Magyar Gothic Club Magazinja - Expression
Magyar Gothic Club Magazinja - Expression
..::Bejelentkezés::..
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
..::Menü::..
 
..::Magazin - 2006::..
 
..::Magazin - 2007::..
 
..::Magazin - 2008::..
 
..::Megújult Magazin - 2008::..
 
..::Regényeink s egyéb könyvek::..
 
..::Expression Képei::..
 
..::Videók::..
 
..::Ti válaszoltátok!(Itt vannak a kiküldött kérdőívekre a válaszaitok!)::..
 
..::Interjúk::..
2006-ban:
 
 
 

 
2007-ben:
 
 
 
 

Mint FŐSZERKEZTŐ, ßłithe MägiC, fenntartom a jogot a küldött hírek, cikkek és képek kimoderálására (meg nem jelentetésére) illetve javítására (helyesírási-, gépelési hibák). Ha bárkinek a cikkébe belejavítanék (a szöveget nem írnám át, hanem az előbb említett hibákat javítanám ki) azon kéretik nem megsértődni, hanem úgy gondolni rá, mint egy segítségre! A közszeméremsértő, illetve ROSSZ minőségű képeket, cikkeket nem jelenítjük meg!

Viszont, mindenféle témára nyitottak vagyunk! Lehetnek vallási-, filozófiai cikkek, egyéb írások, novellák, versek (akár sajátok is), de kéretik a politika témát kerülni! Az ilyesfajta cikkeket nem áll szándékunkban megjeleníteni!!! Kéretik azt a tényt elfogadni, hogy ez nem egy politikai magazin! Köszönöm mindenki szíves megértését!

ßłithe - 2006. június 22.

..::2006. szeptember::..
..::2006. szeptember::.. : Emmi

Emmi


Emmi

- egy szokványos történet -


(Angelus Mortus – Das Licht)


