrom hete volt a temetse. Pr nappal ezeltt anym mondta, hogy mennyek ki vele s a nagymammmal a temetbe, hogy tudjam mi hol van (szemtgyjt, kt, locslkanna), mert lesz a kvetkez hetekben olyan nap, amikor neknk kell majd elintzni a srt. Nmn stltam mgttk, segtettem rendberakni a srt, melyen mg ugyebr nem volt a k, csak mg a "homokbucka". Ezutn mondta anym, hogy nzznk krl, htha van olyan sr, ami tetszik, s akkor el tudnnk mr dnteni hogy milyen legyen nagypapa srja...
Ahogy stlhattunk, anym hirtelen megllt az egyik sr eltt, s gy szlt:
- risten! - odalptem hozz, azt hittem egy rg elfeledett ismers, akinek a hallhrt most tudta meg, a temetbl.
- Mi a baj? - krdeztem.
- Nzd! - a srra nztem: - A szlk mg lnek, a gyerek mr halott! S annyi idsen halt meg, mint most n! - igaza volt. A kt szl mg lt, a "Fiuk" (gy volt a srra rva) pedig 45 vesen elhunyt. Tavaly.
Anym arcra pillantottam, valban megrintette ez a dolog. Nagyot nyeltem, fltem hogy rosszul lesz, vagy ilyesmi. Kevs hallgats utn ismt megszlalt:
- n biztos belerlnk... - meglepdtem. Tudtam mire gondol - abba rlne bele, ha "tlln" a gyerekeit. Lestttem a szemem, mert tudtam hogy ma nem kellene itt llnom... Sokszor elveszthettem volna mr az letemet - nszntambl, s anlkl is...
|