Azóta minden nap látom Emmit. Éjjel vagy nappal, mindig ott van, néha föl s
le járkál a lépcsőkön, de sosem megy túl a fordulón. Lefelé nem megy, mert
a 17-es számú lakás tulajdonosai – számomra gyanús, hogy jogtalanul
–, azért, hogy a vadászgörényük ne tűnhessen el, elzárták a
cselédlépcső első emeleti fordulóját egy fa-vagy fémlappal. Persze nem
tudom, mennyire tarthatná vissza Emmit egy egyszerű, alig egy méter magas
deszkalap – talán csak nem akar sem lefelé, sem fölfelé menni.
Mozgástere – az a körülbelül tíz lépcsőfok – tökéletesen
kielégíti. Már gondoltam arra is, hogy talán kötve van ahhoz a helyhez. De
biztosat nem tudhatok, mert Emmi nem beszél hozzám.
Amikor beköltöztem, elbűvölt a ház. Talán a 19. század végén, vagy a 20.
század legelején épülhetett, minden tekintetben jellegzetes körúti gangos
épület. A lépcsőház sötét és a festék foltokban mállik a falakról. A lift
(gondolom, későbbi hozzátoldás) ketrece és a korlátok mind kovácsoltvasból
vannak, bonyolult, szemet gyönyörködtetően kusza fonatos díszítéssel. A
fonatok között mindenhol vastagon áll a por, olyannyira összecsomósodva,
hogy egyszerűen letörölni már nem is lehetne. Hosszú évek óta...
tíz?...húsz?... nem takarítja senki. A gangon minden emeleten még eredeti a
kovácsoltvas korlát. Az első emeleten a falakon, az ablakok felett fejek
vannak kifaragva; nagy, szakállas, morcos kinézetű, komor arcok. Mintha
szarvuk is lenne, de meglehet, hogy csak a hajuk göndörödik olyan
különösen. A szemben lévő oldalon az egész fal – és vele együtt a
fejek is – szürke, már-már fekete, talán a rengeteg portól és
kosztól; mindenesetre a fal eredeti színét nem lehet megállapítani.
Érdekes, mert a mi oldalunkon a falak és a fejek is fehérek.
Sz. mondta, hogy az ott a cselédlépcső, amelyik a gang másik végében
nyílik, és amelyik még sötétebb és még leromlottabb, mint a főlépcsőház. A
cselédlépcsőházban nincsen kovácsoltvas korlát, sem lift. Ott csak a
csupasz, szűk falak vannak, és a kopott lépcsők. Majdnem azt mondanám, hogy
hangulatos, hiszen az én lelkemhez mindig is a komor, sötét, elhagyatott
helyek álltak közel, ám az a szívet tépő nyomorúság, amely azokból a kopott
lépcsőkből, azokból a foltos falakból, a homályos fordulókból árad,
mindannyiszor, ha odanézek, letaglóz és fájdalommal tölt el. Pedig,
higgyétek el, napjában ezerszer is odanézek. Emmi miatt, persze.
Borzalmasan fáj a gondolat, hogy egy ilyen helyen kell egyedül lennie
naphosszat, hónapok, évek végeláthatatlan során át. Én mindig beszélek
hozzá, de ő soha, egyetlen szóval, egyetlen fejmozdulattal sem felel.
Nem... végül is ez nem teljesen igaz. A múltkor leülni láttam; ott ült 2
négyzetméternyi birodalmának egyik lépcsőjén, amikor hazafelé jöttem, és
nem lebegett a föld fölött úgy húsz centiméterre, mint ahogyan eddig
mindig. Ott ült, kopott és piszkos szürkés színű ruhájában, felhúzta a
térdét és összegömbölyödött. De máskülönben Emmi most is ugyanolyan volt,
mint amikor először megpillantottam két hónappal ezelőtt, egy éjszaka,
amikor legkedvesebb barátnőm, M. látogatott meg, és éjjel egy óra körül
utolsó, lefekvés előtti kávénkat ittuk a gangon. Akkor úgy éreztem, oda
kell mennem a cselédlépcsőhöz, hiszen mindenki aludt már, és senki sem
nézhetett volna rám rossz szemmel (amit egyébiránt megtesznek... én vagyok
a ház sátánja, ördöge, akinek kést kell forgatni a gyomrában... a
szokásos). Elindultam, és pár lépéssel később, olyan három méterre a
deszkapalánktól, egyszerre megtorpantam. A sötétből, a majdnem-homályból
előbukkant Emmi. Először csak az alakja: magas, nagyon sovány alak
piszkosszürke, végtelenül egyszerű szabású ruhában, a karja és a lábfejei
holtfehérek; nem volt cipője, anélkül lebegett mozdulatlanul nagyjából húsz
centiméterre a föld fölött, a lépcső közepe táján. Teljesen mozdulatlan
volt. Aztán, mintha csak valamiféle függönyt húztak volna el az arca elől,
megpillantottam a fejét is. Hosszú hajdan talán szalmasárga haja ápolatlan
volt és csapzottan hullott a vállára, az arca, mint bőrének többi része,
szintén halotthalvány, szeme beesett. Arca teljesen kifejezéstelen lett
volna, ha nincs az a komoran figyelmeztető légköre Emmi megjelenésének, ami
azt sugalmazta nekem, hogy forduljak meg. M. furcsán nézett rám, mikor
sietve közöltem, hogy térjünk aludni. Én egész éjjel azon töprengtem, amit
láttam. De nem hihettem el, hogy csupán látomás, mert másnap, és onnantól
kezdve minden nap, és a nap minden órájában, ott volt. Szegény Emmi mindig
ugyanolyan volt, sosem mondott vagy tett semmit, csak lebegett ott a
nyomorúságos cselédlépcsőházban. Arcán sosem vettem észre rosszindulatú,
gyűlölködő, haragos vagy fenyegető kifejezést; egyszerűen csupán azt
sugározta, hogy ne közelítsek, sem én, se senki. Tudtam, hogy sosem támadta
meg, és nem ártana nekem. Talán csak nem bízott bennem eléggé... hiszen
arca alapján, amelyet ugyan az eltelt hosszú évtizedek meggyötörhettek, de
bizonyosan nem volt több 19 évesnél akkor, amikor utoljára lélegzett.
A története szép lassan bontakozik ki előttem. Szinte semmit sem tudok még
róla, s máris oly sokat, tekintve, hogy ő nem beszél nekem... egyszerűen
csak néha... amikor ránézek, amikor beszélek hozzá, hogy társaságul
szolgáljak neki, akkor elkezdtek tudni dolgokat...mint például azt is, hogy
Emminek hívják. És hogy valaha a K. utca 47-es számú házában szolgált
cselédként, mielőtt idekerült volna, a J. utcába. Hogy ott, a K. utcában
voltak lovaskocsik is, és a lakkozást kellett fényesítenie. Nagyon gazdagok
voltak az úrék. De kidobták; hogy miért, azt máig sem tudom, ezért félve
mertem elújságolni Emminek, hogy láttam a házat, ahol régen szolgált.
Féltem, hogy rossz emlékeket idézek fel benne, de teljes mértékben
kifejezéstelen maradt az arca. S hogy itt, a J. utcában mi történt vele...
nos, azt nem tudom, de Emminek nem is kellene mondania. Egész lénye az
önkéz által befejezett élet stigmáit hordozza. Én úgy hinném, felakasztotta
magát oda a lépcső fölé egy nap, vagy a lakásban, ahol szolgált, és a kis
cselédlány este nem is lett volna az első, sem az utolsó a század első
két-három évtizedének azon cselédei közül, akik embertelen létfeltételek és
életkörülmények közé kerültek a fővárosban és a nagyobb városokban. Emminek
minden bizonnyal még mindig elviselhetetlenül fáj az, ami vele történt, és
képtelen megnyugodni. Én nem tehetek érte sokat, hiszen halandó ember
vagyok még, ő pedig, tudja az ég, milyen régóta nem, mégis minden nap
köszönök neki, beszélgetek vele, hogy enyhítsem mérhetetlen magányát. Ő
pedig néha segít megtudnom dolgokat, egyébiránt nem mozdul, és nem beszél,
és nem megy el soha; és mindig ugyanazzal a halotthalvány arccal, azokkal a
szívet tépő, beesett, üres kísértet-szemekkel bámul vissza rám.

 
 Innen Hová mégy Tovább, Drága Vendégünk?
 
Nemsokára indul a Kaputól két kocsi.. A következő helyekre visznek el:
 

 

 

 

 

 Nos? Hogy Döntöttél? Hová mész? Ha már megvan, kattints arra a "helyre" ahova tovább szeretnél menni!

 
Várunk máskor is :)))!!!
 
Expression-team
 
..::Chat::..
Káromkodást itt IS mellőzzük! Köszönöm!
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
..::Múlik az idő...::..
 
..::Mennyi ideje bújdosol már?::..
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
..::Mennyien voltak a Kávézóban eddig?::..
Indulás: 2005-11-04
 

Főszerkeztő:     ßłithe
 
Képszerkeztők:
  • Szollo
  • Darla
  • Zsu
  • Szütyi 
Egyéb Szerkeztők:
  • LExi
  • Vadóc
  • Csuti
  • PanicLady
  • Meryl
  • Tsunami
  • Blanka
  • Darla
  • Mendolin
  • Cons†an†ine

Desing:

  • Mendolin (banner, útmutatók, táblák)
  • ßłithe (Minden más a fellelhető képi anyag)

Tiszteletbeli szerkeztőnk:

  • Zsu

Egyéb szerkeztők jelentkezését várjuk! Szerkeztő az lehet, aki jelentkezik, s cikket is ír! A kész cikket küld el az expression@citromail.hu címre! Itt ne felejtsd el megemlíteni a posztra a szándékod és természetesen a neved :)! A szerkeztőktől elvárjuk a rendszeres cikkírást (havonta minimum 1 cikk), ezért kérjük, csak az vállalja, aki ezt fogja tudni viselni!

Köszönöm!   ßłithe (Főszerk.)

 

GOTHS

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre